Nyilatkozat és áttörés nélkül értek véget nagy figyelemmel kísért „reintegrációs tárgyalások” az azerbajdzsáni Jevlak városában Azerbajdzsán képviselői és a szakadár Hegyi-Karabah örmény vezetői között. Mindkét fél vádakkal illette a másikat, és tagadta, hogy megsértette volna a tűzszünetet.
Miközben Baku abban reménykedik, hogy megszilárdíthatja a szeptember 19–20-i, 24 órás katonai offenzívában elért eredményeit, amelyek drámai módon megváltoztatták a politikai számításokat a Kaukázusban, az ottani örmények vezetői a hírek szerint garanciát követelnek, mielőtt csapataik letennék a fegyvert.
Száz kilométerrel távolabb, Hegyi-Karabah de facto fővárosából, Sztepanakertből lövöldözést jelentettek, az ottaniak pánikról beszélnek, egyértelművé téve, hogy a feszültség nem enyhült, amikor a potenciálisan történelmi tárgyalások elkezdődtek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, akinek csaknem hároméves békefenntartó missziója egy nappal ezelőtt kulcsfontosságú lett a tűzszünet tető alá hozásában, állítólag szeptember 21-én telefonon beszélt İlham Əliyev azeri elnökkel. A Kreml „annak fontosságát hangsúlyozta, hogy garantálni kell a karabahi örmény népesség jogait és biztonságát”.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök, akinek kormánya diplomáciai úton, drónokkal és egyéb katonai felszerelésekkel támogatta Bakut, szintén beszélt Əliyevvel, és arról biztosította, hogy „teljes szívvel támogatja” Azerbajdzsánt.
Közben Örményország ENSZ-megbízottja, Andranik Hovhanniszján szeptember 21-én Genfben arra figyelmeztette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy Azerbajdzsán „etnikai tisztogatást” és „emberiség elleni bűncselekményt” követett el, miközben igyekezett visszafoglalni Hegyi-Karabahot a kilenc hónapig tartó tényleges blokád után.
Ehhez kapcsolódóan: Azerbajdzsán győzelmet hirdetett, tűzszünet kezdődött Hegyi-Karabahban
Még bőven van mit megoldani
Davit Babaján, a szeparatista kormány de facto vezetője, Szamvel Sahramanján külpolitikai tanácsadója azt mondta a Reutersnek, hogy „még nem született végleges megállapodás”.
Azt mondta, „egy sor kérdést kell még megoldani”, és biztonsági garanciáknak kell megelőzniük a teljes leszerelést.
„Megállapodtunk a katonai akció leállításáról, de várunk a végső megállapodásra – folynak a tárgyalások” – mondta Babaján.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 21-én rendkívüli ülést tart a hegyi-karabahi válság megvitatására.
A jevlaki tárgyalásokat megelőzően Əliyev azzal dicsekedett, hogy a tízmillió lakosú, olajban és gázban gazdag ország az orosz közvetítéssel létrejött tűzszünet után, szeptember 20-án leállította az intenzív harcokat, és ezzel „helyreállította szuverenitását”.
Əliyev méltatta a villámhadműveletet a terület tényleges vezetésének elmozdítására, csaknem három évvel azután, hogy egy másik offenzívában a Jereván támogatását élvező örményektől visszafoglaltak több, évtizedek óta az etnikai örmények ellenőrzése alatt álló területet. Azt mondta: „Azerbajdzsán egyetlen nap alatt teljesített minden olyan feladatot, amelyet a helyi terrorellenes harcok keretében tűzött ki.”
A jevlaki tárgyalásokat azeri oldalról Ramin Mammadov törvényhozó vezette, akit Əliyev márciusban nevezett ki a kapcsolattartásra a Hegyi-Karabahban élő örményekkel.
A nemzetközileg azerbajdzsáni területként elismert és az örmények által Artszaknak nevezett Hegyi-Karabah szakadár küldöttségében mások mellett a terület de facto sztepanakerti parlamentjének tagja, Davit Melkumján és az Artszak Biztonsági Tanács tagja, Szergej Martirosziján vett részt.
Az örmény nemzetiségi delegációt az orosz békefenntartók – akik a Kreml szerint közvetítenek a tárgyalásokon – kísérték a helyszínre.
Az örmények az orosz békefenntartóktól várnak védelmet
Időközben több lövöldözésről érkezett jelentés Sztepanakertből, Hegyi-Karabah legnagyobb városából.
A hegyi-karabahi örmény hatóságok az azerbajdzsáni erőket vádolták azzal, hogy a Sztepanakert környéki területekről lövöldöztek, és arra szólították fel a lakosságot, hogy maradjon az óvóhelyen. Azt mondták, hogy értesítették a térség orosz békefenntartói parancsnokságát, és követelték, hogy az oroszok tegyenek azonnali intézkedéseket a védelmükre.
Egy másik hegyi-karabahi, aki Martakertből származik, de Sztepanakertben van, azt mondta a Szabad Európának, hogy a repülőtérre mentek, ahol orosz békefenntartók állomásoznak. Szerinte a városban sokan „pánikban vannak”.
Arról is beszélt, hogy szeptember 21-én sok más örmény volt a repülőtéren, és azt követelték, hogy engedjék ki őket Hegyi-Karabahból.
Az azeri védelmi minisztérium „kategorikusan tagadta” azokat a vádakat, amelyek szerint megsértette az egy napja érvényben lévő tűzszünetet.
Hegyi-Karabah örmény vezetői kénytelenek voltak elfogadni Baku tűzszüneti feltételeit, miután a tüzérséggel és drónokkal felfegyverzett, nagyobb és jobban felszerelt azeri haderő gyorsan győzelmet hirdetett a szeptember 19-i, meglepetésszerű offenzíva után, amely látszólag felkészületlenül érte az orosz békefenntartókat, ráadásul minden jel arra utal, hogy nem is akartak cselekedni.
Gegam Sztepanján, Hegyi-Karabah jogi biztosa azt mondta, hogy legalább kétszáz ember meghalt a harcokban, és körülbelül kétszer ennyien megsebesültek, köztük gyerekek.
