Mangisztau munka nélküli lakosainak tiltakozásai rávilágítottak a rendszerszintű problémákra egy olyan tartományban, amely Kazahsztán olajtermelésének mintegy negyedét adja. A Szabad Európa kazah szolgálatának tudósítói több napot töltöttek Zsetibaj faluban, hogy megértsék az egyre nyugtalanabb lakosság követeléseit.
Mangisztau tartományban – amely annak ellenére, hogy Kazahsztán olajtermelésének mintegy negyedét adja, sok szempontból nyomorog – Daulet Kalnijazov ismerős panaszt fogalmaz meg.
„Tényleg ilyen gazdagság mellett élhetünk, és nem látunk belőle semmit?” – kérdezte, miközben az utat lezáró falusi társai éljenezve és tapsolva helyeseltek.
„Ez az, ami feldühít minket (…) Látni akarjuk ezt az új Kazahsztánt, amelyet Kaszim-Zsomart Tokajev elnök akar megteremteni. De semmi sem változott. Akik kimondják az igazságot, azokat üldözik.”
A Szabad Európa kazah szolgálatának riporterei éjszaka érkeztek Zsetibaj faluba, a mintegy húszezer fős településen a munkahelyekért folytatott kétségbeesett tüntetés harmadik napján.
A tüntetők nyílt tűzön főztek, ezen kívül csak a lámpák adtak némi fényt, hátborzongató ragyogást kölcsönözve közeli olajkútszivattyúknak.
Zsetibaj a hatvanas években nőtt településsé, amikor a szovjet hatóságok nagyszabású fúrásokat kezdtek a tartományban.
A munkahelyek hiánya miatti tiltakozások 2014-ben kezdődtek, abban az évben, amikor a globális energiaárak a mélybe zuhantak, és ez válságot okozott a nagy szénhidrogén-exportőrök, például Kazahsztán számára.
A következő évben a kazah nemzeti bank leállította a nemzeti valuta, a tenge támogatását, aminek nyomán a pénz árfolyama zuhanni kezdett, gyengítve a helyi vásárlóerőt.
2022-ben, amikor Kazahsztánra rázúdult az infláció, Mangisztau volt az epicentrum – a hivatalos statisztikák szerint ott az éves élelmiszer-infláció 31,6 százalékos volt, szemben a 25,3 százalékos országos átlaggal.
A zsetibajbeli falusiak azt mondják, hogy amellett, hogy nem látnak semmilyen hasznot a nemzeti olajiparból, a legrosszabb mellékhatásait tapasztalják: a környezet romlását, ami az egészségükre is rossz hatással van.
„Körülbelül hatszáz, negyven év alatti fiatal regisztrált fogyatékos. Körülbelül kétszáz tinédzsert tartanak nyilván súlyos egészségügyi problémákkal. A gyermekemnek szívhibája van” – mondta Zsumagul Omarova, az egyik tüntető.
„A zsetibaji fiatalokért vagyok itt!” – tette hozzá.
Másnap megmutatták a Szabad Európának a térség több pontján szivárgó olajat, ami szerintük egészségügyi problémákat okoz a faluban.
„Itt van a mi fekete aranyunk. A levegőbe kerül. Jelenleg stabil, de nyáron (amikor a hőmérséklet Mangisztauban 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet) felszáll, és bűz van” – mondta az egyik lakos, miközben egy bottal vastag, sötét kátrányt forgatott ki a földből.
Élet a zord végeken
Mangisztau régóta problémás tartomány a kazah kormány számára.
Ezt a múlt hét is világossá tette, amikor a közelmúltban munkanélkülivé váló olajipari dolgozók tucatjai Zsanaozen városából az országon át a kazah fővárosba, Asztanába vitték tiltakozásukat, az energiaügyi minisztérium elé.
Miután egy éjszakán át az épület előtt táboroztak, április 11-én valósággal rájuk repültek és őrizetbe vették őket rendőrkommandósok. A keménykezű fellépésről videók is készültek. Másnap vonattal hazaküldték őket, miközben képviselőik tárgyalásokat folytattak a tisztviselőkkel.
A Zsanaozentől egyórányi autóútra fekvő Zsetibajban a Szabad Európa tudósítói tanúi voltak a Zsetibajhoz tartozó Karakijan körzet helyettes vezetője, a körzet tanácsosai és a helyi lakosok közötti feszült vitáknak.
Manarbek Tolegenov helyettes kerületi vezető a Szabad Európának elmondta, hogy a lakosság nem mutatott érdeklődést a rendőrségi és tűzoltói állások iránt, és ragaszkodott ahhoz, hogy az emberek az olajipari ágazatban kapjanak munkát.
„Akkor miért nem beszél arról, ami az Ekostandarttal történt?” – kérdezte Tolegenovtól Amangeldi Turganbajev, utalva egy építőipari cégre, amely több mint harminc embert vett fel a faluból, nyilvánvalóan a helyi hatóságok ösztönzésére.
„Nem fizették ki az egész fizetésünket, nem fizették ki a kötelező nyugdíjjárulékunkat!” – mondta dühösen a férfi.
„Az Ekostandart más téma” – válaszolt Tolegenov.
Aszilbek Zsoldibajev, a vállalat igazgatója, aki a buldózer- és gépkezelőknek akár havi 350.000 tenge (263.000 forint) fizetéssel járó állást ígért, szintén kapott a fejére a tüntetőktől.
„Aszilbek, hegesztőként dolgoztam a cégüknél (…) Ön 110.000 tengét (83.000 forintot) fizetett 15 napos munkaszerződésekért, és egy éven belül elbocsátotta a munkásokat. Amit mondanak, az hazugság! Az egyszerű munkások hetvenezer tengét kaptak, senki nem kapott 350.000 tengét, még a szakmunkások sem!”
