Párttagságra cserélik azok a rendőrök az egyenruhát, akik a veszélyhelyzet ideje alatt próbálnak felmondani. Az egyik keleti megyében több tucatnyi rendőr párttaggá nyilvánítása van folyamatban. A hatályos törvények szerint ugyanis nemcsak az egészségügyi dolgozók, hanem a rendvédelmi szervek egyenruhásai sem mondhatnak fel. Kiskapuzásra azonban most az Alaptörvényt használják a rendőrök, hiszen az kimondja: rendőr politikai tevékenységet nem folytathat. Kérdéseinkkel kerestük a Belügyminisztériumot, majd az ORFK-t is, de választ egyelőre nem kaptunk.
Az egyik keleti határmenti rendészeti kirendeltségen körülbelül 130-an dolgoznak. Állítólag több tucatnyi ember adta már be a leszerelési kérelmét. A felmondólevelek azonban egy fiókban porosodnak egészen addig, amíg a veszélyhelyzet fennáll, ugyanis a különleges jogrend ideje alatt a rendvédelmi szervek hivatásos dolgozói nem hagyhatják el a testületet.
Azt senki sem tudja még csak megjósolni sem, hogy a veszélyhelyzetnek mikor lesz vége. Ám ha egyszer vége lesz, akkor a rendőrök felmondása élesedni fog, és nem csak a keleti végen lévő határmenti kirendeltségnél. A felmondási tiltás ideje után valószínűleg tömegével hagyják majd el a magyar rendőrséget az egyenruhások.
Azonban kiskapuk mindig vannak, és olyanok is, akik előszeretettel nyitogatják.
Szolgálunk és védünk
A pandémia előtti időkben sokkal egyszerűbben hagyhatták el a testületet a rendőrök. Aki a megszokott és mindenki által ismert utat választotta, az a felmondása után harminc nappal már egyenruha nélkül kezdhette új, civil életét.
Akinek ennél is sietősebb volt, és 24 óra után már mégsem akart rendőr lenni, annak elég volt annyit tennie, hogy jelentette a felettesének: attól a perctől fogva nem járul hozzá ahhoz, hogy ‒ a Szolgálati Törvényben kötelezően ‒ lehallgathassák a barátját, barátnőjét, a szüleit, vagy bárkijét.
Nemrég még ez volt a leggyorsabb út a testület elhagyásához, hiszen azonnali felmondással járt. Azonban Pintér Sándor belügyminiszter kiradírozta ezt a jogszabályi passzust, ami azt jelenti, ha nem járulnak hozzá a rendőrök ahhoz, hogy alkalomadtán lehallgathassák a családtagjaikat, az sem baj, csak szolgáljanak és védjenek.
"Fillérekért" a végkimerülésig
A veszélyhelyzet kellős közepén tavaly novemberben döntött úgy a kormány, hogy még szigorúbban köti a rendőrt a karóhoz. Az azóta is hatályos jogszabály szerint a rendvédelmi dolgozók túlóráinak díjazásáról a helyi parancsnokuk dönt: vagy pénzt ad túlóráért, vagy szabadnapot.
Ez még nem minden. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a munkáltató, vagyis a belügyminiszter cserbenhagyta a munkavállalóit, mert hónapok óta nem ül le az érdekvédelmi szervezetekkel tárgyalni.
A szakszervezeti vezető azt mondta: tavaly tavasszal a pandémiára hivatkozva még csak az azonnali felmondást tiltották meg az egyenruhásoknak, azóta viszont nagyot fordult a világ.
„A rendvédelemben dolgozók munkaideje tavaly november óta túllépheti a heti 48 órát, így naponta akár több mint 12 órát is dolgozhatnak, ami azzal jár, hogy a pihenőidejük lecsökken napi 6 órára. Ráadásul fillérekért dolgoznak a rendőrök. Tavaly karácsonyi ajándékként két szem szaloncukrot kaptak. Elnézést kérek, de bruttó 250 ezer forintot keres az utca rendőre, és azt nem lehet a végtelenségig csinálni, hogy csak dolgoztatjuk őket, de nem fizetünk nekik. Most az éjszakai pótlékuk bruttó 190 forint/óra”
‒ mondta a Szabad Európának a szakszervezeti vezető, aki szerint az már csak hab a tortán, hogy még csak fel sem mondhatnak az egyenruhások, és azt sem tudni, meddig.
Alaptörvény mint hivatkozási alap
A jogszabályok szerint a rendvédelmi dolgozókat sem előny, sem hátrány nem érheti politikai nézetük miatt.
„A hivatásos állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról ‒ közvetlenül vagy közvetve ‒ nyilatkozatot tegyen. A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti, és abból előnye sem származhat.”
Az egyenruhások szabadidejükben, civilként, magánemberként járhattak például békés tüntetésekre, retorzió ‒ a jogszabályok szerint ‒ nem érhette őket. Azonban aktív politikai tevékenységet nem folytathatnak. Ezt nemcsak a Szolgálati Törvény 108. paragrafusának 1-es pontja rögzíti, hanem az Alaptörvény is, miszerint:
„A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”
Információink szerint a rendőrök éppen erre hivatkozva mondanak fel a munkahelyükön. Magyar Zoltánt, az MSZP országos választmányának tagját több aktív rendőr is megkereste az elmúlt hetekben.
Azt nem árulta el, hogy mennyien, de annyit elmondott: még nem adták be a párthoz a tagfelvételi kérelmüket, mert egyelőre munkahelyet keresnek a rendőrség helyett, és amíg nincs másik kilátásban, addig maradnak.
„Az kevés, hogy odaállnak a rendőrkapitány elé és azt mondják: beléptem valamelyik pártba. Vinni kell a belépési nyilatkozatot, a tagfelvételi papírt, a határozatot a párttól, hogy igenis felvettek, illetve bizonylatot a tagdíjbefizetésről”
‒ magyarázta a szocialista politikus, aki szerint a hozzá jelentkező rendőrök munkakeresése napokon belül megoldódhat, hiszen – mint mondja a politikus ‒ kevés olyan munkahely van Magyarországon, amely a rendőri fizetésnél kevesebbet ad.
„A 150-170 ezer forintos nettónál jóval többet fizetnek már bármelyik multi-élelmiszerláncnál is akár árufeltöltőként. Itt a környéken 220 ezret is kaphat kézhez, ezért nem csodálkozom azon, hogy szabadulni akarnak a testülettől”
‒ magyarázta a politikus.
Pártba be, egyenruhát le!
Megkerestük a legnagyobb parlamenti pártokat, hogy mi a hivatalos tapasztalatuk a rendőrségtől pártpolitikába menekülő egyenruhásokkal. A Fidesztől egyáltalán nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A DK válaszolt ugyan, de tényleges információval nem szolgáltak. Az MSZP sajtóosztálya azt írta:
„Az MSZP Belépési nyilatkozatában nem kötelező megadnia a tagfelvételét kérőnek az űzött szakmáját, ahogyan a legmagasabb iskolai végzettségét, vagy például a civil- vagy érdekvédelmi szervezeti tagságát sem. Amennyiben rendőr szeretne az MSZP-hez csatlakozni, úgy nem a szabályzatunk, hanem jogszabály rendelkezik ennek tiltásáról, mely állapot, ha a szervezet vezetőségének tudomására jut, természetesen figyelmezteti a felvételt kérő személyt, s ezen állapot feloldásáig elutasításának indoklásában ezt az indokot fogja szerepeltetni. Erre az Alapszabályunk 4 . § 1/c pontja alkalmazandó. Amennyiben az állapot már nem áll fenn, nekünk, mint politikai pártnak nincs kötelezettségünk, de jogunk sem ilyesfajta előéletét regisztrálnunk és tárolnunk, pláne nem kiadnunk.”
„Nem adhatunk ki információt tagjaink személyes adatairól, munkahelyéről. Magyarországon minden állampolgár szabadon dönthet arról, hogy csatlakozik-e egy párthoz vagy mozgalomhoz.”
A hivatalos, óvatosan megfogalmazott pártkommunikáción túl a Jobbik egyik magas rangú képviselője azt mondta lapunknak: nagyságrendileg százan érdeklődtek a megyéjében, majd több tucatnyian jelentkeztek hozzájuk.
Úgy tudja, a pártjuk többi megyei szervezetében is kiugróan magas arányú lett hirtelen a rendvédelmi dolgozók párttagságának kérelmezése.
„Már több tucatnyi rendőr beléptetése folyamatban van hozzánk. Nekünk nem az a célunk, hogy papíron felduzzasszuk a tagjaink számát, hanem valódi aktív tagokra van szükségünk. Komoly elbírálási folyamaton mennek keresztül ezek a jelentkezők és, ha minden jól megy, akkor nagyjából 4-6 hét alatt beléphetnek a pártba. Az így kézhez kapott dokumentumokkal a kezükben tudják kérvényezni felettesüknél a felmondásukat”
‒ mondta el lapunknak a politikus.
Arról, hogy a rendőrkapitányoknak, illetve a megyei kapitányoknak van-e bármilyen mérlegelési lehetőségük a párttagság figyelembe nem vételére, az egyik rendőrségi forrásunk azt mondta:
„Húzni-nyúzni tudja az időt, hogy ott tartsa még egy kicsit, de ilyenkor az is benne van a pakliban, hogy igen ám, de ez a leszerelni kívánó rendőr mégis szabályt szegett annak ellenére, hogy a párttagságot tiltó törvénnyel elméletileg tisztában van. Ezért például pénzbüntetést kaphatna, de az általános tapasztalat az, hogy végül nem indítanak semmilyen eljárást.”
Álom vs. valóság
Több olyan, még állományban lévő rendőrrel beszéltünk, akik nemrég jelentkeztek valamelyik politikai párthoz. A nevüket, beosztásukat és azt, hogy hol szolgálnak és védenek, nem írhatjuk le, mert egyelőre még a testület felmondási idejüket töltő tagjai. Azt azonban elmondták: a felettesük nem indított ellenük eljárást azért, mert párttagok lettek. A rendőrség, ha fájó szívvel is, de elengedte őket.
„Nem azért lettem rendőr, hogy a déli határon a több milliárdból felhúzott kerítést őrizzem és járőrözzek a kietlen földúton. Azért lettem rendőr, mert az volt az álmom, hogy vagy körzeti megbízott leszek egy kis településen, vagy pedig a szülővárosom környékén teljesítek szolgálatot, és a munkámmal egy közösség életét segítem. De az álmok nem mindig válnak valóra, és most úgy tűnik, néhány hét és itt hagyom a céget, elképzelésem már van, hogy mit fogok ezután csinálni.”
Egy másik rendőrnek is csak hetei vannak hátra egyenruhásként.
„Még csak néhány éve vagyok rendőr, de ennyi elég volt belőle. A megbecsülésem a béka feneke alatt van, ráadásul ennek a munkának, amit csinálok, az én megítélésem szerint köze nincs a rendőri hivatáshoz: útleveleket ellenőrzök és pecséteket nyomogatok. Nemcsak a meló, hanem a pénz is szar”
‒ magyarázták a rendőrök.
Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke szerint a helyzet elszomorító.
„Az a kellemetlen, hogy ide jutott a magyar rendőrség, hogy így akarnak megszabadulni tőle az emberek. De nemcsak a rendőrségnek, a bv-dolgozóknak és a tűzoltóknak tiltották meg a veszélyhelyzet alatt a kilépést, a mellék- vagy másodállást, hanem az egészségügyben dolgozóknak is. Megértem a rendőreinket: többletfeladatokat látnak el megalázóan kevés pénzért.”
Kérdéseinkkel kerestük a Belügyminisztériumot, akik válaszért az ORFK-hoz irányítottak. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
