Az orosz parlament alsóházának tanácsa hétfőn megvitatja, hogy szükség van-e a kísérleti nukleáris robbantásokat tiltó egyezmény ratifikációjának visszavonására, miután Vlagyimir Putyin előző héten nem zárta ki a lehetőségét.
Az orosz elnök csütörtökön arról számolt be, hogy hazája nukleáris doktrínája nem szorul módosításra, azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szükség lenne-e az atomfegyver-kísérletek újraindítására, és nem zárta ki annak lehetőséget, hogy Moszkva visszavonja az Átfogó atomcsendszerződés (CTBT) ratifikációját.
Putyin rámutatott, hogy bár az Egyesült Államok aláírta, nem ratifikálta a kérdéses egyezményt.
Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök ezt követően bejelentette, hogy hétfő délután összeül a parlament alsóházának tanácsa az ügy megvitatása érdekében.
„A világhelyzet megváltozott. Washington és Brüsszel háborút indított hazánk ellen. A mai kihívások új megoldásokat követelnek” – hangoztatta.
Ehhez kapcsolódóan: A végső fegyver: hogyan fejlesztette ki a Szovjetunió a világ legpusztítóbb bombáját?
A napokban Mihail Uljanov, az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetéhez akkreditált orosz képviselő közölte, hogy Oroszország vissza fogja fogni a ratifikációt. Ugyanakkor leszögezte, hogy ez még nem az atomtesztek újrakezdésének szándékát jelzi, mindössze arról van szó, hogy szimmetrikus státuszba kell hozni a dokumentumokat az Egyesült Államokkal, egyenlő helyzetet teremtve.
A tervezett lépést Washington elítélte, a „globális normák” veszélyeztetésének nevezte.
Nagy valószínűséggel új nukleáris fegyverkezési verseny kezdetét jelentené, ha Oroszország, az Egyesült Államok vagy Kína hosszú évtizedek után újrakezdené a kísérleti atomrobbantásokat.
Ehhez kapcsolódóan: Mik azok a taktikai nukleáris fegyverek, és mi az ezekkel kapcsolatos orosz álláspont?
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott és két héttel később aláírásra megnyitott Átfogó atomcsendszerződést 187 állam szignálta, köztük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatálybalépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem írta alá.
Az utolsó nukleáris fegyverkísérletre a Szovjetunió részéről 1990-ben, míg az Egyesült Államok részéről 1992-ben került sor.
Vannak jelei annak, hogy újrakezdődhetnek a tesztrobbantások. A CNN szeptemberben tudatta, hogy friss műholdfelvételek szerint fokozódik az aktivitás az erre szolgáló létesítmények környékén Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban is. A The Washington Post 2020-ban arról írt, hogy a Donald Trump vezette akkori kormányzat berkeiben is felmerült a kérdés.
A CTBT 1996-os elfogadása óta tíz kísérleti atomrobbantást hajtottak végre: India és Pakisztán kettőt-kettőt, illetve Észak-Korea összesen hatot.
