Negyedik negyedéve csökken a bruttó hazai termék (GDP), ilyen még a 2008-as gazdasági világválság után sem történt, sőt 1995 óta, amióta mérik, nem fordult elő. Éves szinten 2,3 százalékos a visszaesés, az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékos. A kormány szerint az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt alakult így, de a második fél évben már beindulhat a növekedés.
Magyarország bruttó hazai terméke 2023 második negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.
A KSH jelentése szerint legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, a raktározás és a kereskedelem járul hozzá a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez, amelyet mérsékelt a mezőgazdaság jó teljesítménye.
Az első fél évben a GDP 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévi részletes adatokat szeptember 1-jén közli második becslése alapján a KSH.
Pénzügyminisztérium: A visszatartott uniós pénzek is rontják a GDP-t
A magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).
„Az Európai Bizottság a hazánknak járó források visszatartásával rontja gazdasági teljesítményünket, ennek ellenére a 2021. évi 7,2 százalékos és a 2022-es 4,6 százalékos növekedésnek köszönhetően a magyar gazdaság továbbra is felülmúlja az uniós átlagot a járvány utáni újraindítást tekintve” – áll a közleményben.
A Pénzügyminisztérium szerint Európa kilátásai jelenleg nem kedvezők, a magyar gazdaság azonban már az év második felében visszatérhet a növekedési pályára, a következő hónapokban a reálkeresetek és a fogyasztás bővülése, az ipar növekedése és a javuló külkereskedelmi mérleg is kedvezően hathat a gazdaság teljesítményére.
Nagy Márton: Jövőre már négyszázalékos növekedés lehet
„A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt” történt a GDP-csökkenés Magyarországon Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdai közleménye szerint.
„A háború és a szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített” – közölte.
A miniszter szerint a 2023 második negyedévi GDP-visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, a magyar gazdaság a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható.
A kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig elérje a négyszázalékos gazdasági növekedést, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket – közölte Nagy Márton.
Virovácz Péter: Mélyen alulmúlta a várakozásokat a második negyedéves GDP-adat
Az ING Bank vezető elemzője előzetes értékelésében arra számított, hogy Magyarország kiléphet a technikai recesszióból, ám a valóság ennél sokkal borúsabb, mert a szerdán megjelent jelentés alapján a magyar gazdaság negyedik negyedéve technikai recesszióban van.
Magyarországon a GDP-adatok jelenlegi rendszerben történő közlése, 1995 óta nem fordult elő olyan, hogy a magyar gazdaság zsinórban négy negyedéven keresztül zsugorodjon. Még a 2008–2009-es világválság során is három negyedévnyi visszaesés után jött egy stagnáló negyedév – írta Virovácz Péter.
2023 második negyedévében a GDP volumene 0,3 százalékkal zsugorodott, pedig az elemzők már növekedést vártak, és az éves bázisú gazdasági teljesítmény is messze alulmúlta a várakozásokat: a bruttó hazai termék volumene 2,4 százalékkal zsugorodott éves bázison.
„Mivel a KSH előzetes adatközlésében még részletes számokat nem közöl, így csak annyit tudhatunk, hogy a visszaeséshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járult hozzá. Habár utóbbi nem tűnik nagy meglepetésnek, ismerve a magas inflációs környezet okozta vásárlóerő-csökkenést, az elmúlt negyedévekben mégis azt láttuk, hogy a szolgáltatószektor képes volt jó teljesítményt nyújtani” – írta a vezető elemző.
A GDP volumene 2023 első fél évében 1,7 százalékkal csökkent. Ezzel a teljesítménnyel és a továbbra is negatív reálbér-növekedéssel számolva a kormány 1,5 százalékos GDP-növekedési célja irreálisnak tűnik szerinte.
Adatközlés előtti előrejelzéseik 0,2–0,4 százalék körüli GDP-növekedést jósoltak 2023-ra, de most már jelentős esélyt látnak arra, hogy a magyar gazdaság 2023-ban összességében nem lesz képes pozitív növekedést elérni, annak ellenére sem, hogy a gazdaság a második fél évben jobban teljesíthet.
„Az első fél évben ásott gödör túl mélynek tűnik ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle” – fogalmazott Virovácz Péter.
