Nagy valószínűséggel a jogállamiság helyreállítását és az európai szövetségesi kapcsolatok javítását zászlajukra tűző pártok alakíthatnak kormányt Lengyelországban a vasárnapi választás nyomán.
A részvétel 74 százalékos volt, magasabb, mint bármikor a rendszerváltás óta eltelt 34 évben, az 1989-es 63 százaléknál is magasabb.
Az Ipsos exit pollja szerint a választók nagy része mára belefáradhatott a Jog és Igazságosság (PiS) nyolc éve tartó uralmába, amelyet rendkívüli megosztó intézkedések, gyakori utcai tiltakozások és éles viták jellemeztek.
Ez volt idén az egyik leginkább figyelemmel követett választás az Európai Unióban, sokan tűkön ülve várták az eredményt Brüsszelben, Berlinben és a kontinens más fővárosaiban.
A mostani kormánypárt újrázását sokan rossz ómennek tekintették volna, ráadásul súlyos kihatással lehetett volna a szomszédos Ukrajna támogatására is.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyel választások: Kaczyński pártja vezet, mégis örülhet az ellenzék
A felmérés szerint a három, feltehetőleg szövetségre lépő ellenzéki párt összesen 249 helyet kaphatott a törvényhozás 460 fős alsóházában, ami abszolút többséget jelent.
„Túlárad bennem a boldogság (…) Az ellenzék alakíthat kormányt, és végre valóban normális országban élhetünk” – mondta a 43 éves Magdalena Chmieluk.
Jacek Kucharczyk politikai elemző rámutatott, hogy a választáson a PiS felé lejtett a pálya a különböző szabálymódosítások miatt, így az eredmény még inkább figyelemre méltó. „Azt is mondhatnánk, hogy az ellenzéknek hátrakötött kézzel kellett küzdenie, és még így is nyert” – fogalmazott.
Mindennek ellenére heteken át tartó bizonytalansággal nézhet szembe Lengyelország, miután a Jog és Igazságosság söpörte be a legtöbb szavazatot, így a párt kaphat elsőként kormányalakítási megbízást a jelenleg miniszterelnök, Mateusz Morawiecki vezetésével – még ha ezt nem is írja elő jogszabály, ez a bevett módszer.
„Mindegy, hogyan nézed, nyertünk” – hangoztatta Joachim Brudziński, a PiS kampánymenedzsere az RMF FM rádiónak adott interjúban hétfőn.
Ehhez kapcsolódóan: Minden, amit tudni kell a lengyelországi választásokról
A párthoz közel állónak tekintett Andrzej Duda államfőnek harminc napon belül össze kell hívnia az új parlamentet, addig a jelenlegi kabinet ügyvivői minőségben irányíthatja az országot.
Az elnök római látogatásán nem kommentálta a terveit, aláhúzva, hogy még nincsenek meg a végleges eredmények.
Szakértők szerint nem világos, hogyan is alakíthatna kormányt a Jog és Igazságosság, hacsak nem tudja átcsábítani az ellenzék egyes képviselőit. Ez ugyanakkor nem lenne példa nélküli az utóbbi nyolc évben, még ha nem is valószínű, mivel nem csak egy-két politikust kellene meggyőzni a többség kialakításához.
Az agrárjellegű Lengyel Néppárt (PSL), amely korábban többször is királycsináló szerepben volt, kizárta a szövetségkötés lehetőségét a PiS-szel.
„Akik ránk szavaztak, változást akarnak, kormányváltást akarnak, a PiS leváltását akarják” – emelte ki Władysław Kosiniak-Kamysz pártelnök.
Az Ipsos hétfő délutáni friss adatai szerint a Jog és Igazságosság 36,1 százalékon áll, az ellenzéki Polgári Koalíció 31 százalékon, a centrista Harmadik Út 14 százalékon, a Baloldal 8,6 százalékon, a szélsőjobbos Konföderáció pedig 6,8 százalékon.
A végeredmény közzététele keddre várható.
Donald Tusk, a Polgári Koalíció vezetője vasárnap este kijelentette, hogy ezzel véget ért a PiS uralma, új korszak köszönt Lengyelországra.
Ezzel ugyanakkor nem mindenki elégedett. „Csalódott vagyok, de elfogadom a demokratikus döntést” – jelentette ki az 58 éves Elżbieta Szadura-Urbańska.
Mások a hatalomátadás esetleges nehézségeit emelték ki. Cezary Tomczyk, a Polgári Koalíció alelnöke úgy vélekedett, hogy a kormánypárt mindent el fog követni azért, hogy hatalom maradhasson.
