Magyarországon is működni látszik az oltás

Magyarországi adatok alapján látszik, hogy a magas átoltottságú csoportok lényegesen védettebbek a koronavírus legsúlyosabb következményei ellen, mint mások.

Azokban a magyarországi a korcsoportokban, amelyek kevésbé voltak beoltva, arányosan sokkal többen haltak bele a járványba a harmadik hullámban a második hullámhoz képest. Ez derül ki Tóth G. Csaba, a KSH Népességtudományi Intézetének kutatójának ábrájából.

Leegyszerűsítve ezt a következőképp is fel lehet fogni:

• Az egyes korcsoportokban különböző létszámú ember van Magyarországon, ezért vetítsük százezer főre ezeket a korcsoportokat.
• Ha százezer főből meghalt mondjuk száz beteg a 0–49 éves korosztályból a második hullámban, az ábra azt mutatja meg, hogy a harmadik hullámban már százezer főből 193 beteg halt meg a koronavírus szövődményeiben.
• Hasonlóképp a nyolcvan év felettiek közül a második hullámban a járvány áldozatául esett százezer főből mondjuk száz ember, akkor a harmadik hullámban már csak 85 ilyen idős ember halt bele a járványba.

  

Nincs okunk feltételezni, hogy a korcsoportok egymáshoz képesti magatartása megváltozott volna a második hullámról a harmadikra. Nem valószínű, hogy mondjuk a nyolcvan év felettiek 2020 őszén még folyton buliztak, egymáshoz járkáltak, viszont tavaszra bezárkóztak, ezzel párhuzamosan pedig az 50–59 évesek épp fordítva csinálták mindezt.

Az ábrán szerepel még az átlagos átoltottság is a harmadik hullám teljes időszaka alatt. Azért csak ott, mert a második hullámnál még gyakorlatilag senki nem volt beoltva. A második hullámot a kutató 2020. augusztus 31-től egészen a harmadik hullám elejéig számította.

Látszik, hogy amelyik csoportban átlagosan többen voltak beoltva, kevésbé pusztított a harmadik hullám. Az oltások korábbi, nagymintás gyógyszertesztjei miatt tudhatjuk, hogy a két jelenség nem független egymástól, az emberek elsöprő többségének komoly védelmet nyújthattak ezek a termékek Magyarországon is.