A kormány kedden 132 milliárd forintot csoportosított át a koronavírus-járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból a költségvetés más soraira - számolt be róla először a Portfolio gazdasági hírportál.
Az átcsoportosítás következtében a Külgazdasági és Külügyminisztérium egymilliárd forinthoz jutott az űrtevékenységgel kapcsolatos feladatok finanszírozására.
Magyar-orosz űrprogram
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben, Moszkvában állapodott meg Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről.
A magyar diplomácia vezetője akkor úgy fogalmazott, hogy a megállapodás egészen új dimenziót nyit meg az egész magyar gazdaság, valamint a magyar-orosz együttműködés számára.
Mint mondta, az Oroszországban zajló űrprojektek közül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték, hivatalosan is magyar-orosz űrkutatási projektekként folytatódnak.
A magyar-orosz űrkutatási, űrtechnológiai együttműködés egyik legfontosabb célja az, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson.
Negyven éve volt magyar a világűrben
Indén májusban volt az első és mindeddig egyetlen magyar űrrepülés negyvenedik évfordulója. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án indult a Szojuz-36 űrhajó fedélzetlén a Szaljut-6 űrállomásra, ahol a magyar űrhajós orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre, majd június 3-án tértek vissza a Földre.
Az űrrepülésre 95 vadászrepülőgép-pilóta közül választották ki a két legalkalmasabb jelöltet: Farkas Bertalant és Magyari Bélát, végül Farkas Bertalan repülhetett a világűrbe az akkori Szovjetunió nemzetközi űrkutatási programjában.
