Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten II.: zöldülő kerületek


A Főkert virágbemutatója a Margitszigeten

A parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem érintette a fővárosi kerületekben a rezsimváltás. Ahogy húsz éve folyamatosan, most is ugyanaz a cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. Sorozatunk második része.

Most lássunk néhány kerületet részletesebben, ahol az előző cikkünk “nyerő négyese” vitt szinte mindent, ami parkfenntartás. A zuglói és az újbudai önkormányzat elmúlt évtizedét néztük végig szisztematikusan, de más kerületek közbeszerzési listáit is böngésztük.

Zöld Zugló

A Wikipedia szerint Zuglónak 140 hektár zöldfelülete van. Ennek egy része magántulajdon, a többi kerületi közvagyon. Karbantartása, frissítése, a telet leszámítva, folyamatos munka: a közbeszerzési kiírások szerint 1,7 millió négyzetméteren.

Az önkormányzat, melyet 2014-ig a fideszes Papcsák Ferenc, majd 2019-ig a mostani budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, azóta pedig a szocialista Horváth Csaba vezet, szintén kitartóan ezt a kertészeti céghálót tartja legalkalmasabbnak a kerületi zöldfelületek gondozására.

Nagyot futott itt a Parkfenntartó kft. A nagy falat megszerzése még Papcsák Ferenc idején történt. 2012 áprilisában négy évre, 2016-ig szóló keretmegállapodást kötött a kerület a céggel (és konzorciumi társaival: a DeerGarden és a Szurdokvölgy kft-kel): évente nettó 450 millió forintos keretösszegre (kivéve a 2012-es naptári évet, amikor nettó 442 millióra).

Az 1,6 milliárdos szerződés második felében már a Karácsony Gergely vezette önkormányzat szerződött a részmunkákra és fizetett. A sorozatunk első részében megszólaló Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, azt mondta, a keretszerződést ekkor már nem töltötték ki teljesen. Karácsony Gergely főpolgármester eddig nem válaszolt a megkeresésünkre.

De nem csak Papcsák Ferenc alatt volt sikeres a Parkfenntartó. A keretszerződést az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat is megismételte nettó 2,4 milliárdért. Ezt is a Parkfenntartó nyerte konzorciumi társaival (Zöld Zugló Konzorcium néven), más ajánlat nem is érkezett.

Alvállalkozónak jelölték mások mellett a ZÖFE kft-t. A szerződést 2016. novemberében írták alá, és 2017. január 1-én lépett életbe. Majd az ajánlatkérő által 2018. december 10. napján tett egyoldalú jognyilatkozattal 2020. december 31-ig meghosszabbították.

De nem csak folyamatos szolgáltatásra szerződött velük Zugló, egyedi projekteket is nyertek.

2018 áprilisában Karácsony Gergely kerületi polgármester írta alá a Pillangó Park rendbetételéről szóló szerződést is a céggel és a Deergarden kft-vel nettó 465 millióról. A szerződést egy évvel később, 2019 áprilisában módosították: kiterjesztették a parkban lévő sportpályákra is, és nettó 553 millióra emelték.

Mivel az önkormányzat nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t, a kerületnek valójában a Várnai László 2019. májusi blogbejegyzésében szereplő 678 millió forintjába került a munka.

Az Átlátszó akkor versenyszűkítő pályázatról írt a referenciák kikötése kapcsán, de a panaszos pályázó a cikk szerint végül nem fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

Szintén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat indította a “Közösségi tér kialakítása a Csertő-parkban” elnevezésű közbeszerzést, melyet a Parkfenntartó (természetesen társával együtt) nyert el 2017. december 4-én. Ezért nettó 132 millió járt.

2021-től újra ők

A 2010 óta zuglói képviselő, most a Civil Zugló Egyesület színeiben bejutott Várnai László állítja, hogy minden nagy közbeszerzésben egység van a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP között.

"A kerületi útfenntartásokat mindig a Penta kapja, most is pályázat nélkül hosszabbítottak vele, a közétkeztetést pedig a Hunguast, ami a fideszes Bánki Erik érdekeltsége” - hívta fel a figyelmet.

Bánki Erik az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, a bizottság egyik alelnöke pedig a Zuglóból egyéni körzetből a parlamentbe kerülő szocialista Tóth Csaba, aki sokak szerint mindig is nagyobb hatalom volt a kerületben, mint a regnáló ellenzéki polgármester.

