November végén, december elején kaphat felmentést legkorábban Magyarország az Unió pénzügyi érdekeit védő eljárás alól, ha határidőre maradéktalanul teljesíti mind a Brüsszelnek tett 17 vállalását. Addig él a Bizottság javaslata, amely a magyar kohéziós források egyharmadának zárolását ajánlja a tagállamoknak.
Figyelembe véve a magyar kormány által tett vállalásokat és ígéreteket, a biztosi testület vasárnap egyhangúlag a 2021 és 2027 közötti magyar kohéziós politikai támogatások egyharmadának (három operatív program pénzügyi kerete 65%-nak, összesen 7,5 milliárd eurónak) a zárolására terjesztett elő javaslatot a Tanácsnak. Brüsszel, amely mostantól napi kapcsolatban lesz a magyar hatóságokkal az eljárásból kivezető terv konkretizálását és végrehajtását illetően, egyúttal arra kéri a tagállamok képviselőiből álló Tanácsot, hogy a rendes egy hónapos határidőt két hónappal hosszabbítsa meg, időt adva a szükséges változtatásokra és azok elbírálására.
November 19. a kulcsdátum
Ezzel összhangban egy magas rangú EU-forrás megerősítette lapunknak, hogy az Európai Bizottság valamikor november végén, december elején győződhet meg arról, hogy Magyarország elvégezte-e a házi feladatát és ebben az esetben kezdeményezheti az eljárás leállítását. A magyar kormánynak november 19-ig kell bizonyítania, addig kell felállnia és működőképessé válnia a közbeszerzések szabályosságát és átláthatóságát felügyelni hivatott új, független szervnek, az Integrációs Hatóságnak, amelyet teljesen a magyar helyzetre szabtak és amelynek jelenleg nincs párja az EU-ban.
Budapestre addig is feszített ütemű munka vár, mert nem kevesebb, mint 17, a tárgyalásokon általa vállalt területen kell olyan intézkedéseket elfogadnia, és bizonyos esetekben már végre is hajtania, amelyek meggyőzhetik a Bizottságot arról, hogy nincs többé veszélyben az uniós költségvetés.
Az EU költségvetési biztosa vasárnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor figyelmeztetett: ha a magyar kormány letérne az útról és nem felelne meg mindenben az elvárásoknak a későbbiek folyamán, akkor a testület bármikor újraindíthatja az eljárást, már súlyosabb anyagi következmények mellett.
Állandó nyomon követés vár Budapestre
A terv fegyelmezett magyar végrehajtását szolgálja majd az is, hogy a vállalások vonatkozó részét a még tárgyalás alatt álló magyar helyreállítási terv mérföldkövei között is rögzítik majd, ami azt jelenti, hogy az ígéretek megszegése esetén nem lesz kifizetés.
A magyar kormánynak november 19-ét követően egy részletes jelentésben kell majd elszámolnia a Bizottságnak az intézkedések végrehajtásáról, amely ezt követően 10-14 napon belül kialakíthatja és a Tanács rendelkezésére bocsáthatja véleményét a további lépésekről. Ezt követően háromhavonta is el kellene számolni Brüsszel felé.
Nem kielégítő teljesítés esetén a Tanács minősített többségi döntéssel hatályba léptetheti a mostani javaslatban szereplő 65%-os befagyasztást három még el sem fogadott magyar operatív program (környezetvédelmi, integrált közlekedés és településfejlesztés) pénzügyi kötelezettségvállalásaiból. Miután a három program tervezett kerete 11 és fél milliárd euró, így a felfüggesztés 7,5 milliárd eurót érintene. Ez nagyjából a magyar kohéziós politikai források (21-22 milliárd euró) egyharmada. És továbbra is él a közhasznú vagyonkezelő alapítványok uniós szerződésekre kimondott tiltása is, addig, amíg a magyar kormány el nem fogadja a szükséges változtatásokat.
A magyar kormány július 20. után pislogott
Ha azonban a kormány képes lesz megfelelni a Bizottság javaslatában támasztott elvárásoknak, a testület november végén-december elején egy kiegészítő javaslattal indítványozhatja a Tanácsnál az eljárás lezárását. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar kormány ezt követően azt tesz majd, amit akar: a Bizottság tulajdonképpen végig nyomon fogja követni az alku valóra váltását, ugrásra készen arra, hogy újraindítsa az eljárást, ha a feltételek már nem teljesülnek, vagy a kormány új intézkedései aláássák, meggyengítik azok alkalmazhatóságát.
A Tanácsnak a rendelet által szabott szigorú határidők miatt legkésőbb december 18-ig döntést kell hoznia. Az egyik nyitott kérdés, hogy mi történik a helyreállítási pénzekkel és a kohéziós politikai forrásokkal, amelyeket tulajdonképpen túszul ejtett a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás. Az 5,8 milliárd összegű magyar helyreállítási keret (vissza nem térítendő támogatás) bizottsági források szerint 80-85%-a is elúszhat, ha év végéig nem sikerül megkötni a kormány és a Bizottság között a pénzügyi megállapodást. Elvileg, pozitív bizottsági értékelés esetén decemberben még lenne annyi idő, hogy a kormány elkerülje ezt a forrásvesztést. Ehhez azonban – hangsúlyozzák Brüsszelben – egyetlen centivel sem térhet el az általa vállalt 17 intézkedés törvénybe iktatásától és legalább néhány esetben a végrehajtásától.
Johannes Hahn lapunk kérdésére megállapította, hogy a magyar kormány hozzáállásában a Bizottság július 20-i szándéklevele után következett be gyökeres változás, miután a testület felvázolta a potenciális pénzügyi szankciókat (akkor még a 3 operatív program 70%-ának felfüggesztése volt terítéken). „Nyilvánvalóan a pénzügyi nyomás megtette a hatását” – fejtette ki az EU költségvetési biztosa arról, vajon minek a hatására tett 180 fokos fordulatot a magyar kormány a kezdeti elutasítás után.
Magyar reakció
Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook bejegyzésben reagált a brüsszeli bejeltéseknek. "Jó irányba haladunk. A munkát folytatjuk" – írta a miniszter, elismerve, hogy "a munkának azonban koránt sincs vége, van még teendőnk."
