Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mennyire talál Oroszország új vevőt az olajára?


A Greenpeace tiltakozik az orosz Ust Luga olajtankernél az orosz olaj további vásárlása ellen Norvégiában, Åsgårdstrandnál 2022. április 25-én
A Greenpeace tiltakozik az orosz Ust Luga olajtankernél az orosz olaj további vásárlása ellen Norvégiában, Åsgårdstrandnál 2022. április 25-én

Az orosz szenet el tudták adni Európa helyett máshova, az olajat viszont kevésbé, megugrott a céltalanul elindított orosz olajtankerek száma. De még mindig az EU veszi meg az orosz fosszilisüzemanyag-export több mint kétharmadát.

Az orosz hadsereg Ukrajna elleni legújabb inváziója óta Oroszország 63 milliárd euró értékben exportált fosszilis üzemanyagot, ennek 71 százaléka az EU-ba érkezett – mérte fel a finn CREA (Centre for Research on Energy and on Clean Air) kutatóintézet. Ez utóbbi 44 milliárd eurónyi (16 ezer milliárd forintnyi) értéket jelent.

Maga ellen finanszírozza a háborút a Nyugat

Varró László, a Shell olajtársaság alelnöke ezt a nagyságrendet úgy érzékeltette az invázió kezdetén, hogy

a nyugati demokráciák durván húszpercenként finanszíroznak meg egy T–90-es tankot Putyinnak.

Azt a kérdést is feltette, hogy a nyugati országok választói és kormányai vajon hajlandók lennének-e levinni az energiafelhasználásukat az ukránokért.

Például az átlagos magyar szintre, ahol a háztartásoknak jellemzően egy autójuk van, sokan használják a nemritkán mocskos és zsúfolt tömegközlekedést, nincs aznapi Amazon Prime házhoz szállítás, és a főváros legtrendibb helyeit leszámítva nem nagyon lehet kolumbiai avokádót vagy vietnámi garnélát kapni.

Ugyanis lehetséges, hogy Putyin elszomorodik minden ukránosra állított Facebook-profilkép után, de az biztos, hogy kizárólag pénzből tudja finanszírozni a háborút. Ezt pedig döntően az európaiaktól kapja.

A szenet el tudták adni másnak, az olajat egyelőre kevésbé

Visszatérve a CREA jelentésére: az látszik, hogy az orosz támadás első két hónapja során Németország, Olaszország és Hollandia volt az orosz szénhidrogéntermékek legnagyobb vásárlója.

Az időszak alatt az EU-ba szállított orosz olaj húsz százalékkal, a szén negyven százalékkal csökkent. Becsléseik szerint az EU-ba szállított orosz gáz tizedével nőtt, az LNG (földgáz cseppfolyósított formában) pedig ötödével.

A szén esetében úgy látszik, hogy tudták helyettesíteni az uniós vevőket, többek között Kína, India, Dél-Korea vagy Törökország is elkezdett lényegesen több orosz szenet venni.

Az olajnál viszont nem tudták helyettesíteni a legnagyobb, hagyományos vevői kör, az európaiak keresletcsökkenését. A hajózási adatokból látszik, hogy jelentősen megugrott az orosz kikötőkből egyelőre határozott cél nélkül vagy valamilyen átmeneti céllal (például Gibraltár, Boszporusz) elindított olajtankerek száma.

Ez egybevág a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megfigyeléseivel, akik legutóbb azt jelentették, hogy az orosz olajkitermelés folyamatosan esik. Áprilisban napi hétszázezer hordóval csökkent a kitermelésük, májusra pedig napi közel hárommillió hordóval fog. Utóbbi egyébként január-februárban napi tízmillió hordó volt, és azt is jó tudni, hogy az egész világ nagyjából napi százmillió hordó olajat fogyaszt.

Az IEA egyrészt a nemzetközi kereslet csökkenésével indokolja ezt, másrészt pedig hamarosan meg fognak telni az orosz tározók is, muszáj lesz jobban visszafogni a kitermelést. Ez nemcsak a kieső bevétel miatt érzékeny veszteség az orosz kormánynak, de ha olajkutakat kell leállítani, azokat jellemzően igen költséges újraindítani.

Koárbban azt lehetett várni, hogy Kínának nem lesznek morális problémái az orosz olaj megvásárlásával, és olcsón felvásárolja majd a kieső mennyiséget. Azonban Kínában új hullámban terjed a koronavírus, a helyi lezárások miatt nem kell nekik pluszolaj. Mindezek ellenére keményebb szankciók nélkül nem biztos, hogy csökkenni fog az orosz exportbevétel, ha közben az energiahordozók ára tovább emelkedik.

Az időszak alatt Európába érkező orosz olaj durván negyede egyébként hat kikötőbe futott be, döntően Hollandiába, Rotterdam és Maasvlakte kikötőjébe. Utána sorrendben a Trieszt, Gdańsk, a belga Zeebrugge és Antwerpen következik. A szállítóhajókról a CREA megjegyezte, hogy a Shellhez, az Exxonhoz, a Totalhoz vagy a Trafigurához bejegyzett hajók áprilisban is szállítottak orosz olajat.

A CREA azt javasolja minden állami és vállalati szereplőnek, hogy teljesen álljon le az orosz energiahordozók importjával, vagy ahol ez rögtön nem megoldható, komolyan adóztassák meg az ilyen orosz termékeket, hogy kevésbé legyen vonzó a piaci szereplők számára.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG