Az egyik lengyel állami múzeumban pénteken megnyíló kiállításon provokatív művészek alkotásai láthatók. A szervezők ezt a szólásszabadság ünnepének tartják, kihívásnak a politikai korrektséggel és a „kultúra érvénytelenítésével” szemben a politikai baloldalon.
Egyes kritikusok azonban azzal vádolják a szervezőket, hogy teret adnak az antiszemita, rasszista és iszlámellenes üzeneteknek, miközben a szólásszabadság védelmével takaróznak.
A csaknem harminc művész munkáit bemutató Politikai művészet a második kiállítás az Ujazdowski Kastély Kortárs Művészeti Központban, amelyet Piotr Bernatowicz igazgató vezet, akit a lengyel populista, konzervatív kormánypárt nevezett ki 2019-ben.
2015-ös hatalomra kerülése óta a Jog és Igazságosság párt az ország kulturális intézményeit konzervatív és hazafias értékeket népszerűsítő küldetéséhez használta fel – beleértve az említett művészeti központot is, amely egy újjáépített kastélyban kapott helyet, és harminc éven át kísérleti és avantgárd művészetet mutatott be Varsóban.
A múzeum szerint a Politikai művészet teret biztosít a lázadó művészeknek, akiket máshol kerülnek.
Provokátorok Európából
A legvitatottabb közülük Dan Park svéd provokátor, aki börtönbe került Svédországban gyűlölet-bűncselekmények miatt. Park 2009-ben horogkeresztet és Zyklon B feliratú dobozokat helyezett el egy malmői zsidó közösségi központ előtt. Ez volt az a gáz, amelyet a zsidók és mások tömeges megsemmisítéséhez használtak a holokauszt idején.
Fredrik Sieradzki, a malmői zsidó közösség szóvivője a művész tizenkét évvel ezelőtti akcióira „undorítóként és mélységesen sértőként” emlékezik, azt mondta az Associated Pressnek, hogy ezek „olyan közösséget céloztak meg, amelyet különböző csoportok már meg is fenyegettek”.
A lengyelországi zsidó közösség határozottan tiltakozott az ellen, hogy a múzeum Parkot is meghívta a kiállításra. A múzeumigazgatóhoz intézett nyílt levelükben rabbik és más zsidó képviselők azzal érveltek, hogy az ilyen művészek népszerűsítése minden embert sért egy olyan országban, ahol hatmillió lengyel állampolgárt öltek meg a második világháborúban, akiknek fele zsidó, fele keresztény lengyel volt.
Mi a szabad véleménynyilvánítás határa?
Lengyelország főrabbija, Michael Schudrich azzal érvelt, hogy az „ilyen művészet bemutatása gonoszság”.
„A szabad véleménynyilvánítás elengedhetetlen egy demokratikus társadalomban, de a szabad véleménynyilvánításnak vannak korlátai. A határ az, amikor megpróbálsz rávenni valakit, hogy bántson másokat. Ez a művészet összeesküvés arra, hogy másoknak fájdalmat okozzon” – mondta Schudrich pénteken az AP-nek.
Park Varsóban bemutatott munkái között van egy poszter, amely Anders Behring Breiviket, a norvégiai kettős támadásával 77 embert megölő jobboldali szélsőségest ábrázolja a Lacoste ruházati márka modelljeként.
Névcsere kecskékért és disznókért
Egy másik provokátor, Uwe Max Jensen jobboldali nézeteket valló dán művész. Előadásain egyebek mellett rávizel és székletet ürít különböző tárgyakra, és meztelenül szaladgál. Többször elítélték vandalizmusért.
Jensen magával hozott Varsóba egy nagy zászlót, amely négy kisebb LMBT-zászlóból áll, amelyek horogkeresztet alkotnak. Szerinte ez a módja annak, hogy tiltakozzon a melegjogi mozgalom bírálatát övező tabu ellen. Jensen szerdán azt mondta az AP-nek, hogy a zászló annyira ellentmondásos, hogy a Facebook eltávolította a róla készült képet, ő pedig még mindig nem tudja, hogy alkotása bekerül-e a Várközpont kiállításába.
Az új tárlaton Lars Vilks svéd művész munkája is látható. Ő rendőri védelem alatt él, mert rajzot készített egy kutyáról Mohammed próféta fejével. A rajz sok muszlimot felzaklatott 2007-ben, Vilks halálos fenyegetéseket kapott szélsőségesektől.
A Politikai művészet része a személyi igazolványukat tartó ugandai falusiak fotóit bemutató fal is. Ez Kristian von Hornsleth dán konceptuális művész projektje, amelyben 2006-ban 340 ugandai falusit győzött meg arról, hogy legálisan változtassa a nevét Hornslethre disznókért és kecskékért cserébe. Az ugandai kormány annak idején megalázónak és rasszistának találta a projektet.
Szólásszabadság és gyűlöletbeszéd
Egy antifasiszta hálózat Lengyelországban azzal bírálta a Politikai művészetet, hogy a kurátorok olyan demokratikus elveket használnak „a jobboldali gyűlöletbeszéd közvetítésére és igazolására”, mint a szólásszabadság. Az Antifasiszta Év nevű hálózat közleményében azt írta, hogy a problémásabb művészek bevonása „mindenütt az autoriter pártok választási kilátásait erősíti”.
Jon Eirik Lundberg norvég társkurátor, aki a dániai Laesoe Kunsthal galériát vezeti, tagadja, hogy a kiállítás a rasszizmust népszerűsítené. Azt mondta, hogy a tárlat célja harcolni a szólásszabadságért a demokrácia védelmében.
„Ha nincs szólásszabadságod, nincs politikai szabadságod. Ha nincs politikai szabadságod, nincs semmilyen védelmed – mondta az AP-nek. – Tehát bármilyen kisebbség védelmének az a legjobb módja, ha biztosítjuk a szólás szabadságát.”
Lundberg azt mondja, határozottan kifogásolja, hogy a most bemutatott művészetet „jobboldaliként” írják le – ez a kifejezés szerinte lehetetlenné teszi a párbeszédet.
Hornsleth, az ugandai falusiakat fotózó művész hozzátette: „Még ha ez a tárlat jobboldali és őrült is, engedni kell, mert művészet. De nem az – valójában egy olyan tér létrehozásáról van szó, amelyben bárki bármiben kifejezheti az egyet nem értését.”
A Politikai művészet január 16-ig tart nyitva.