A tüntetés ötödik napján, amikor Zsetibajt rövid időre porvihar sújtotta, a Szabad Európa riporterei meglátogatták a tüntetők spártai, félig berendezett otthonait, és újabb történeteket hallottak a be nem tartott foglalkoztatási ígéretekről.
Kajrat Szujeszinov, akinél decemberben lekapcsolták a gázszolgáltatást a fizetés elmaradása miatt, elmondta, hogy tavaly jól fizető munkát ajánlottak neki.
„Tudva, hogy a vállalkozás csődbe fog menni, ötven embert vettek fel. Két hónapig dolgoztunk, majd küzdöttünk a fizetésünkért. A pénz felét soha nem fizették ki” – mondta szipogva, ahogy visszatartotta a könnyeit.
„Ha Tokajev elnök úr idejönne, meghívnám az otthonunkba, hogy lássa, hogy élünk – mondta Szujeszinov felesége, Ajgerim Ordabajeva a lakásról, ahol csak néhány szobában van áram. – Zsákutcába jutottunk.”
Problémák pusztító potenciállal
Tokajev legutóbb a novemberi újraválasztása előtt látogatott el Mangisztau tartományba.
Néhány hónappal korábban figyelmeztetést adott ki, miszerint „az olaj- és gázágazatban lehetetlen mindenkinek munkát találnia”.
Utazása során 29 új projektet ígért, amelyek 2023 és 2026 között épülnének meg, és amelyek szerinte mintegy háromezer munkahelyet teremtenek majd. Nem valószínű, hogy ez nagy változást jelentene egy több mint hétszázezer lakosú tartományban, ahol a népesség folyamatosan növekszik.
A zsetibaji közösség vezetői április 1-jén este bejelentették tüntetésük befejezését, arra hivatkozva, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalásokon „előrelépés történt”.
A Szabad Európának nyilatkozó vezetőik nem árulták el, hogy milyen garanciákat kaptak a tüntetés befejezéséért cserébe. A tiltakozás idején számos tüntető éhségsztrájkba kezdett, Mangisztau tartományi kormánya sem közölt kérésünkre részleteket a tárgyalásokról.
„Ha a fent említett hatóságok nem teljesítik követeléseinket és megtévesztik a falusiakat, akkor újra összegyűlünk, hogy felvessük a problémáinkat” – ígérte Kanat Kojsubajev, a tüntetés vezetője.
A zsanaozeni olajipari munkások tüntetése, amely néhány nappal a zsetibaji tiltakozás befejezése után kezdődött, még riasztóbbnak bizonyult a kormány számára.
2011-ben Zsanaozen volt a helyszíne egy sztrájknak, amelyet a kormány brutális karhatalmi beavatkozással oszlatott fel – legkevesebb tizenhatan haltak meg.
Ugyancsak innen indultak 2022 januárjában a cseppfolyósított földgáz árának egyik napról a másikra történő megugrása elleni békés tüntetések Mangisztauban, amelyek később erőszakos összecsapásokba torkolltak az ország városaiban, amelyek legalább 238, többnyire civil halálos áldozatot követeltek. Tokajev behívta az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete egységeit.
Jogvédők szerint ártatlan embereket is lelőttek, őrizetbe vett személyeket kínoztak meg, néhányat halálra is. Az elnök külföldi terroristák kísérletének állította be a lázongásokat. Egyes kommentárok szerint a háttérben az elit csoportjain belül folyó hatalmi harc zajlott, de azt, hogy pontosan mi történt, máig sem tisztázták.
Most, hogy április 11-én, valamivel több mint egy évvel később a minisztérium előtt brutális jelenetek közepette vettek őrizetbe tiltakozókat, sokakban felvetette a kérdést, hogy a kormány tanult-e valamit ezekből az eseményekből.
Almaszadam Szatkaljev energiaügyi miniszter arra panaszkodott, hogy a tüntetőket korábbi munkaadójuk, a tendert elvesztő vállalat manipulálta.
Ugyanakkor a Facebookon stílusában és érvelésében hasonló bejegyzések hulláma visszhangozta Szatkaljev álláspontját, olyan bizonyítatlan vádakkal, hogy a kérdéses dolgozók hétszázezer tengés (530 ezer forintos) fizetést kínáló állásokat utasítottak vissza, és azt is állították, hogy a tüntetők közül sokan nem hazai, hanem a szomszédos országokban született kazahok.
Egy Facebook-felhasználó a Szabad Európának adott interjúban elmondta, hogy pénzt kapott egy poszt megírásáért, de nem volt hajlandó megnevezni a megbízót.
Egy rádiós újságíró azt írta Facebookon, hogy visszautasított egy százezer tenge (75 ezer forint) összegű ajánlatot, hogy negatív posztot írjon a tüntetőkről.
Nurlan Nogajev, Mangisztau kormányzója szerint 2022 eleje óta 134 munkaügyi konfliktus volt a tartományban, amelyek közül 117 megoldottnak minősíthető.
Doszim Szatpaev politikai elemző azonban azt mondta a Szabad Európának, hogy a vízhiányos régió, amelynek olajkincsei az állami költségvetés donorjává teszik a tartományt, valószínűleg még jó ideig kísérteni fogja a kazah rezsimet, hacsak a kormány nem tudja kezelni az ottani rendszerszintű problémákat.
„Ökológia, foglalkoztatás, infláció – ez a problémák óriási tömege, amelyekkel évről évre nem foglalkoznak, és amelyek pusztító potenciálja csak növekszik” – mondta.
„Zsanaozen problémái az egész ország problémái” – tette hozzá az elemző.
