Felháborodást váltott ki Aleksandar Vučić szerb elnök laza válasza egy jó kapcsolatokkal rendelkező vádlottal szembeni elnéző magatartásra. Az illetőt több mint egy tonna marihuána termesztésével vádolták, de csak 88 gramm birtoklásáért akarják megbüntetni.
Szerbiában az egészségügyi vagy rekreációs okokból füvezők közül sokan füstölögnek, amiért Vučić elnök és az illetékesek szerintük kettős mércét alkalmaznak marihuánaügyben. Az államfő védelmébe vette azt az ítéletet, amely szerint egy állítólagos ültetvénnyel rendelkező drogbárót csupán háziőrizettel büntettek.
Vučić nemrég „nagyon furcsának” nevezte a közfelháborodást, amiért az 58 éves Predrag Koluviját még pere idején kiengedték a vizsgálati fogságból – pedig több mint egy tonna füvet termesztett.
„Mivel nem ölt meg senkit, illetve nem vádolják ilyennel, nem volt nála tíz tonna kokain vagy ilyesmi, csak, ahogy tudom, egy tonna marihuána – amit a fél régió, például a németek és mások legalizáltak (…) és különben is tagadja, hogy az övé lett volna” – mondta az elnök a TV Pink nevű adónak október 2-án.
Koluvija két éve futó ügye jelentősen kiszélesedett azóta, hogy az állítólagos narkobárót agresszív vezetés miatt megállították. A férfi rendőrségi villogókra emlékeztető megkülönböztető jelzéssel száguldott, hamis igazolvány volt nála, amelynek nyomán a rendőrök végül Jovanjica nevű farmján rábukkantak 65 ezer marihuánacserjére és több száz kilogramm szárított kannabiszra.
Jó kapcsolatokkal rendelkezik
Az ügy először azért váltott ki érdeklődést, mert ismert volt Koluvijáról, hogy kapcsolatai vannak szerb illetékesekkel, köztük Aleksandar Vulin belügyminiszterrel, aki 2015-ben megjelent a férfi biofarmján tartott aratáson.
Sorozatos csúszások után a Jovanjica-ügyet márciusban kiterjesztették, egy második bírósági tárgyalásra is sor került. Itt az volt a vád, hogy egyesek – köztük a rendőrséghez, a biztonsági szolgálatokhoz és a katonai hírszerzéshez kötődő személyek – védelmi pénzt szedtek. Állítások szerint Koluvijának minimum közvetett kapcsolatai voltak egy horvát politikussal, és Észak-Macedóniában is részt vett a kannabiszbizniszben.
Sokan – köztük a KRIK tényfeltáró oldal – úgy látták, hogy az ügy „a kezdetektől a politikai befolyásolásról szólt”, többek között a bírókra való nyomásgyakorlásról. Mindez kérdéseket vet fel a bírói függetlenség garantálásáról a volt jugoszláv tagköztársaságban.
Másokat az ügy az „uram-bátyám kapitalizmusra” emlékeztet egy olyan régióban, ahol a szervezett bűnözés befolyása a politikai életre aláássa a demokráciába és a jogállamiságba vetett hitet.
88 grammért három év börtön, egy tonnáért házi őrizet?
A belgrádi születésű Dragoljub Mrdjic éveken át a kannabiszlegalizáció arca volt, többek között közösségimédia-kampányai miatt.
Az 58 éves epilepsziás férfi, aki azt mondja, hogy a rohamok megakadályozására szív füvet, a nyilvánosság elé tárta, hogy kegyelmi kérvényt nyújtott be az államelnöknek. Ezzel élesen bírálta azt a látszólag hatalmas szakadékot, amely az EU-ba igyekvő országban a gazdagok és a szegények között kialakult.
Koluvija büntetésének házi őrizetre változtatása után Mrdjic megjelent a Belgrádi Társadalmi Kannabiszklub (IRKA) október 15-i sajtótájékoztatóján, és az orvosi marihuána legalizálását, valamint a marihuánabirtoklás dekriminalizálását követelte.
„Három év börtön vár rám 88 gramm fű miatt, és Vučić azt mondja, hogy Koluvijának csak egytonnányi volt – jegyezte meg Mrdjic a Szabad Európa balkáni szolgálatának nyilatkozva. – Ember, ez nem csak egy tockos a tarkódra, ez egy kiadós suhintás baseballütővel” – érzékeltette a büntetés súlyosságát.
Szerbia eddig nem engedett a nyomásnak, hogy dekriminalizálja a marihuána birtoklását. A szabálysértők így akár tíz év börtönre is számíthatnak attól függően, mennyi anyag volt náluk. Ha pedig a birtoklás szervezett bűnözői magatartás része, a büntetés sokkal szigorúbb.
Az IRKA közölte, hogy az elmúlt öt évben húsz tagját vonták büntetőeljárás alá.
