Az EU-tagállamok vezetői csütörtökön kora este a magyar miniszterelnök tartózkodása mellett megállapodtak a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról Ukrajnával és Moldovával. Orbán Viktor ellenezte a döntést, de nem állt annak útjába.
Minden előzetes várakozásra rácáfolva az Európai Tanács csütörtök kora este megadta a zöld jelzést a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Ukrajnának és Moldovának. Orbán Viktor ugyan nem támogatta a döntést, de elállt annak megvétózásától.
A magyar vezető ugyan nem tartózkodott a hivatalos döntés pillanatában a teremben, de tanácsi források szerint „távolmaradása előre egyeztetett koreográfia szerint és konstruktív módon történt”. Így a döntés egy diplomata értelmezése szerint „teljesen jogszerű”, még ha a magyar miniszterelnök nem is tartózkodott a teremben a döntés meghozatala során.
Orbán távolmaradása vélelmezhetően tartózkodásnak számít, ami viszont a szavazási szabályok értelmében igen szavazatnak számít. Orbán Facebook oldalán maga is beszámolt a hírről, világossá téve, hogy Ukrajnát nem tartja felkészültnek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
„Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni a tárgyalásokat és Magyarország nem is módosított az álláspontján. Ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha huszonhatan úgy döntenek, menjenek a maguk útján. Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni és ezért a döntéstől a mai napon távolmaradt "– adott magyarázatot a történtekre a magyar kormányfő.
A döntés vezetők által jóváhagyott végleges szövege szerint „az Európai Tanács felkéri a Tanácsot a tárgyalási keretek elfogadására, amikor a bizottság november 8-i ajánlásaiban kifejtett releváns intézkedéseket meghozták”. Tehát a szöveg nem változott a csúcs előtti utolsó verzióhoz képest.
Egyelőre nem tudni, hogy a magyar miniszterelnök kapott-e és ha igen, mit cserébe azért, mert nem vétózta meg a döntést. Jól értesült források tudni vélik, hogy az ár, amit ezért az EU fizet az lesz, hogy a kormányközi konferencia, azaz a tárgyalások tényleges megkezdése március helyett 2024 végére tolódhat. Erről azonban egyelőre nincs hivatalos döntés, legalábbis lapzártánkkor ilyet nem kommunikáltak.
Grúzia feltételes tagjelölti státuszát és Bosznia-Hercegovina feltételek teljesítéséhez kötött tárgyaláskezdését is jóváhagyta az Európai Tanács.
A csúcs programja a többéves keretköltségvetés (MFF) félidei felülvizsgálatával folytatódott, amelynek szerves része a 17 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási csomag Ukrajnának. A magyar miniszterelnök korábban jelezte, hogy csak az MFF-en kívül tudja elképzelni a megoldást, azaz Magyarország nem kíván hozzájárulni a támogatási csomaghoz. A bővítés terén tett engedménye után megfigyelők szerint nem túl valószínű, hogy Orbán ebben a kérdésben is meghajoljon a többség akarata előtt, és belemenjen az alkuba. Ha így történne, az EU26-nak nagy eséllyel kétoldalú garanciák formájában kellene Kijev rendelkezésére bocsátani az összeget.
