Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A kormány nem szeretné, ha a dolgozók dönthetnének arról, mikor vesznek ki szabadnapot


Orbán Viktor miniszterelnök (b) Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke társaságában megtekinti a vállalat új szolnoki gyógyszergyártó részlegét 2014. szeptember 23-án (képünk illusztráció)

A sztrájkjogok csorbítása, a dolgozókat hátrányosan érintő új Munkatörvény törvénykönyvének bevezetése és a rabszolgatörvény elfogadása után a kormány ismét a dolgozók ellen fordul. Elvennék azt a lehetőséget is, hogy maguk dönthessenek arról, hogy mikor vesznek ki egy évben hét szabadnapot.

Az Orbán-kormány 2011-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amely leváltotta az addig érvényben lévő jogszabályt, amelyet még a rendszerváltás után, 1992-ben fogadtak el a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek jóváhagyásával. (Akkor még működött az Országos Érdekegyeztető Tanács, amely közös platformot biztosított a kormány, a vállalatok és a szakszervezetek képviselőinek.)

Utólagos legalizáció

„Ezt a fajta, konszenzusos Munka törvénykönyve-jogalkotást rúgta fel az első kétharmados többséget szerző akkori Orbán-kabinet” – mondta a Szabad Európának Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Székely szerint a 2012-tő hatályos munkajogi törvényt a szakszervezetek megkérdezése nélkül alkotta meg a kormánytöbbség.

Székely emlékeztetett arra, hogy az új Munka törvénykönyvét a kormány utólag legalizáltatta három szakszervezettel. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és Pataky Péter, a Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetsége akkori elnöke aláírt a kormánnyal egy olyan megállapodást, amelyben elfogadhatónak minősítették a dolgozókat hátrányosan érintő változtatásokat. „Ezzel lehetett kifelé, elsősorban az Európai Bizottság felé igazolni, hogy valódi egyeztetés előzte meg a jogszabály-módosítást” – mondta Székely Tamás.

A 2012-es módosítások során több lényeges változás történt a munkáltatók javára és a munkavállalók kárára. Egyszerűsödött a munkaviszony megszüntetése, betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkáltatók keresőképtelenné váló munkavállalóiknak. Egyszerűbb lett megválni az addig védett pozíciókban lévőktől, így például a nyugdíj előtt álloktól, bizonyos esetekben a várandósoktól is.

Kevesebb kártérítés jár azoknak, akiket jogtalanul bocsátottak el az állásukból, és pert nyertek a munkaügyi bíróságon. Az elmaradt munkabér ugyanis visszamenőlegesen csupán 12 hónapra követelhető, megszűnt a 2–12 havi átlagkereset mértékéig követelhető átalány-kártérítés intézménye, amelynek az volt a célja, hogy szankcionálja a munkáltatók jogellenes magatartását. Ezek után nem érte meg hosszas bírósági procedúrákba belemenni a pórul járt alkalmazottaknak.

2012 óta a dolgozók kevesebb szabadnap felett rendelkezhetnek, könnyebb lett rendkívüli munkavégzésre hivatkozva pluszmunkára kötelezni a munkavállalókat, akiknek eközben megnőtt a kártérítési kötelezettségük, a korábbi egyhavi átlagkereset helyett négy–nyolc havi távolléti díjjal felelnek. Eközben csökkent a folyamatos munkavégzés során járó szünet időtartama. Emellett az új jogszabály megnyirbálta a különböző műszakok után járó pótlékok összegét is.

Székely Tamás szerint a szakszervezetek jogköreit is megnyirbálták, megszűnt a szakszervezeti kifogás joga. „Ha egy munkáltató olyan döntést hozott, amely a munkavállalók többségét érintette, a dolgozók érdekvédelmi szervezete vétót emelhetett, és a munkáltatónak fel kellett függesztenie az adott intézkedést” – mondta.

Ezenfelül mérséklődött a szakszervezeti tagok munkaidő-kedvezménye és csökkent a szakszervezeti tisztviselők munkajogi védettsége, továbbá bizonyos szakszervezeti jogosultságok átkerültek az üzemi tanács hatáskörébe.

Rabszolgatörvény

2018-ban módosult ismét a Munka törvénykönyve, ekkor a kormánytöbbség 250-ről 400-ra emelte az egy évben kiadható maximális túlórák számát, valamint 12-ről 36 hónapra emelte a munkaidőkeret és az elszámolási időszak (kollektív szerződés mellett megengedett) maximális hosszát.

