Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) legfrissebb éves jelentése szerint az Európai Unión belül arányaiban Magyarországon találták a legtöbb pénzügyi visszaélést. Az elmúlt öt év átlagában a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták szabálytalannak.
A listán második Szlovákia 0,53 százalékkal, míg az uniós átlag mindössze 0,36 százalék, kevesebb mint a tizede a magyar értéknek. A visszaélések magyarországi aránya a mutató első, 2013-as publikálása óta rendre az uniós átlag tízszerese körül mozog.
Míg 2018-ban 9 magyarországi vizsgálatot zárt le a csalás elleni hivatal, és 7-nél talált is valamilyen szabálytalanságot, addig tavaly már csak 5 vizsgálat zárult le, és mindössze 2 ügyben javasolt lépéseket az OLAF.
Azt, hogy melyek lehetnek ezek az ügyek, nem derül ki a jelentésből. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő viszont arról posztolt, két ügyet az ő jelzése nyomán indíthattak.
Csökkenő korrupció az uniós pénzeknél
Tóth István János, a Korrupciókutató Központ igazgatója a Szabad Európának azt mondta, hogy kutatásaik alapján azt találták, az OLAF egyre professzionálisabban működik.
„Az Európai Unió egyre jobban odafigyel a költésekkel kapcsolatos anomáliák feltárására. Ezzel párhuzamosan Magyarországra is egyre nagyobb figyelmet fordítanak” - tette hozzá a kutató. Korrupciós szempontból Magyarország a „rosszabbak közé tartozik” az unión belül, és rég nem a V4-hez, hanem inkább Romániához és Bulgáriához sorolják hazánkat.
„Az elmúlt évek adatai alapján annak legalább örülhetünk, hogy nem romlott tovább a korrupciós helyzet Magyarországon” - mondta Tóth István János. A Korrupciókutató vizsgálatában pedig azt találta, hogy az elmúlt két évben még csökkentek is a korrupciós kockázatok az uniós pályázatoknál.
„A magyar kormány megégette magát az Elios-üggyel. Abból az eljárásból azt a tanulságot vonták le, hogy az OLAF eljár még ellenük is, ha szabálytalanságot talál.” Az intézet igazgatója ugyanakkor azt is hozzátette, ez a javulás nem figyelhető meg azoknál a tendereknél, melyeket teljes egészében magyar közpénzből finanszíroznak.
Van is büntetés, meg nincs is
A rossz magyar helyzet alapvetően azzal magyarázható, hogy a pályázatok lebonyolítása, valamint a feltárt szabálytalanságok utáni eljárásokról a helyi hatóságok döntenek. Az Európai Bizottság Regionális ügyekért felelős főigazgatósága csupán arról dönthet, hogy valamekkora összeget visszafizettet az államokkal.
A gyakorlatban azonban pénzvisszafizetésre szinte sosem kerül sor: a tagállamok a teljes támogatási összegnél többet szoktak kiosztani. Így ha egy feltárt szabálytalanság miatt esetleg vissza kellene fizetni valamekkora összeget, a problémás pályázatot lehúzzák az uniós pénzből fizetett projektek listájáról, és beraknak oda egy másikat. Ez történt a Tiborcz István tulajdonában lévő Elios esetében is.
Az OLAF által feltárt súlyos visszaélések miatt Magyarországtól 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatást vontak volna el. A kormány e helyett kivette az Eliost érintő közvilágítási projekteket az uniós finanszírozási körből. Az uniós elmarasztalás ellenére a Polt Péter vezette ügyészség nem találta bűncselekmény nyomát Orbán Viktor vejének cégénél.
Az OLAF-nak nincs eszköze
Beszédes ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban a magyar kormány legfeljebb évi 1-1 gyanús esetet jelentett az OLAF-nak, addig a nem kormányzati szervek évi 30 körüli esetet találtak gyanúsnak.
Az elmúlt öt évben 33 ajánlást tett az OLAF a magyar kormánynak: 18 esetben a magyar hatóságok nem tettek semmit, 8 alkalommal nem találtak szabálytalanságot, és mindössze hétszer történt vádemelés.
Az OLAF-nak ugyanis nincs más eszköze a feltárt csalások után, minthogy felhívja arra a tagországok hatóságainak figyelmét. Erre a problémára jelentene megoldást az Európai Ügyészség, mely a tervek szerint 2020 végén kezdi meg munkáját.
Az Európai Ügyészség feladata lenne az uniós pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok után eljárásokat indítani – ám ehhez a szervhez Magyarország nem csatlakozott.
