A kormánypárti képviselők megint nem mentek el az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésre, ahol Svédország NATO-csatlakozásáról is szavaztak volna. Távolmaradásukkal határozatképtelen volt az Országgyűlés, ezért elmaradt a szavazás a hat napirendi pontról. Az ellenzéki képviselők mintegy fél órát beszélhettek napirend előtt, majd vége lett a rendkívüli ülésnek.
Kövér László fideszes házelnök kénytelen volt összehívni az Országgyűlés rendkívüli ülését hétfőre, mert azt a szükséges negyvennél is több, 49 képviselő kezdeményezte: a DK-, az MSZP-, a Momentum-, az LMP-, a Párbeszéd- és a Jobbik-frakció tagjai, valamint Varga Ferenc független képviselő.
Az ellenzéki pártok hat napirendi pontot javasoltak.
- A Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szavazás
- Az Orbán-kormány által tervezett megszorítások miatt a magyar családok megsegítése érdekében szükséges intézkedésekről (DK)
- A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény összeférhetetlenségi szabályok szigorítása érdekében történő módosításáról (DK)
- Az Erasmus és a Horizont programok finanszírozásának biztosításáról (Jobbik)
- Magyarország klímavédelmi vállalásainak erősítéséről (Párbeszéd)
- A klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény szélerőművek létesítése érdekében szükséges módosításáról (Párbeszéd)
Ahogy az a 2010 óta az ellenzék által összehívott tizenhat rendkívüli ülés kormánypárti bojkottja után várható volt, a fideszes és KDNP-s képviselők most sem jelentek meg. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az országgyűlési képviselők több mint fele jelen van, ami száz képviselőt jelent. Az ellenzékiek még ötvenen sem voltak, ezért határozatképtelenség miatt nem lehetett szavazni a napirendi pontokról, csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el.
Az elsőként felszólaló LMP-s Kanász-Nagy Máté szomorúan állapította meg, hogy a kormánypárti képviselők és a kormány tagjai nem jöttek el, szerinte ez azt mutatja, hogy nem veszik komolyan a parlament működését. Az újabb akkumulátorgyár-beruházásokat kifogásolta. Mint mondta, Szijjártó Péter külügyminiszter minden kínai útja után egy akkumulátorgyárral tér haza. Szerinte ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ezekről a beruházásokról nem Szijjártó Péter vagy a kormány dönt, hanem Kínában közlik a külügyminiszterrel az újabb gyár megépítését, ezért értesülhet ezekről előbb a kínai sajtó, mint a gyárak működését elszenvedő magyarok.
Korábbi cikkünk a témában: „Technikai kérdés” – A svéd NATO-csatlakozásról egy éve húzódó magyar szavazás kronológiája
Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke a mostani pusztító hőhullámról beszélt, szerinte ez már a globális hőség korszaka. Ebben a helyzetben kellene valamilyen megoldást adni, de a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem kerülhet napirendre a klímatörvény módosítása, a megújulóenergia-támogatás, a szélerőművek tiltásának feloldása és a magyarországi vízhiány, ami elsősorban az Alföldön a legfenyegetőbb. Ilyen vízhiányos helyzetben hoznak ide újabb és újabb akkumulátorgyárakat, de szerinte már nem büszkék rá, mert úgy kell kiderülnie a nemzetközi sajtóból.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke először az ellenzéket bírálta, szerinte „a balliberális pártok nyilván parancsba kapták gazdáiktól”, hogy beszéljenek Svédország NATO-csatlakozásáról. A magyarokat azonban szerinte az foglalkoztatja, hogy miközben évente 5500 milliárd forintot fizetnek be társadalombiztosítás címén, nem jut pénz például az izomsorvadásos gyerekek agárdi táboroztatására, helyette inkább az iváncsai akkumulátorgyár vendégmunkásai laknak ott. Üres az államkassza, a kormány ezért egyre több sarcot vet ki a dolgozókra, akik közül egyre többen menekülnének az országból – mondta. A korábbi szocialista kormányok ugyanúgy tömték a globális és a hazai oligarchák zsebét, ahogy 2010 óta a Fidesz teszi, csak ők háromszor annyi pénzt fizettek ki. „A magyar nép fizeti meg a Mészáros Lőrincek, Leisztinger Tamások és a globális nagyurak árát” – fogalmazott.
A jobbikos Brenner Koloman szerint a Fidesz végzetes módon elhanyagolja az egyetemi világot, hiszen ma sem jöttek el, ahol a magyar Erasmus-ösztöndíjak és Horizont-kutatások uniós forrásairól is szó lett volna. „Miért nem mondott még le Navracsics Tibor? Azt ígérte, hogy abban a pillanatban veszi a kalapját, ha nem jönnek az európai uniós források. Hol van a kalapja, miniszter úr?” – kérdezte. Szerinte a magyar egyetemi világ rá van szorulva ezekre az uniós forrásokra a Fidesz tudás- és értelmiségellenes politikája miatt. Mint mondta, a Jobbik már az elején jelezte, hogy baj lesz a fideszes kuratóriumi fenntartású egyetemekkel, mert az lábbal tiporja az egyetemi autonómiát. Ennek jó példája szerinte a Zeneakadémia rektori pályázata.
Ehhez kapcsolódóan: Krekó Péter: A NATO vezetői Törökország utánfutójaként tekintenek Magyarországra
Az MSZP-s Komjáthi Imre arról beszélt, hogy pártja támogatja Svédország NATO-csatlakozását. Biztos benne, hogy amint Erdoğan török elnök megengedi, a magyar kormánypárti képviselők is megszavazzák a svéd csatlakozást. Abban viszont egyáltalán nem biztos, hogy a mai magyar nyugdíjasok helyzetének javítása és a jövő nyugdíjasainak védelme is hasonlóan kiemelt figyelmet kap. „Egyre kegyetlenebb, kiszolgáltatottabb dolog ma Magyarországon megöregedni – fogalmazott. Ne emelkedjen a nyugdíjkorhatár, legyen korkedvezményes nyugdíj – javasolta. – Orbánék 2010-ben egy gombnyomással életfogytiglani munkára ítélték a melósokat. Akiket ez érintett 60-62 évesen, hullanak, mint a legyek” – mondta az MSZP társelnöke. Méltatlan volt a rokkantnyugdíj elvétele és megalázó a szolgálati nyugdíj megszüntetése – tette hozzá.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke azt kérdezte: „Hol vannak a kormánypárti képviselők a munkanapjukon, miért nem képviselik a választóikat?” A mostani ülésen Magyarország biztonságáról kellene beszélniük, a kormánypárti képviselők a távolmaradásukkal azt üzenik, hogy őket nem érdekli Magyarország biztonsága – mondta. Szerinte nagyobb biztonságban lenne az ország, ha a NATO tovább bővülne. „Aki azt állítja, hogy ebben az országban vannak háborúpártiak, az egy morális egytálétel – tette hozzá. Szerinte Orbán Viktor igazat mondott, amikor úgy fogalmazott, hogy a békéhez erő kell. Az erőhöz pedig erős hadsereg és szövetségesek, a kormány azonban egy éve halogatja a szavazást Svédország csatlakozási kérelméről – jelentette ki. – A magyar kormány Brüsszelbe jár keménykedni, de Moszkva és Ankara előtt rendszeresen térdre rogy. Milyen kormány az, amely a magyarok érdeke helyett a török elnök kénye-kedve szerint táncol, mivel fogja a kormányt Törökország elnöke? Mert Oroszország esetében vannak tippjeink, például az ügynökakták” – fogalmazott.
A DK-s Varju László szerint vannak tévedések és vannak bűnök, egy kormány hozhat rossz döntéseket jó szándékból, de árthat szándékosan is saját népének, mert egy megosztott, megnyomorított, megfélemlített népet könnyebb uralni és kifosztani. Szerinte így követ el súlyos bűnöket Orbán Viktor és kormánya már 13 éve a magyarok ellen, de ő ma nincs itt, mert nem akart szembenézni a rémtetteivel. Orbán Viktor nem a magyaroknak, hanem Putyin orosz elnöknek van lekötelezve, a magyar időhúzás a svéd csatlakozás ügyében Putyin érdekeit szolgálja – mondta a DK-s képviselő. „Putyin és Orbán mocskos gáz- és olajalkuval még mindig a háborút finanszírozza, azon nyerészkednek, amit Magyarország szomszédja, a független Ukrajna ellen indítottak. Ez a háború Orbán Viktor háborúja lett” – fogalmazott.
Az ellenzéki képviselők napirend előtti felszólalása után a házelnök megállapította, hogy az Országgyűlés nem határozatképes, a napirendről ezért nem lehet szavazni, elfogadott napirend híján pedig a napirendi pontokat sem lehet tárgyalni, ezért a rendkívüli ülést bezárta.