A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. költségvetése, ahogy az alábbi, az akkori jegyző által a kerület 2018-as költségvetéséhez készített táblázat is mutatja, évről-évre jelentősen nőtt. Különösen nagy volt az ugrás 2016-ról 2017-re: 1,2 milliárd forint. A jegyző szerint ez indokolatlan és felül kell vizsgálni. Hamarosan már nem volt a helyén.

A Zuglói Vagyonkezelő költségvetésének növekedése 3 év alatt
A Zuglói Vagyonkezelő költségvetésének növekedése 3 év alatt

Mivel nincs árverseny, a kertészeti cégek bármekkora összeget mondhatnak. A pályázatokat pedig úgy írják ki, olyan referenciákat kérnek, hogy más ne indulhasson”- mondta Várnai László a kertészeti tenderekről. “Most újra meghosszabbítanák két évre, pedig sok lakossági és szakmai panasz van a cégre.”

Nyolc év alatt jelentősen megdrágult a munka: ami akkor évente 450 millió Ft volt, 2020-ban már nettó 1,2 milliárdot kóstált a Megbízó szerint. A zuglói közgyűlés szeptember 17-i ülésén a szocialista alpolgármester a járványra és a kormányzati elvonásokra hivatkozva benyújtott egy módosítót, ami ezt 960 millió Ft/évre csökkenti. A javaslatot elfogadták, így a kiírás erre az összegre történt.

A vitában (14. napirendi pont a zuglói tévé felvételén) a Kétfarkú Kutyapárt képviselője és Várnai László azt igyekezett megtudni, hogy milyen számítások állhatnak az 1,2 milliárdos ár mögött, ha azt - változatlan feladatokkal - 20 százalékkal lehet csökkenteni.

Azt is fölvetették, hogy a pályázatra kiírt területet, vagyis teljes Zuglót 3-4 részre kéne osztani, hogy így kisebb, akár helyi vállalkozások is indulhassanak. A nyertes konzorcium úgyis távoli megyékből fuvarozza ide naponta a munkásokat.

Fölmerült az is, vizsgálják meg, nem érdemes-e “visszaszervezni” a munkát az önkormányzatba, és mondjuk a kaszálásra, fűnyírásra embereket fölvenni.

Várnai László tudomása szerint a helyi Momentum kiszámolta, hogy ez a szükséges munkaerő bérköltségeivel, a gépek beszerzésével sem kerülne többe 2-300 milliónál a kerületnek, bár a közgyűlési vitában ilyen számításokat nem említettek a keretmegállapodást ellenző képviselők.

A felvételen egyébként az egyik szocialista képviselő elmondja, hogy 2016-ban és 18-ban is volt ilyen “bevizsgálás”, és arra jutottak, hogy jobban megéri a munka kiszervezése.

A kerületnek nagyjából 29 milliárd a költségvetése” - mondja a Civil Zugló képviselője - "ha levonjuk a béreket, a szükségszerű költségeket, ez az 1,2 milliárd forint nagyjából az ötöde a mozgatható pénznek. Ennyit adunk ki évente erre a munkára külsősöknek.

Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke szerint, ha a kerületet 3-4 részre fel lehetne osztani, az könnyebben kizárhatná a konzorciumos indulást is, mert egyértelműbb, hogy nincs szükség a cégek összefogására ahhoz, hogy el tudják látni a nagy volumenű feladatot.

Zöld Újbuda

A zuglói önkormányzati szerződések oldalán a kereső 7 szerződést mutat a Deergarden Kft. nevére 2013-19 között. Van köztük pár százezres tétel, például a kerület karácsonyfája fölállítására, de ők voltak az éves 450 milliós közbeszerzésben is a Parkfenntartó konzorciumi társai, ahogy a Pillangó parki felújítást is együtt nyerték el. A DeerGarden Kft. a Bubla család cége: az Opten szerint a tulajdonosok és vezető tisztviselők is ezt a nevet viselik.

A XI. kerületi önkormányzat gyors és alapos adatküldése nyomán az látszik, hogy a 2002-10 között szocialista, 2010-19 között fideszes, majd most újra ellenzéki vezetésű Újbudán a DeerGarden Kft 2005 óta bruttó 1,1 milliárd forint összegű szerződést nyert el.

