Uniós források váltak elérhetővé Ukrajna számára, amelyekből fejlesztheti a gabona elszállításához szükséges infrastruktúráját. A háború előtt az ukránok a mezőgazdasági termékek kilencven százalékát tengeri úton szállították, ez azonban most lehetetlenné vált az orosz tengeri blokád miatt. Közben az EU és a tagállamok négy év alatt nyolcmilliárd eurós kötelezettségvállalásra tettek ígéretet a világ élelmezésbiztonságának erősítése érdekében.
Egyre nagyobb gondot okoz emberek milliói számára az élelmiszerhiány, mindenekelőtt Afrikában és Ázsiában, különösen pedig azokban az országokban, amelyeket már most is éhínség sújt – például Szomáliában, Jemenben és Afganisztánban. A magas élelmiszerárak következtében az emberek nehezebben tudnak élelmet vásárolni, és az árak további nyomást gyakorolnak az alacsony jövedelmű háztartásokra az EU-ban is. A válság hatása valószínűleg hosszú távon érződik majd, különösen a fejlődő országokban.
A ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint 2022-ben példátlan szintet értek el a szükségletek. A világon rekordmennyiségű, 349 millió ember szembesült akut éhínséggel. Az orosz–ukrán háború nélkül is válságos helyzet alakult ki az élelmiszerpiacokon az elmúlt években. Az okok között említik a Covid–19-világjárvány romboló hatását, a műtrágya- és az energiaárak emelkedését, a makrogazdasági környezet globális romlását, aminek köszönhetően 2020 közepe óta folyamatosan emelkedik a mezőgazdasági áruk világpiaci ára.
Gabona-hadművelet
Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója tovább élezte a piaci helyzetet: még jobban nőnek a nyersanyagárak, és világszerte csökken az élelmiszerek rendelkezésre állása. Oroszország nemcsak az ukrán fronton, hanem az élelmiszerpiacokon is támadásba lendült. Az összehangolt akciónak több eleme volt és van. Idetartozik Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek blokádja, az ukrán élelmiszer-feldolgozó és -kiviteli infrastruktúra elleni támadások, Ukrajna szántóterületének bombázása és megszállása és a saját – tehát orosz – élelmiszer- és műtrágyaexport szándékos visszafogása.
Mindezek következtében sok helyen éhezés alakult ki, az EU-ban pedig 2023 márciusában 19 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak 2022 azonos hónapjához képest.
Fontos leszögezni: az orosz propaganda által terjesztett hamis állítások ellenére az EU Oroszországgal szembeni szankciói nem érintik a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot. A szankciók nem tiltják az orosz mezőgazdasági termékek importját és szállítását, sem az ilyen jellegű exportért nyújtott kifizetést.
Ehhez kapcsolódóan: Megállapodást kötött gabonaügyben Szlovákia és Ukrajna
Szabadítsuk ki a magokat!
Ukrajna az alapvető élelmiszerek – például a búza és a kukorica – egyik legfőbb termelője és exportőre. 2016 és 2021 között az ország búzaexportjának mintegy kilencven százaléka Afrikába és Ázsiába irányult, de az ukrán kikötők orosz blokádja miatt a háború kezdete óta körülbelül húszmillió tonna gabona rekedt a Fekete-tenger partvidékén található silókban.
2022 májusában az Európai Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő EU–Ukrajna szolidaritási folyosók létrehozására. Ez arra irányult, hogy szárazföldi útvonalak kialakítása révén Ukrajna segítséget kapjon mezőgazdasági termékeinek exportálásához. Az EU teherszállító vasúti járművek, teherhajók és tehergépkocsik biztosításával járult hozzá ehhez, elősegítette a közlekedési hálózatok és az átrakóterminálok meglévő kapacitásának hatékonyabb kihasználását, egyszerűsítette és felgyorsította a vámügyi műveleteket és az egyéb ellenőrzéseket, és lehetővé tette az árutárolást az EU területén.
