Büyüknacar festői település volt Dél-Törökország hegyeiben, amíg gyakorlatilag porig nem rombolta a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű, februári földrengés. Alig maradt épségben épület a korábban nagyjából kétezer lelkes faluban, amelytől mindössze 26 kilométerre volt az epicentrum.
A természeti katasztrófa több mint 45 ezer halálos áldozatot követelt Törökországban, illetve ötezret a szomszédos Szíriában. Büyüknacarban 120-an vesztették életüket.
„Már csak négy vagy öt ház áll, de azok is megrongálódtak (…) Mindig azt mondták, hogy szilárd a talaj. Senki nem figyelmeztetett, hogy veszélyben lennénk” – jelentette ki az 53 éves Ziya Sutdelisi.
Senki nem tudja azt sem, hogyan tovább. A férfi felesége, Kiymet arról számolt be, hogy viszonylag biztonságban érezték magukat a tengerszint feletti több mint ezer méteres magasságban. „De néhány másodperc alatt minden összeomlott” – emlékezett vissza.
Törökországban több aktív törésvonal is húzódik, így meglehetősen veszélyesnek számít a földrengések szempontjából. Az Oszmán Birodalom mintegy száz évvel ezelőtti bukása óta azonban nem volt ennyi halálos áldozatot követelő földmozgás, mint a mostani.
A hideggel és az éhezéssel küzdenek a földrengés túlélői
„Ellenségeink”
A faluban maradt túlélők még sátorban laknak. Sokan gyászolnak, és szinte mindenkit máig kísértenek az ominózus nap emlékei, így Sutdelisit is. „Olyan volt, mintha egyszerre tíz vonat süvítene el” – idézte fel.
A helyiek elmondták, hogy hat napig tartott, mire odaért a segítség a közeli városokból, így nekik kellett kézzel feltúrniuk a romokat az ott rekedt embereket keresve.
A sérülteket is maguknak kellett kórházba szállítaniuk, ugyanis a mentőautók nem tudtak közlekedni a megrongálódott, hó borította utakon.
„Hat napon keresztül negyvenen voltunk egy hevenyészett sátorban. Hideg volt és havazott” – mesélte a férfi.
Ma már minden családnak saját sátra van, és mobil otthonok is érkeznek, amelyeket a tervek szerint az idősek és a legsérülékenyebb helyzetben lévők fognak megkapni.
Semmi sem biztos egyelőre a jövőt illetően, a hatóságok helyszíni vizsgálatokat fognak végezni, és ők fogják eldönteni, hogy engedélyezik-e az újjáépítést, vagy kitelepítik az embereket.
Egyesek attól félnek, hogy az utórengések lerombolhatják azt a pár épületet is, amely még megmaradt. „Nem merünk bemenni a házakba. Olyanok, mint az ellenségeink” – hangsúlyozta Hulya Morgul.
Romba dőlt életek: városok a földrengés után
„Szilárd talaj”
A májusi választásra készülő Recep Tayyip Erdoğan ígéretet tett arra, hogy egy éven belül helyrehozzák a károkat és újjáépítik a földrengés sújtotta térségeket.
A török elnök szerint a hegyvidéki területen szilárd a talaj, ezért kormánya a következő hónapokban a régió fejlesztésére fog összpontosítani. „Az új települések tervezésekor elmozdulunk a sík területek felől a hegyvidékek, azaz a szilárd talaj felé, amennyire lehet” – szögezte le.
A kétgyerekes Nurten Morgul kiemelte, hogy rendkívül nehéz családja számára az elköltözés. „Minden bevételi forrásunk itt van, a földjeink, az állataink” – fogalmazott.
Sutdelisi sem tudja, hogyan fest majd a jövő. „Már egy hónap is eltelt, de nem tudunk tiszta fejjel gondolkozni. Időbe fog telni, amíg magunkhoz térünk” – mondta.
A falu lakosait ugyanakkor a történtek egybekovácsolták, új barátságok és kötelékek születtek, amelyek egyfajta reménysugarat jelentenek. „Mindannyian szenvedünk, segítjük egymást (…) Az életnek tovább kell mennie a gyerekeink miatt” – jelentette ki Sutdelisi.