A Parkfenntartó kft ugyanebben a 15 évben (2011-ig még Főkert Parkfenntartó néven) bruttó 1,52 milliárd bevételhez jutott Újbudától részben önmagában, részben a Zöld Újbuda Konzorcium tagjaként (a Pannon Park Forest kft-vel).

A Pannon Park Forest egyedül és a Zöld Újbuda tagjaként bruttó 9,7 milliárd forintra szerződött az elmúlt 15 évben a XI. kerületben.

A ZÖFE Kft-nek csak 2010-ben volt szerződése parképítési feladatok ellátására Újbudán, 117 millió forintért.

Kicsit északabbra, Óbudán, amit 2019-ig fideszes többség és polgármester irányított, szintén jelen vannak ezek a cégek. Csak egy-két évet néztünk át, de itt is megtaláltuk a szokásos parkfenntartási keretszerződést: ezt 2013-17 között évente 1,4 milliárdért a Pannon Park végezte (konzorciumban azzal a Penta Építőipari kft-vel, melyet Várnai László említett a zuglói útfelújítások állandó tendernyerteseként).

Ők a legjobbak, vagy piacszűkítés?

A “nyerő négyes” most már olyan helyzetben van, mondja egy megkérdezettünk, hogy “ha leállítanánk őket, a budapesti zöldfelületek menedzselése összeomlana.”

A budapesti kertészeti piacot uraló cégeknek minden megkérdezettünk szerint van szaktudásuk és gépparkjuk is. De leginkább emberek kellenek az ilyen munkákhoz: a legfontosabb tétel ugyanis a kaszálás, fűnyírás (a zuglói 1,2 milliárdból is 700 millió).

Erre pedig, ahogy elhangzik a zuglói önkormányzat ülésén is, a nyertesek is alkalmi munkavállalókat hoznak Nógrádból, Borsodból. Kell is, hiszen füvet nyírni, vagy avart gyűjteni egyszerre kell mindenütt, és ezek a cégek sok kerületben dolgoznak egy időben.

A vizsgált szerződések mindegyike nyílt közbeszerzési eljárás végén született. Ugyanakkor nagyon ritkán találtunk a körön kívüli ajánlattevőt. (Aztán arról is kiderült, hogy valójában körön belüli.)

A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Nagy Zoltán két tipikus útját is felvázolja annak, hogyan lehet a nyílt közbeszerzést versenyszűkítően alkalmazni. A közbeszerzési törvény 111. paragrafusa kivételeket biztosít, a 115. pedig "felmentést ad a hazai eljárásrend nyílt, versenyeztető szabályrendszere alól. Ilyen esetekben a kiírók sürgősségre szoktak hivatkozni. Az a törvényi föltétel, hogy a kiíró bizonyos legyen abban, hogy a tisztességes verseny lefolytatásához elegendő számú, releváns versenyzőről van tudomása, és őket, a jelen előírás szerint 5 céget, hívja meg, vagy, másik esetben, tárgyalásos eljárásra invitálja őket. De ezt a lehetőséget könnyű etikátlanul felhasználni.

Végeredményben tehát a nyílt közbeszerzést “át lehet csúsztatni egy másik sínre”. Ilyenkor meg lehet néhány céget hívni, és a kihívó “ezzel be tudja zárni a piacot”.

Ennél durvább versenyszűkítésről beszélt Várnai László és a megkérdezett vállalkozó is.

Volt, hogy lebeszéltek, amikor fővállalkozóként indultunk. Úgyhogy nem adtunk be hiánypótlást, és kiestünk. Máskor a cég hozta készen, amit be kellett adni: fejléceztük, kicsit átfaragtuk és beadtuk. Ezt hívják támogató ajánlatnak, amit magasabb árra írunk, mint amivel ők megnyerik a tendert” - meséli a kertészeti vállalkozó.

Nincs politikai ciklikussága a nyerteseknek. Ez, a kertészeti cégek sokasága dacára jelezheti azt is, hogy tényleg ők a legjobbak, de lehet más oka is.

A következő cikkben azt járjuk körbe, hogy azon túl, hogy együtt nyernek közbeszerzéseket, mi vagy ki a közös ezekben a cégekben. És lehet, hogy ez teszi őket piacvezetővé.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG