Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Orvosvándorlás Magyarországra


Egy oltást készít elő betegének az orvos az ukrajnai Sztajki klinikáján, 2015. november 11.

Volt idő, amikor a marosvásárhelyi orvosegyetem teljes évfolyamai dolgoztak itt, de már rég nem Magyarország a célországa a határon túli magyaroknak. Körképünkből kiderül, hogy az orvosi bérrendezés sem fogja visszahozni azokat az időket, így főleg itthonról kell pótolni továbbra is az orvoshiányt.

Magyarországon 2018-ban 2674 külföldön diplomát szerzett orvos dolgozott. 1870-en Romániából jöttek, 374 ukrajnai, 53 szerbiai és 51 szlovákiai. Nemzetiségük nincs föltüntetve, de vélhetően legnagyobb részük határon túli magyar.

Verseny az ukrajnaiakért

A rendszerváltás után minden szomszédos országból megindult a magyar migráció az „anyaországba”. Magyarország kb. 400 ezres demográfiai veszteségét ők pótolták. Ez a folyamat a 2000-es évek közepéig, Magyarország uniós csatlakozásáig tartott. Azóta a romániai, szerbiai munkavállalók (szlovákiai magyar korábban sem nagyon jött, leszámítva egy-két határmenti munkahelyet, pl. az esztergomi Suzuki-gyárat) már nem Magyarországra jönnek. Az egyetlen kivétel Ukrajna, Kárpátalja. Az onnan migráló munkavállalók több mint felének még mindig Magyarország a cél.

Erős verseny van a munkaerőhiánnyal küszködő régióban az ukrajnai munkavállalókért. Ebben a szláv nyelvű országok előnye, hogy mind fejlettebbek Magyarországnál, így jobbak a bérek is, valamint a nyelvrokonság: egy ukrán könnyen megtanulja bármelyik szláv V4-ország nyelvét. Magyarország értelemszerűen a kárpátaljai magyarokat tudja nagyobb eséllyel ide csábítani. De egyre kevésbé: Kárpátalján már magyarul hirdetnek csehországi munkát.

A kb. 130 ezres kárpátaljai magyar közösség körében 2017-ben végzett reprezentatív kutatásuk számait Tátrai Patrik, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat [korábbi MTA - a szerk.] CSFK Földrajztudományi Intézetének főmunkatársa ismerteti. A kárpátaljai áttelepültek közel 2/3-a választja Magyarországot, az ideiglenesen itt dolgozóknak pedig fele. Erősen jön föl Csehország: a magyar vendégmunkások 30%-a már oda megy. „Igazodnak az ukránok migrációs hálózataihoz” – mondja a kutató.

Az értelmiségi pályák közül elsősorban a tanárok mennek el (azaz jönnek ide): ők sokszor szabolcsi falvak iskoláiba, ahol tárt karokkal várják őket. Orvosmozgásról nincs adat, de interjúalanyaim a fehérgyarmati és mátészalkai kórházakban sok kárpátalajai magyar orvosról és ápolóról tudnak. Kelet-Magyarországról ugyanis Nyugat-Európába, vagy Magyarország fejlettebb régióiba költöznek a szakorvosok.

A kárpátaljai orvosok magyarországi munkavállalását nehezíti (ellentétben az erdélyiekével), hogy nincs magyar nyelvű orvosképzés, így – ahogy a szlovákiai magyar orvosok is – a szaknyelvet a többségi nyelven tanulják. Itt különbözeti vizsgát kell tenniük.

Egy férfi külföldön dolgozik

A magyarlakta kárpátalaji városokban is döntően ukrán orvosok dolgoznak. „Alig van magyar értelmiség, az is tíz évente lecserélődik a kivándorlás miatt” – mondja Tátrai Patrik. „Az Euromajdan és az ukrán-orosz háború után, aki tudott és akart, már elment. Minta lett a falusi közösségekben, hogy külföldön dolgozik egy férfi.

A nagy rohamot nem tudta megakadályozni az sem, hogy 2016-tól kezdve a magyar kormány fizetéskiegészítő támogatásokat ad Kárpátalján. Tanárok, újságírók, orvosok, papok kapják, féléves szinten kb. 180 ezer forintot. 2017-ban 8000 hrivnya (80-90 ezer Ft) jó fizetés volt, úgyhogy a magyar támogatásnak van súlya a megélhetésben, de a kutató szerint a migrációs szándékok megváltoztatására nem elég.

A magyar állam támogatását nem csak etnikailag magyar munkavállalók kapják, hanem bárki, aki magyarokkal foglalkozik Kárpátalján.

Az elmúlt évek új tendenciája, hogy megjelentek az etnikailag ukrán munkavállalók is Magyarországon. A magyar kormány sok adminisztratív akadályt leépített, hogy jöhessenek ukrajnai munkavállalók. Költséghatékonyabb és ideológiai okokból is jobb egy ukrán, mint egy távolabbi, ázsiai vagy afrikai munkavállaló: a keresztény Ukrajnából fehér dolgozó érkezik. „De sokszor magasan képzettek is, mert sok ipari szakmunkás vesztette el a munkáját Kelet-Ukrajnában” – zárja a körképet Tátrai Patrik.

Szlovákia: a biztosítók az orvosokért is versenyeznek

A törvény szerint, függetlenül a munkáltatójától, egy szlovákiai szakorvosnak legalább 3200 eurót kell kapnia havonta. Ez a forint jelentős elinflálódása miatt csak alig kevesebb annál az 1,3 millió forintnál, amennyi a béremelés után kinéz majd nálunk egy szakorvosnak.

„Eddig lényegében semmilyen mozgás nem volt a két ország orvosai között” – mondja Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Egyesületének tiszteletbeli elnöke. Kisebb, lokális, időszakos munkavállalás volt például az esztergomi kórházban. „Nem csak a fizetések jobbak nálunk, de az életkörülmények is” – mondja Szlovákiáról.

Míg Magyarországon az egészségügy finanszírozásának már semmi köze a biztosítási modellhez (valójában általános adózáson alapul), Szlovákiában tíz éve három biztosító (köztük 2 állami) finanszírozza az egészségügyet. „A rengeteg politikai közbeavatkozás miatt az eredeti elgondolás elég rosszul valósult meg” – mondja Pásztor László - „de így is van versenyhelyzet, és így a biztosítók az orvosok felé is különböző ajánlatokat tudnak tenni”.

Szaknyelvi hiányok

De miért nem mentek oda dolgozni a magyar orvosok? A nyelvi gondok mindkét nép esetében meghatározóak: egy magyarországi orvos nem tudna szlovák nyelvismeret nélkül elhelyezkedni. (Persze Német,- vagy Svédországban is kell a nyelvvizsga.) Más a helyzet az ukrán orvosokkal, akikkel egyelőre kezelni tudta Szlovákia az orvoshiányát. Ők könnyen megtanulják a szlovák nyelvet, és a tudásuk is megfelelő, mondja Pásztor László.

Szlovákiában, a fogorvosok kivételével, a legtöbb orvosnak van szerződése a biztosítóval, függetlenül attól, hogy állami vagy magánintézményben dolgozik. A különbség a beruházás, fejlesztés, amit a fenntartó fizet, így a legnagyobb és az egyetemi kórházak esetében a központi költségvetés, a megyei kórházak esetében a megyei önkormányzat, a tőlük, általában 20-30 évre bérelt intézmények esetében pedig a működtető, magánrendelők esetében az orvos vagy orvosok.

Ha tényleg ekkora lesz Magyarországon a béremelés, az megmozgathatja a dolgokat, és okozhat gondot a szlovák ellátórendszerben. is Győrbe például el tudom képzelni az átvándorlást, amihez még át sem kell költözni Magyarországra” – mondja a Szlovákiai Magánorvosok Egyesületének tiszteletbeli elnöke.

Ezt nem tartja valószínűnek Nagy Tibor szülész-nőgyógyász, szlovákiai magánorvos. Egy tíz éves praxisú, szlovákiai kórházi szakorvos megkeres bruttó 2500 eurót, ügyeletekkel háromezret. Ez nagyjából annyi, amennyi Magyarországon lesz a pénzük. „Átjárhatnék Tatabányára, de 500 euróért nem tenném meg. Dupla fizetésért már lennének, akik igen.”

És még egy szempontra hívja fel a figyelmet: „Ha átmennék Győrbe, fél évig gondom lenne a szaknyelvvel, hogyan írjam meg a leleteket. El tudom mondani magyarul is, de ezt mi csak szlovákul csináljuk. Kötelező szlovákul vezetni az adminisztrációt, még Dunaszerdahelyen is – hiszen különben hogyan értené meg egy szlovák orvos, aki esetleg a betegem következő orvosa lesz?

Ez akár még visszatartó erő is lehet határon túli magyaroknál, hiába magyar az anyanyelvük.

Nővér a pozsonyi egyetemi kórházban, 2011. december 12.
Nővér a pozsonyi egyetemi kórházban, 2011. december 12.

Hálapénz: csak a magyarok adják?

A szlovák jog már most is szigorúbb a magyarnál: ott nem csak azt büntetik, aki a hálapénzt elfogadja, hanem azt is, aki adja.

Az egykori Csehszlovákia területén a hálapénz csak a magyarlakta területeken létezik, állítja Pásztor László. Beszélgetésünk során a 30 évig háziorvosként dolgozó nyugdíjas orvos többször nyomatékosítja, hogy az előnyszerzés, többletszolgáltatás céljából adott hálapénzzel nem ért egyet, de a hála kifejezéseként adottal nincs baja. „Az előbbi kenő, az utóbbi hálapénz” – mondja. „A hálapénz ebben az értelemben nem korrupció, hanem, ahogy a pincér esetében a borravaló, az elégedettség kifejezése.” De, teszi hozzá, a beígért mértékű fizetéseknél még az ilyen hálapénz kivezetését is el tudja képzelni.

Egy másik szlovákiai magyar orvos kevésbé a magyar kulturális tradíciókkal magyarázza a hálapénztérkép foltosságát, hanem azzal, hogy a Pozsony környéki gazdagabb területeken élő magyarok inkább adnak, mint a szegényebb vidékek bármely nemzetiségű lakosai. De például Csehországban szerinte is teljesen hiányzik ez a szokás.

A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet szociológusa, Kiss Tamás viszont városi legendának tartja, hogy csak magyarok fizetnének zsebbe. Szerinte elképzelhetetlen, hogy egy etnikailag nem szegmentált egészségügyben, amilyen a szlovák, másmilyen szokások lennének az etnikumok között a hálapénzzel kapcsolatban.

Romániának sem vagyunk már célország

Románia után a legtöbb, Romániában szakképesítést szerzett orvos Franciaországban dolgozik, közel 4.800. A Franciaországban praktizáló külföldi orvosok közül szinte minden ötödik romániai egyetemen szerezte a diplomáját. Németországban a külföldi szakembergárda 8,8 százalékát teszik ki. A harmadik legtöbb romániai orvos pedig Magyarországon dolgozik, 2018-ban 1 870-en. Ők az anyaországban dolgozó, 2.674 külföldön diplomázott orvos 70 százaléka.

Kiss Tamás szerint Románia 2009-es EU-csatlakozása után 2011-ben a nyugati munkaerőpiacok is megnyíltak, és a tömeges orvos-elvándorlásnak mi már nem vagyunk célországa. „Hihetetlen intenzitással toboroznak nyugatról. 2 évvel nyugdíj előtt álló orvost agitálnak, hogy menjen Svédországba dolgozni” – mondja.

Romániában a magyarországinál is nagyobb az orvoshiány. Míg nálunk alapellátásban nagyjából 10 %-os, ott 25 %.

Az országban 4.650 magyar orvos dolgozik, az összes orvos 4,9%-a, és 8.500 magyar ápoló (6.7%).

A korábban a magyarországihoz hasonlóan elterjedt hálapénz is visszaszorulóban van a kriminalizálás és a magánpraxisok elterjedése miatt. Az antikorrupciós kampány részeként sokszor jelentek meg maszkos emberek a kórházakban is, és vittek el orvosokat.

A Kolozs megyei kórház néhány hónappal ezelőtti bértáblája szerint egy kezdő rezidens, szakvizsgával nem rendelkező orvos bruttó 9000 lejt (kb. 1750 eurót) kap. Ez nettó 5000 lej (kb. 1050 euró). Egy szakorvos átlagosan 15000 lej (kb. 3100 euro) bruttó bért kap. Ez nettóban 8500 lej, 1750 euró körül van. Erre még rájöhetnek az ügyeletek.

Vagyis a belengetett magyar fizetés számukra nem lesz vonzó, míg a nyugati továbbra is ugyanolyan csábító marad.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG