Putyin orosz elnök beleegyezett abba, hogy a befolyásos zsoldosvezér, Jevgenyij Prigozsin szabadon távozzon Belaruszba azután a feszült 24 óra után, amely az eddigi legnagyobb fenyegetést jelentette több mint két évtizedes hatalmára, és felkeltette a félelmet egy esetleges véres polgárháborútól.
Prigozsin, akinek emberei a leghatékonyabbnak bizonyultak a Putyin rendelkezésére álló összes fegyveres közül az ukrajnai háborúban, az orosz hadsereg ellen fordult, és fegyveres felkelést indított. Arra utasította erőit – állítása szerint 25.000 embert –, hogy induljanak Moszkva felé, majd június 24-én leállította azt, amit az „igazság menetének” nevezett.
A Kreml később megerősítette, hogy megállapodott Prigozsinnal a lázadás beszüntetéséről, és közölte, hogy a zsoldosvezér Belaruszba költözik, az ellene indított büntetőeljárást pedig megszüntetik. Azt egyelőre nem tudni, hogy Prigozsin elindult-e már Belaruszba.
Cserébe nem indítanak eljárást a Prigozsinhoz csatlakozó Wagner-harcosok ellen. Az egyezség részeként azok a Wagner-zsoldosok, akik nem vettek részt a menetben, az orosz hadsereg közvetlen irányítása alá kerülnek – ennek a lépésnek Prigozsin hevesen ellenállt, amikor még ő vezette csapatait a Kreml ukrajnai háborújában.
Belarusz erős embere, Alekszandr Lukasenka segített tető alá hozni az egyezséget – közölte a Kreml. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Putyin és Lukasenka szavatolta Prigozsin biztonságát.
Néhány órával később a Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubev Telegramon közölte, hogy a Wagner-erők tankok és más járművek kíséretében konvojban vonulnak ki a dél-oroszországi Rosztovból, és táboraik felé tartanak. A zsoldosok korábban elfoglalták az ukrajnai határhoz közeli, 1,2 millió lakosú város katonai támaszpontját.
Azt még nem tudni, hogy hol állomásoznak majd, vagy hogy hányan vettek részt közülük a Moszkvába induló menetben. Prigozsin bejelentette, hogy átadják ukrajnai hadállásaikat az orosz hadseregnek.
Putyin megfogadta, hogy megbünteti azokat, akik részt vettek az egykori pártfogoltja által vezetett fegyveres felkelésben. Az elnök a nemzethez intézett televíziós beszédében hazaárulásnak nevezte a lázadást.
Ehhez kapcsolódóan: Prigozsin lázadása és a Putyin előtt álló kihívás
Prigozsin azt állította, hogy harcosai vérontás nélkül jutottak el a főváros kétszáz kilométeres körzetébe, ami figyelmeztetés is lehet a Kremlnek arra, hogy voltak támogatói az ország biztonsági struktúráiban.
„Visszafordítjuk menetoszlopainkat, és az a tervünk, hogy visszatérünk a táborainkba” – mondta Prigozsin a Telegramon június 24-én közzétett rövid hangüzenetében.
Bár a felkelés egyelőre véget ért, meggyengítette és sebezhetővé tette a tekintélyelvű orosz vezetőt – állítják szakértők.
„Az a tény, hogy Lukasenka fékezte meg ezt az egészet, a végletekig kínosnak tűnik – írja Sam Greene, az Európai Politikai Elemzőközpont oroszszakértője egy tweetben. – Ez az egész epizód kipukkaszthatta a sorsszerűség érzetének léggömbjét, amely az elmúlt 23 évben a magasban tartotta Putyint.”
A helyzet súlyosságát jelezte, hogy Putyin kénytelen volt televíziós beszédet intézni a nemzethez arról, hogy „mindent megtesz az ország védelméért”. Telefonon felhívta Belarusz, Kazahsztán, Üzbegisztán és Törökország vezetőit, hogy tájékoztassa őket a helyzetről.
A posztszovjet Oroszországban példátlan fegyveres felkelés nyomán más országokban is készültséget rendeltek el, Joe Biden amerikai elnök pedig kapcsolatba lépett francia, német és brit kollégáival.
Putyinnak most úgy kell megküzdenie a zendülés következményeivel, hogy közben Ukrajna folytatja nagyszabású ellentámadását, amely kulcsfontosságú lehet a konfliktus alakulásának szempontjából, akárcsak a nyugati katonai segély újabb csapjának megnyitása.
„Ma a világ látta, hogy Oroszország urai nem irányítanak semmit. Abszolút semmit. Csak a teljes káosz van” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóbeszédében június 24-én.
Az amerikai kémügynökségek már napokkal ezelőtt észleltek olyan jeleket, amelyek arra utaltak, hogy Prigozsin felkelésre készül az orosz védelmi intézményrendszer ellen – jelentette az amerikai média június 24-én.
A The Washington Post és a The New York Times értesülései szerint titkosszolgálati tisztviselők tartottak tájékoztatókat a Fehér Házban, a Pentagonban és a Capitol Hillen egy lehetséges zavargásról az atomhatalom Oroszországban, egy teljes nappal a kibontakozása előtt.
