„Nagyon sok gyerek vár gondozási helyre, kevés az a pénz, amit a gyerekek ellátására kapnak a lakásotthonok és a nevelőszülők” – nyilatkozta a Kecsup.hu-nak egy, a sajtóban is ismert korábbi gyermekotthoni dolgozó. Oláh Ibolya énekesnő egykori nevelőnője a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések körüli botrány és a mentelmi ügy kapcsán szervezett tüntetések hatására hagyta ott a gyermekvédelemben betöltött állását. A Kecsup.hu a döntés hátteréről és a gyermekvédelem fő problémáiról kérdezte a szakembert.
Illésné Áncsán Aranka, vagy ahogy a legtöbben ismerik Anyácska, közel negyven éve dolgozik a hazai gyermekotthonok és a gyermekvédelem világában. Oláh Ibolya egykori nevelőnője évtizedekig dolgozott a tiszadobi gyermekotthonban – ebből húsz évig vezetőként –, mielőtt a kecskeméti SOS faluhoz hívták volna, majd az Integrált Jogvédelmi Szolgálat gyermekjogi képviselője lett. Ez utóbbi munkáját hagyta ott most februárban a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések körüli botrány és a mentelmi ügy miatt.
A történtek aktív cselekvésre ösztönözték, ezért civil szervezetével szakmai konferenciát szervez március 25-én Tegyünk együtt a gyermekekért! címmel, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a gyermekvédelem súlyos problémáira, és közös szakmai gondolkozásra invitálja őket.
Miért döntött úgy, hogy a februári tüntetés előtt felmond a munkahelyén?
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatnál dolgoztam gyermekjogi képviselőként. Nagyon szerettem a gyermekjogi képviselői munkát, mert sok esetben lehetett hatékonyan segíteni a gyermekeknek. Nem tagadom, hogy a gyermekjogi munkám befejezésének köze volt a közelmúlt botrányához, a bicskei gyermekotthonban történtekhez és az azt követő kegyelmi ügyhöz. Ezek cselekvésre ösztönöztek, úgy érzem, hogy most kell komoly lépéseket tenni, hiszen olyan figyelem vetődik a gyermekvédelemre, ami az elmúlt évtizedekben hiányzott. Ezért a Tűzcsiholó Egyesülettel konferenciát szervezünk március 25-én a budapesti MagNet Közösségi Házban.
Kik lesznek az előadói a konferenciának?
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika gyermekjogi szakértő, címzetes egyetemi docens, akinek a gyermekvédelmi törvény megalkotásában is nagyon markáns szerepe volt. Létezik egy nagy összefogás, a Gyermekjogi Civil Koalíció, amit a UNICEF hozott létre még 2015-ben. Ez a szervezet – civilekkel és szakemberekkel – azon dolgozik, hogy javítsanak a jelenlegi helyzeten, vagy rámutassanak a problémákra, és megoldási javaslatokat dolgozzanak ki. Összeállítottak egy negyvenpontos javaslatcsomagot, aminek azonban a további sorsa még nem látható. Előadónknak e javaslat kidolgozásában is jelentős szerepe volt.
Előad majd Szlankó Viola pszichológus, az UNICEF gyermekjogi igazgatója. Az UNICEF is kidolgozott egy javaslatcsomagot, ami sok tekintetben összecseng a Gyermekjogi Civil Koalíció által megfogalmazott negyven ponttal.
Velünk lesz Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványának szakmai vezetője. Ő számos könyvet írt a témáról, Amerikában is dolgozott ezen a területen, jól ismeri a nevelőszülők helyzetét. Ezzel el is árultam, hogy az egyik kardinális kérdés a témában, hogy miért nincs elegendő nevelőszülő. Léna részletesen mesél majd arról, mi a probléma, és hogy van-e megoldása, vagy milyen alternatívák jöhetnek szóba. Őt követi a Gyermekhíd Alapítvány képviselője, Joó Beatris. Egyesületük budapesti gyermekotthonokban dolgozik, gyerekeket mentorálnak, így sok tapasztalatuk van a gyermekotthonok életéről, az ott nevelkedő gyermekekről.
Ehhez kapcsolódóan: Gyermekhíd Alapítvány: Minden kihívás ellenére is működünk tovább
A rendezvényen felszólal majd két volt állami gondozott is: mindketten mélyről indultak, és ma már diplomásként élik az életüket. Az egyikük Balogh Tibor festőművész, egy végtelenül jó srác, fantasztikus ember. Másfél éve nevel egy nagyfiút, akinek az édesanyja szintén állami gondozott volt. Tibor az egyesületünk egyik alapító tagja, tevékenyen tesz azért, hogy előteremtsük a működéshez szükséges forrásokat. Az általa vezetett élményfestés egyre kedveltebb a bennünket támogató vállalatok között.
A másik meghívott Sára, aki SOS faluban nevelkedett. Most éppen Mallorcáról jön haza azért, hogy beszélhessen ezen a rendezvényen. Klassz, agilis, fiatal lány, aki nagy hatással tud lenni a környezetére. A fiatalokkal azt szeretnénk megmutatni, hogy mindketten bejártak egy hosszú és nehéz utat a gyermekvédelemben, amiben volt nevelőszülő, gyerekotthon, utógondozó otthon, mégis kiváló emberek lettek.
Lesz egy kerekasztal-beszélgetés is, amire várjuk az államtitkárság képviselőit, munkatársait, bárkit a döntéshozók közül, aki hajlandó érdemi beszélgetést folytatni a hazai gyermekvédelem problémáiról, helyzetéről.
Azt gondolom, hogy a főbb problémák a szakmán belül mindenki számára világosak és nyilvánvalók, csak az ezekre adott válaszokban és megoldásokban térnek el a vélemények.
Mik a fő problémák?
A bezárt otthonok és a kevés nevelőszülő miatt nagyon sok gyerek vár gondozási helyre. Ami a legfájóbb, hogy rendkívül magas az újszülött gyermekek száma, akik bent ragadnak a kórházakban. Gyakran hónapok alatt sem tudnak gondozási helyet találni a számukra. A meglévő nevelőszülői hálózat is elöregedőben van, sokan vannak nyugdíjkorhatár körül, kevés a fiatal, ez is nehezíti a csecsemők elhelyezését.
Nagyon kevés a szakember a területen. Nincs elegendő nevelőszülő, a jelenlegi szabályozás mellett még kétezer nevelőszülőre lenne szükség. Nevelőszülőnek lenni különleges és nehéz feladat. Olyan speciális képességek, készségek és mentalitás kell hozzá, ami nincs meg mindenkiben.
Ez egy 24 órás szolgálat. A gyerekek mindegyike úgy jön be a rendszerbe, hogy traumákat hoz magával. Van, aki bántalmazásból jön, van, aki súlyos elhanyagolásból, de mindenki elhagyja a saját családját, ami már egy olyan alaptrauma, amit körültekintően kell kezelni. Tudjuk szülőként is, hogy gyereket nevelni mennyire nehéz feladat. Gyönyörű feladat, de nagyon nehéz jól csinálni. A családjukból kiemelt gyermekekre ez hatványozottan igaz.
Azt az elgondolást, hogy a 12 éven aluli gyerekeknek mindannyiuknak nevelőszülőnél kell lennie, nem lehet tehát megvalósítani, de nem csak emiatt. A nevelőszülők egzisztenciálisan is nehéz helyzetben vannak, mert a gyerekvédelem finanszírozása nem megfelelő. Kevés az a pénz, amit a gyerekek ellátására kapnak. Ez ugyanúgy igaz a lakásotthonokra, mint a nevelőszülős ellátásban részesülő gyerekekre. Fontos lenne a lakásotthonokban, gyermekotthonokban dolgozó szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsültségének helyreállítása.
Konferenciánk egyik vállalása megmutatni, hogy ebben a szakellátási rendszerben nagyon sok kiváló ember dolgozik. Bár erre a szegmensre az elmúlt hetek, hónapok történései árnyékot vetettek, sok negatív dolog került elő, ami látszik, és fontos is, hogy ne söpörjük szőnyeg alá, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy mennyi jó szakember dolgozik ebben a körben.
A mai kor gyermekei sok új dolgot hoznak, gyakran nem értjük a viselkedésüket. Nagyon sok gyermek küzd magatartási, tanulási, beilleszkedési problémával. Fontos lenne a jövő szakembereit felvértezni azzal a tudással, ami ezeknek a problémáknak a kezeléséhez szükséges.
A bicskei ügy kapcsán sok szó esik arról, hogy meg kell vizsgálni az igazgatók személyiségét.
Minden, gyermekkel foglalkozó szakember esetében fontos, hogy milyen személyiséggel bír. Ez igaz a vezetőre, de igaz a gyermekekkel foglalkozó összes szakemberre. Talán már a pályaválasztásnál érdemes lenne odafigyelni erre.
Ha valaki nehéz, komoly szaktudást igénylő munkát végez, azt meg kell fizetni, hiszen az emberek szeretnének megélni a keresetükből. Pedagógusként vagy szociális szakemberként ezt a pályát választani komoly kihívás, hiszen talán ez a legnehezebb terület. Ha kellően megfizetnék a szakembereket, könnyebb lenne kiválasztani a legmegfelelőbbeket.
