Tizenkét év telt el a romák elleni támadássorozat legkegyetlenebb epizódja, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság óta. A 27 éves Csorba Róbertnek és négyéves fiának azért kellett meghalnia, mert roma származásúak voltak. A gyilkosságsorozat azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a hatóságok nem voltak felkészülve Magyarországon a rasszista bűncselekmények felderítésére.
Jovánovics Esztert, a Társaság a Szabadságjogokért Egyenlőségprojekjének vezetőjét egyebek között a gyilkosságok után majd tíz évvel később létrejött gyűlölet-bűncselekmények elleni egységes nyomozati protokollról is kérdeztük.
Elindult egy folyamat, 2012-ben az Országos Rendőr-főkapitányságon létrehozták a gyűlölet-bűncselekmények elleni egységet, elindult egy párbeszéd a civilek és a rendőrség között. Mégis, a támadássorozat után tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy létrejöjjön az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmények elleni egységes nyomozati protokoll a rasszista bűncselekmények elkövetőinek felderítésére, azok megakadályozására.
Jovánovics Eszter a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének arról beszélt, hogy a civil szervezetek sorozatosan napirenden tartották a kérdést és több nemzetközi ítélet is született, amely elmarasztalta Magyarországot a romákat ért kirekesztés és a rasszista támadások nem megfelelő nyomozása miatt, nyilván ez is közrejátszott abban, hogy ez a protokoll végül megszületett.
"Bármikor visszakerülhetnek a célkeresztbe"
A romák elleni támadássorozathoz hasonló súlyú bűncselekmények nem történtek az elmúlt 12 évben, de a szakember szerint
"a romák helyzete nem változott, bármikor visszakerülhetnek a célkeresztbe, miután a kormány kirekesztő politikát folytat".
Példaként a gyöngyöspatai szegregáció ügyét említette a szakember, amikor maga a miniszterelnök ment szembe a sértetteknek kártérítést ítélő jogerős bírósági döntéssel.
Jovánovics Eszter arról is beszélt, hogy nem elég a gyűlölet-bűncselekmény elleni protokoll, annak a mindennapok részévé kellene válnia, ehhez pedig az kellene, hogy már a rendőrségi állomány képzésekor hangsúlyt kapjon.
Mint mondja, elvileg minden rendőrségen van gyűlölet-bűncselekmény mentor, "ezek a rendőrök azonban a napi munkájuk mellé, plusz juttatás nélkül kapják ezt a feladatot, tehát nem igazán motiváltak".
Üvegcsörömpölésre ébredtek
Elmúlt már éjfél, Csorba Róbert kilépett a hálószobából, látta, hogy lángol a nappali függönye. Abban a helyiségben aludt a család két nagyobbik gyermeke, öt és hat évesek. A férfi odaszaladt, hogy kimentse őket, majd szólt az élettársának, aki a legkisebb, alig kétéves gyermeket tartotta a kezében, hogy "mindjárt jövök értetek".
Amint a férfi kilépett a házból, három dörrenés hallatszott. A legnagyobb gyermek, aki szintén megsérült, visszaszaladt a házba, az asszony az ajtón kilépve meglátta a ház sarkánál a férfit, arcra borulva feküdt a földön. Kérdezte tőle, hol van Robika, de férfi nem válaszolt.
A nő megpróbálta betörni a konyhaablakot, hogy bejusson az égő házba, hátha visszament a kisfiú, de a zajra és a tűzre odasereglő szomszédok szóltak neki hogy a gyermek is földön fekszik. A vérző gyermeket a kezébe adták, átvitte a szomszédba, de elmondása szerint a kisfiú akkor már nem élt. A mentők megpróbálták a férfit újraéleszteni, de nem sikerült – így idézte fel a romák elleni támadássorozat büntetőügyének 2011-es tárgyalásán, a Pest Megyei Bíróságon a kettős gyilkosság éjszakáját az MTI beszámolója szerint Csorba Róbert özvegye, a meggyilkolt gyermek anyja.
A romák elleni gyilkosságsorozat elkövetői és tetteik
A cigányok ellen végrehajtott rasszista, terrorista jellegű támadássorozatot 2008 és 2009 között hajtotta végre Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt. Két helyszínen – a tiszalöki és a kislétai gyilkosságok idején – sofőrként segédkezett nekik Csontos István.
A gyilkosok hat roma ember életét oltották ki, ötöt súlyosan megsebesítettek.
- 2008. július 20-án Galgagyörkön lövöldöztek először, több lakóházra célzott lövéseket adtak le, ott még senki sem sérült meg. Állítólag azért szemelték ezt a települést, mert a sajtó többször is beszámolt arról, hogy összetűzések vannak a falu roma és nem roma lakói között.
- 2008. augusztus 8-án Piriscsén két házra Molotov-koktélt dobtak, az egyik házból kilépő nőre Kiss István sörétes puskából rálőtt, az asszony megsérült.
- 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tamásipusztán Kiss Árpád kétszer rálőtt egy házra, amelyben több felnőtt és gyermek aludt. Senki sem sérült meg.
- 2008. szeptember 27- én Tarnabodon a támadók összesen öt házra dobtak Molotov-koktélt vagy lőttek rá sörétes vagy golyós lőfegyverrel. Itt sem sérült meg senki.
- 2008. november 3 -án Nagycsécsen Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. Először Molotov-koktélokat dobtak az épületre, ahol a házaspár szellemi fogyatékos gyermeke, a családfő testi fogyatékos testvére, illetve egy kétgyermekes rokon házaspár tartózkodott több kiskorú gyermekekkel. A támadók az épületből kilépő két felnőttre több lövést adtak le, a két sértett azonnal meghalt, és a családfőt is több lövés érte, ő megsebesült, de túlélte a támadást.
- 2008. december 15-én Alsózsolcán egy 18 éves és egy 16 éves fiúra lőttek rá, egyiküket a csípőjén találta el a vadászpuska lövedéke, a férfi életveszélyesen megsérült. Életben maradt, de maradandó egészségkárosodást szenvedett.
- 2009. február 23-án, Tatárszentgyörgyön lőtték agyon az égő házból menekülő éves Csorba Róbertet és nem egész 5 esztendős fiát, amikor a férfi a Molotov-koktélok miatt lángoló házból próbálta menteni a családját.
- 2009. április 22-én Tiszalökön a garázsa ajtajában lőtték le az 54 éves Kóka Jenőt, amikor kilépett a házából. Távcsöves vadászpuskával lőttek rá, a mellkasán talákta el a lövedék, a helyszínen meghalt.
- 2009. augusztus 3-ra virradóra Kislétán az alvó 43 éves Balogh Máriát az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát is eltalálták és maradandó sérüléseket okoztak neki a sörétek.
A gyilkosokat 2009. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka vették őrizetbe egy razzián, munkahelyükön, a debreceni Perényi 1 zenei klubban. A nyomozás során kiderült, ha nem kapják el őket, valószínűleg a Nógrád megyei Ipolytarnócon gyilkoltak volna legközelebb.
Jogvédő szervezetek a nyomozás számos hibájára, visszásságára rámutattak. A "Fehér füzet" címmel közzétett jelentésükben összegzik a feltárt hiányosságokat, egyebek között azt, hogy a tatárszentgyörgyi tragédia helyszínére érkező mentőben nem volt orvos, a helyszínen talált benzineskanna ellenére először elektromos zárlatot állapítottak meg a tűz okaként, az egyik helyszínelő pedig levizelt egy lábnyomot, amelyik akár az egyik gyanúsítotté is lehetett.
A per 2011. március 25-én kezdődött, a négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével, fegyveresen és csoportosan elkövetett rablással, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolták meg, külön megemlítve a rasszista indítékot.
A bíróság végül tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, míg negyedik társukat, Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetéssel sújtották. Ő elvileg jövő augusztusban szabadulhat. Kiss Árpád az elmúlt években többször is próbálkozott perújítási kérelemmel, legutóbb 2020-ban. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2020. májusában megerősítette, hogy a felbujtók, esetleges tettestársak és finanszírozók felderítésére nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