A szolidaritási folyosók 2022. májusi létrehozása óta több mint 45 millió tonna mezőgazdasági termék, többek között gabona és olajos magvak kivitelére került sor. 2022 júliusában Oroszország – az ENSZ és Törökország közvetítésével Ukrajnával kötött megállapodás nyomán – beleegyezett, hogy feloldja Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek blokádját. Ezt követte a fekete-tengeri gabonakezdeményezés elindítása, amely a gabona és egyéb élelmiszerek Ukrajnából származó, tengeri útvonalakon folytatott exportját hivatott megkönnyíteni. 2023 júliusáig közel 33 millió tonna mezőgazdasági áru hagyta el Ukrajnát ennek köszönhetően. A kezdeményezés keretében szállított búza 65 százaléka fejlődő országoknak jutott, többek között az ENSZ Élelmezési Világprogramjának humanitárius műveletein keresztül. Ukrajna a WFP legnagyobb búzabeszállítója volt 2022-ben, a világprogram globális szemesbúza-beszerzésének több mint felét biztosította.
Megnyíló EU-s források
A gabonahelyzetet természetesen bonyolítja az is, hogy az Ukrajnával szomszédos öt tagállam gazdálkodóinak életét alaposan megnehezítette, hogy az eredetileg tranzitnak szánt termékek megjelentek a piacukon. Összesen ötmillió euró értékű áruról van szó ott, ahol korábban egyetlen szem gabonát sem értékesítettek. A vita különböző fordulatokat vett, és még mindig nincs lezárva, sőt. Jelenleg Ukrajna panaszt nyújtott be Magyarország és Lengyelország ellen a WTO-nál, mert az ideiglenes tilalom lejárta után továbbra sem engedik, hogy szabadon forgalmazhassák az ukrán árut az egységes belső piacon. Hogy ennek a történetnek mi lesz a vége, egyelőre nem lehet tudni, mindenesetre az EU nagyvonalúan az ukránok feladatává tette, hogy szabályozzák a saját exportjukat és kerüljék el a termékek dömpingjét.
Néhány napja azonban fontos bejelentést tettek Brüsszelben, amelyről keveset lehetett olvasni. Adina Vălean közlekedési biztos és Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanis arról egyezett meg, hogy a jövőben Ukrajna is pályázhat uniós forrásokra infrastruktúrája erősítése érdekében. Konkrétan arról van szó, hogy az újonnan meghirdetett EU Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében Ukrajna most először juthat uniós támogatáshoz saját infrastrukturális projektjeihez a szolidaritási sávok mentén. Valójában ugyanazon elbírálás alá fognak esni az ukrán jelentkezések, mint az EU-tagállamokból érkező pályázatok. Kubrakov miniszterelnök-helyettes ezt a szolidaritás kézzelfogható megnyilvánulásaként értékelte.
Ehhez kapcsolódóan: A bizottság választ ígér a magyar gabonatilalomra
Nyolcmilliárd eurós segély
A háború előtt a Fekete-tengeren keresztül exportálták az ukrán gabona kilencven százalékát. Az orosz invázió óta a gabonának csak a felét szállítják tengeri úton, 55 százalékát a szolidaritási folyosókon keresztül exportálják. 2022. november végén Ukrajna elindította a Gabonát Ukrajnából kezdeményezést, amely a globális élelmezésbiztonsághoz is hozzájárul. Ez ugyanis lehetővé teszi a projektben részt vevő szervezetek számára, hogy mezőgazdasági termékeket vásároljanak ukrán termelőktől, és olyan országoknak adják át, ahol a lakosság az éhezés határán van.
2023 júliusában azonban Oroszország – párhuzamosan harctéri kudarcaival – úgy döntött, hogy megszünteti a fekete-tengeri gabonakezdeményezést. Ez ismét kritikus helyzetet teremtett. Megnőtt a jelentősége annak, hogy még 2022 júniusában az uniós országok nyolcmilliárd euró összegű kötelezettségvállalás nyújtását támogatták a 2020–2024-es időszakra az élelmezésbiztonság területén. 2022-ben az uniós humanitárius finanszírozás 32 százalékkal nőtt 2021-hez képest, így elérte a 770 millió eurót. Ezeket a forrásokat arra fordítják, hogy biztosítsák a legkiszolgáltatottabbak hozzáférését az élelmiszerhez, valamint készpénztámogatás és egyéb eszközök révén támogassák a helyi élelmiszer-termelést. Ezenkívül 225 millió eurót különítenek el a közel-keleti és észak-afrikai régióban található déli szomszédságbeli országok számára. Az EU búzaexportjának több mint fele Afrikába (Algériába, Marokkóba, Egyiptomba és Nigériába), illetve Ázsiába (Pakisztánba) irányul.