Ez a módosítás rabszolgatörvény néven terjedt el a köznyelvben. Székely Tamás szerint a Magyarországon működő autógyáraknak és a nekik beszállító üzemeknek kedvezett a kormány. „Ebben a szektorban nem egyenletes a megrendelésállomány, vagyis a gyártók hektikusan üzemelnek. Van, amikor sok autót rendelnek, és van, amikor kevesebb a munka” – mondta.

Székely Tamás szerint ha valaki az első évben sokat túlórázott, a másodikban kevesebbet, és a harmadikban sokat volt otthon, a túlóráival csak a harmadik évet követően számol el a cég. „Ez teljesen nonszensz” – tette hozzá.

A kormány idén novemberben újabb csomagot nyújtott be a parlamentnek, amelynek célja „a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítása”. Részben az EU által elvárt jogharmonizációnak tesz eleget a kabinet.

A javaslat alapján az apasági szabadság első öt napjára (a mostani szabályokat érintetlenül hagyva) a távolléti díj száz százaléka illeti meg a munkavállalót, a szabadság hatodik és tizedik napja között ugyanakkor már csak a negyven százalékára lennének jogosultak az apák. Székely Tamás szerint ennek az lesz a következménye, hogy a legtöbb apuka nem fogja az apaszabadság második felét igénybe venni, mert túl sok pénz esne ki a családi kasszából.

Szabadság – engedéllyel

Szintén uniós jogi követelmény, hogy a gyermek legfeljebb nyolcéves koráig nem fizetett szülői szabadságot vehessen ki az apa és az anya is. Az EU több mint hatvan napot ír elő, de a kormány csak 44-et adna, és csak annak, akinek legalább egyéves munkaviszonya van az adott munkáltatónál. A szakszervezeti vezető szerint ez ellehetetlenítené a munkahelyet váltók vagy a frissen munkába állók számára a szabadság igénybevételét.

Jelenleg hét szabadnap felhasználásáról dönthet csak éves szinten a munkavállaló. A tervezet ugyanakkor bizonyos esetekben lehetővé tenné, hogy a munkáltató megtagadja a munkavállaló által kért időpontnak megfelelő szabadságkiadást.

Változás az is az eddigiekhez képest, hogy a kormány által benyújtott javaslat értelmében semmilyen díjazás nem illeti meg a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót. Székely Tamás szerint a módosítás értelmében így a munkáltató költségek nélkül várhatja meg, hogy az adott munkakörre egészségi okból alkalmatlan munkavállaló maga szüntesse meg munkaviszonyát, megfosztva ezáltal a felmondási időre és végkielégítésre vonatkozó jogosultságoktól.

Alig lehet sztrájkolni

„Orbán Viktort okkal lehet az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján köpönyegforgatással vádolni, de van, amiben konzekvens. Ez pedig a neoliberális gazdaságpolitikai felfogása és thatcherista meggyőződése” – mondta a Szabad Európának Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő.

Schiffer szerint a Fidesz következetes a munkavállalói jogok visszavágásában, vagyis abban, hogy a jogszabályokat a munkáltatók érdekében és ne a dolgozók védelmében formálják.

A 2010-es választásokat követően összeülő parlament egyik első dolga volt a csoportos létszámleépítés szabályainak lazítása. Még abban az évben korlátozták a sztrájkjogot a közüzemi cégeknél, ez alapján a még elégséges szolgáltatás biztosítása, illetve megállapítása nélkül a sztrájk jogellenes, és ezt már nemcsak a szemben álló felek, hanem törvény is megállapíthatja.

Schiffer András szerint a 2010 előtti időszakban tipikusan a MÁV és a BKV dolgozói voltak képesek olyan sztrájkra, amellyel befolyásolhatták a kormányt, jobb belátásra tudták bírni a politikai hatalmat a munkavállalók érdekében.

„A rendszerváltást követően nem volt Magyarországon általános sztrájk. Olyan torz helyzet állt elő, hogy a zsaroló pozícióban lévő szektorok tudtak fellépni az összes munkavállaló jogaiért” – mondta. Schiffer szerint leginkább a tömegközlekedési cégek és a közszféra dolgozói által szervezett munkabeszüntetések eredményei közvetetten a munkavállalók széles tömegeihez jutottak el.

Éppen ezért volt az aprónak tűnő, de lényeges változás a sztrájktörvényben az, hogy törvényileg is ki lehet kényszeríteni az elégséges szolgáltatás biztosítását, amellyel el lehet lehetetleníteni a tömeges munkabeszüntetést. Schiffer András szerint Orbán Viktor még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy ma Magyarországon sztrájkkal eredményesen lehet megvívni a bérharcot. Ellenkező esetben mások is kedvet kapnának, akár a német autógyárak vagy a kelet-ázsiai akkumulátorüzemek dolgozói is.

