Két nap alatt átment a kormány törvénymódosító javaslata, amelynek alapján megszűnik a kötelező orvosi kamarai tagság. Már mintegy ötezer orvos jelezte, hogy tagja marad a koncepciós eljárást emlegető MOK-nak. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Máris több ezren nyilatkoztak arról, hogy tagok maradnak az orvosi kamarában
Néhány óra alatt több mint 2500-an nyilatkoztak arról, hogy tagok kívánnak maradni – közölte a Magyar Orvosi Kamara. A hétfőn beterjesztett, kedden elfogadott, szerdán kihirdetett törvénymódosítás nemcsak megszünteti a kötelező tagságot, hanem automatikusan ki is lépteti az orvosokat a kamarából, csak az maradhat, aki harminc napon belül külön nyilatkozatot tesz erről. Emellett az etikai eljárásokat is elveszik a testülettől, az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerülnek, amely új etikai kódexet készít.
Kincses Gyula MOK-elnök szerint a kormány hazugságok, valótlan információk alapján indított nagyon durva támadást, ezért a szervezet hitelrontásért pert kezdeményez a tárca ellen.
A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte módosítás azt állítja, hogy a MOK veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát azzal, hogy hatalmával visszaélve nyomást gyakorol az orvosokra, fenyegeti őket.
Finnország és Svédország csatlakozása – A NATO-ban nem Orbán miatt rágják a körmüket
Bár a már tavaly nyáron eldöntött svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásának elodázásával a magyar kormány még inkább maga ellen hangolhatja partnereit, az atlanti szervezet sokkal nagyobb veszélyt lát a török blokkolásban.
A Szabad Európának nyilatkozó források szerint a NATO számára – amelynek már semmi különösebb dolga nincs a csatlakozással – igazából a kettő közül csak egy ország okoz komolyabb fejtörést, és ez Törökország. „A magyar kérdés teljesen más kategóriába tartozik” – mondta egy nevének mellőzését kérő bennfentes, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon a kormány és a miniszterelnök is támogatja a csatlakozást, „a többi pedig már egy politikai játszma része”. Ezzel szemben Törökországban éppen a vezetőt, Recep Tayyip Erdoğant kell meggyőzni arról, hogy álljon félre az útból.
Győrffy Dóra közgazdász: „Nincs hozzáadott magyar érték az akkugyártásban”
Magyarország pár éven belül akkumulátor-nagyhatalom lesz. Bár a folyamat évek óta tart, eddig helyi ügyként kezelték, nem nagyon lett országos visszhangja a gödiek és iváncsiak tiltakozásának. A debreceni, gigaméretű gyár terve kellett ahhoz, hogy országossá váljon a téma, és felszínre kerüljenek azok a kérdések, amelyeket talán a beruházások előtt kellett volna megvitatni. Mennyire környezetszennyező egy ilyen gyár? Mi lesz a folyóinkkal, vizeinkkel, nem éljük-e fel a jövő generáció vagyonát? Mekkora gazdasági hasznot hajt, vagyis mit vesztünk és mit nyerünk azzal, ha a világ harmadik legnagyobb akkugyártó országává vállunk? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Szabadonban.
„Valójában ebben túl sok magyar hozzáadott érték nincs. Igazából a helyszínt biztosítjuk, de egyébként minden mást importálunk, tehát importáljuk a technológiát, importáljuk a gyártósorokat, lassan importáljuk a vendégmunkásokat, importáljuk a szükséges energiát. A vizet pedig adjuk” – mondta Győrffy Dóra közgazdász, aki hónapok óta csak az akkumulátorgyár-beruházások gazdasági hátterét és közgazdasági racionalitását vizsgálja.
Aggodalom és kivárás – Környező települések vezetői a debreceni akkumulátorberuházásról
Az egész térségben aggódnak a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyár miatt. Hajdúszoboszló és Balmazújváros saját monitoringrendszert készít, Ebes önkormányzata kikéri a debreceni mérési adatokat. Hajdúbagos polgármestere szerint néhány nap alatt szakértők sem tudják autentikusan elbírálni a CATL-gyár hónapok alatt összeállított dokumentációit.
Az elmúlt hónapokban jelentős lakossági ellenállás bontakozott ki a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár tervével szemben. A CATL beruházásával kapcsolatban elsősorban az ivóvizet, az ott használt és tárolt veszélyes anyagokat, valamint a sokak szerint várhatóan nagy számban érkező külföldi vendégmunkásokat illetően fogalmazódtak meg aggályok.
A magyar pénzügyi dosszié állása és a kilátások – Lassú tempóban az Everest felé
Az idő rövidsége és a hiányzó konkrétumok elég nagy száma miatt erősen kérdéses, hogy a magyar kormány képes lesz-e tartani a maga által kitűzött menetrendet, és még márciusban megteremteni a feltételeket egy pozitív európai bizottsági értékeléshez a helyreállítási és a felfüggesztett kohéziós politikai forrásokat illetően.
A magyar kormány korábban március 31-ét jelölte meg önkéntes határidőként a sokrétű házifeladat elvégzésére. Egy-két nappal március kezdete előtt azonban nemhogy ütemesen haladna a megoldási folyamat, de tulajdonképpen még egy problémakört sem sikerült teljesen tisztázni a kormány és az Európai Bizottság között. Így túlzóan optimistának tűnik annak a névtelenséget kérve nyilatkozó, magas rangú tisztségviselőnek a becslése, aki reményét fejezte ki, hogy Magyarország még a nyár előtt benyújthatja a fizetési kérelmet a helyreállítási eszközből számára elkülönített 5,8 milliárd euró összegű, vissza nem térítendő támogatás első, nyolcszázmillió eurós részletére.
Ellenzéki dilemmák: kinek nem jut majd szék a hazaárulós játékban?
Nem volt még az EU történetében olyan ország, amelyről olyan sok szavazás lett volna az Európai Parlamentben, mint Magyarországról 2010 után. Ez nemcsak az országnak (forráselvonás, presztízs) és a Fidesznek rossz (nemzetközi izoláció, az ország finanszírozhatósági/fejlesztési gondjai), de dilemma elé állítja az ellenzéki pártokat is.
A kommunikációs nehézség nyilvánvaló: ki mondja hangosabban, hogy a másik hazaáruló? De számítanak az Európai Parlament választási rendszerének sajátosságai is; az EU másik két alapvető intézménye, a bizottság és a tanács viszonya az EP-hez, és az a hosszú folyamat, amíg az EU ki tudott dolgozni olyan mechanizmusokat és kritériumokat, amelyekkel szankcionálni tud egy rendszerszerű normaszegést.
A 22-es csapdája: a Fidesz úgy szavaz az Európai Parlamentben, hogy nem szavaz
A Szabad Európa összesítése szerint a Fidesz képviselőcsoportja ebben az évben legalább hat esetben nem vett részt az Európai Parlament egyes állásfoglalásainak szavazásán. Az esetek többsége Oroszországot elítélő, Ukrajnát támogató szavazások alkalmával történt, de nem volt véleményük a fideszeseknek egy egyenlítői-guineai és egy marokkói emberi jogi jogsértésről sem. Utóbbi azért érdekes, mert Marokkó Katar mellett a másik ország, amely EP-képviselőket vesztegetett meg a belga rendőrség szerint.
Világosan látszik, hogy melyik ország mennyire támogatta Ukrajnát
A magyar kormány annyiban mindenképp tartja magát az elveihez, hogy elképesztően alacsony mértékben támogatta eddig az ukránokat. A Kiel Institute legújabb összesítése szerint hiába zajlik háború a szomszédban, GDP-arányosan Bulgária például tízszer akkora értékben segített eddig, mint hazánk.
A magyar állam nincs az első huszonöt támogató között sem saját GDP-jéhez mérten. A segítségnyújtás nagyobb részét ezen belül is az EU-támogatások Magyarországra eső becsült része teszi ki. Kétoldalú viszony keretén belül Magyarország csak humanitárius segélyt küldött eddig Ukrajnának mintegy ötvenmillió euró (csaknem húszmilliárd forint) értékben. Összehasonlításképp például a Lipóti pékség hatvani üzeme kapott nemrég húszmilliárd forintos állami támogatást.
A Kiel Institute becslése szerint emellett a magyar állam összesen még 370 millió eurót (140 milliárd forintot) költhetett az országba Ukrajna felől érkező menekültekre. Ennek Szlovákia vagy Ausztria a kétszeresét költötte, Románia a háromszorosát.
Harmincéves a közös piac: mindennapi előnyök
Továbbra is meghatározó szerepet tölt be a világ gazdaságában az egységes európai piac, amely három évtized alatt egyrészt megsokszorozta gazdasági teljesítményét, másrészt számos közös előnyt biztosított polgárainak és vállalkozásainak. A közös piacot folyamatosan próbára teszik a külső körülmények, eddig azonban a gazdasági közösség megerősödve jött ki a válságokból.
Mit tudhat a Wizz Air? Találgatások indultak Moldovában a járatok felfüggesztése miatt
Repülési szakértők szerint a jelek arra utalnak, hogy inkább üzleti megfontolás állhat a Wizz Air döntése mögött, hogy a légitársaság március 14-től felfüggeszti a moldovai fővárosba közlekedő járatait. A társaság biztonsági okokra hivatkozott, ugyanakkor a moldovai légi közlekedési hatóság szerint biztonságos a légtér.
A Wizz Air Ukrajnában eléggé megégette magát a háború kitörésekor, ezért most akár túlzott óvatosság is lehet a döntés hátterében. A moldovai közösségi médiában azonban elindult a találgatás arról, hogy a vállalatnak esetleg lehetnek-e információi egy készülő orosz támadásról, köszönhetően Moszkva és Budapest szoros viszonyának.
Orientációs válságban a kormány
Egyre nyíltabb és látványosabb orientációs válság áll fenn Lakner Zoltán szerint. A kormánynak rossz vagy sok esetben semmilyen válasza nincs arra, hogy merre tovább. Ez egy politikai krízis, amire az ellenzéknek nincs válasza. Orbán- és Putyin-évértékelő, háború, Völner-ügy az Elemző podcastban.