Milos Simic, a csoport elnöke az ötgyermekes apa, Milos Matejic esetét hozta fel, aki hároméves büntetését tölti Zabelában, Szerbia egyik legnagyobb börtönében.
„Olyan esetekről van szó, amikor az elítélt saját magának ültetett kendert, nem árusította, és az emberek orvosi célból használták az anyagot” – mondta Simic a Szabad Európának.
Mi a helyzet a szabályozással a szomszédban?
Szerbia szomszédai eltérő módszerekkel kezelik a marihuánabirtoklást. Az orvosi használat kivétel alá esik, és a dekriminalizálás népszerűbb, mint a legalizálás.
Az EU-tagállam Bulgáriában és Romániában büntetik a birtoklását, bár Románia közel egy évtizede engedélyezte a gyógyászati célú használatot. A blokk többi volt jugoszláv állama közül Horvátország dekriminalizálta a kis mennyiségű marihuánát és engedélyezi az orvosi marihuánát bizonyos betegségek kezelésére, Szlovénia pedig dekriminalizálta.
Észak-Macedónia 2016 óta engedélyezi az orvosi marihuána árusítását, a kannabisz gyógyszertárakban is kapható. Bosznia-Hercegovina technikailag már évek óta vizsgálja a lehetséges legalizálást. Koszovóban, Montenegróban illegális a fű, míg Albániában a tilalmat ritkán tartatják be.
Mrdjic azt mondja, hogy ő csak azt a fajta hozzáférést követeli a gyógyászati célú marihuánához, amelyet egyre több országban, köztük Németországban, az Egyesült Államok egyes államaiban és Kanadában is biztosítanak a betegeknek.
„Mi a bűnöm?” – tette fel a kérdést, amikor a felesége és testvérei betegségére hivatkozva azért folyamodott, hogy halasszák el a Zabelában letöltendő hároméves büntetését.
Ezt követően Mrdjic Vučić elnöknek címezte a megjegyzéseit: „Nem tudom, miért ítéltek el, és ahogy ön is mondja, a kannabisz semmiség. Németországban és a környező régióban legális.”
Hozzátette: „Ugyanolyan bánásmódot akarok, mint kanadai nyugdíjas kollégám vagy mint bonni kollégám.”
„Képtelenség visszamenőleg módosítani”
A szerb elnöki hivatal nem válaszolt a Szabad Európa kérésére, hogy nyilatkozzon Vučić álláspontjáról a gyógyászati célú kannabiszmentességgel kapcsolatban.
Decemberben az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága törölte a kannabiszt a legveszélyesebb kábítószerek kategóriájából, lehetővé téve a lazább szabályozást.
Vulin belügyminiszter (Vučić régi szövetségese, aki 2015-ben mezőgazdasági miniszterként ellátogatott Koluvija farmjára) májusban viszont azt mondta, hogy nem tervezik a marihuána legalizálását, és bírálta a helyi médiát, amiért „félreértelmezte” az ENSZ-bizottság döntését, és úgy állította be, hogy az zöld utat adott egy veszélyes kábítószernek.
„Az a képtelenség, amit arról hallottunk, hogy visszamenőleg legalizáljuk a marihuánát Jovanjica miatt, nonszensz. A jogban nincs visszamenőleges hatály” –2015. június 20. Predrag Koluvija, a Jovanjica tulajdonosa (balra) egy fórumon Aleksandar Vulin belügyminiszterrel (jobbra), aki akkoriban szociális ügyekért felelős miniszter volt. A szerbiai Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium honlapján megjelent felvétel mondta Vulin.
Vučić elnök hozzátette: „Nemhogy nem dekriminalizáltuk, de még szigorúbban fogjuk büntetni.”
A Jovanjica-ügyben, amely az ország történetének egyik legnagyobb drogügye, két vádiratot nyújtottak be.
Koluvija és kilenc másik vádlott, aki a Belgrádtól északra fekvő vajdasági Ópazovában lévő farmon dolgozott, a marihuánakészlettel összefüggésben állnak bíróság elé a november 10-én újrainduló perben.
2020 novemberében újabb vádirat készült, amelyet márciusban véglegesítettek és amely Koluviját és nyolc másik személyt – köztük a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Információs Ügynökség és a Katonai Hírszerző Ügynökség tagjait – vádolja egy kapcsolódó védelmipénz-üggyel összefüggésben.
Koluvija védőügyvédei azzal érveltek, hogy a Jovanjica farmon talált növény ipari kender volt, amely Szerbiában legális.
Az év elején az Európai Parlament jóváhagyta Vladimir Bilčík szerbiai raportőr jelentését, amelyben a Jovanjica-ügyet olyan „nagy közérdeklődésre számot tartó ügyek” között említette, amelyekben az európai képviselők „meggyőző eredményeket” várnak el a szerbiai hatóságoktól.