„A pedagógustüntetések esetében azt kommunikálja a kormány, hogy az uniós források megérkezése után garantálva lesz a béremelés. Ennek a mondatnak az az üzenete, hogy lesz béremelés, de nem sztrájk hatására” – mondta.

Schiffer András szerint a sztrájkjog biztosíték arra, hogy egy országban meg lehessen vívni a bérharcot. „Nem véletlen, hogy Orbán Viktor ezzel indított 2010-ben. Amíg ő hatalmon van, ne lehessen sztrájkkal bármit is elérni” – tette hozzá. Schiffer szerint az orbáni kaszárnyakapitalizmus a magyar dolgozók kizsákmányolására épül. Az üzenet egyértelmű: Kedves multi, ha idejössz, nem kell sztrájktól meg szakszervezeti mozgolódástól tartanod.

Schiffer szerint a sztrájkhoz való jog kiüresítését követően kezdte el a kormány az új Munka törvénykönyve megalkotását, majd alakította át a köztisztviselői és közalkalmazotti jogállást, és lehetetlenítette el a rendvédelmi dolgozók önszerveződését. A 2018-as „rabszolgatörvény” elfogadását követően érkeztünk meg a parlament előtt lévő módosító indítványokig, amellyel tovább csorbítják a munkavállalók jogait.

Kevés szó esik róla, de 2018-tól megszűntek az önálló munkaügyi bíróságok, miután összevonták őket, és közigazgatási és munkaügyi bíróságként működtek tovább.

A multik mindenek előtt

Schiffer szerint eközben a kormány elkezdte felpörgetni a kölcsönzött munkavállalást, egyre több Európai Unión kívüli ország állampolgárai esetében könnyítette meg a magyarországi munkavállalást. (Jelenleg már 15, unión kívüli országból érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra. Erről itt írtunk bővebben.)

„Marxistán fogalmazva nemcsak a munkabért töri le hosszú távon az Európán kívüli munkavállalók tömeges alkalmazása, hanem a munkajogot is” – mondta Schiffer András. A jogász szerint a Magyarországon működő multik is tisztában vannak azzal, hogy az európai dolgozókat minimális munkajog illeti meg.

Szerinte a Kelet-Ázsiából munkaerő-kölcsönzői státuszban idehozott dolgozók kevésbé tartanak igényt a munkajogi védelemre. „Ez egy globális folyamat, a munkaerő szabad áramlása nemcsak a bérek növekedését gátolja, de alapjaiban veri szét a dolgozókat védő jogrendszert” – tette hozzá.

A kölcsönzött munkaerő másik előnye az, hogy ha már nincs szükség a dolgozóra, nem kell elbocsátani, így értelemszerűen megindokolni azt. A kölcsönbe vevő cég csak jelzi a munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak, hogy holnap már nem kell jönnie az illetőnek dolgozni.

„A kormány többször hangoztatta, hogy a rugalmas munkaerőpiacban hisz, ami azt jelenti, hogy a cégek bármikor kirúghatnak valakit, ha már nincs szükség a munkájára. Az elmúlt években a dolgozókat védő munkajogi szabályok leépítése pontosan ezt a célt szolgálta” – mondta.

Schiffer András szerint a skandináv modellben azonban teljesen mást jelent a rugalmas munkaerőpiac. „Aki ma újságíró, holnap el tud menni egy brókerképző tanfolyamra, és könnyen át tudnak képezni valakit tanárrá” – mondta.

Schiffer szerint ehhez viszont olyan munkaerőpiaci eszköztárral kell rendelkezni, amely alkalmassá teszi egy országban az átképzéseket. Szerinte 2010 után Magyarországon az egyetlen, valamilyen szinten hatékony állami eszköztár a közmunkaprogram maradt.

Schiffer András arra is figyelmeztet, hogy a globális minimumadó intézménye is mutatja, hogy egyre nagyobb nyomás alatt van Magyarország az alacsony társasági adó miatt.

„Ha ez a nyomás fokozódik, és szűkül a lehetőség arra, hogy alacsony vállalati adókulccsal csábítson ide a kormány újabb cégeket, akkor a munkajogi és környezetvédelmi szabályok további fellazításával teheti még vonzóbbá a külföldi működő tőke számára a magyarországi beruházásokat” mondta.

Küldtünk kérdéseket a kormánynak a témában, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG