Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Számokban – Elfogy-e a magyar? Az elmúlt évtized demográfiai folyamatai, 2. rész: Migráció


Mekkora a bevándorlás Magyarországra, honnan jönnek a bevándorlók, és hányan vándoroltak ki? Számokban című sorozatunkban most a népességszám változásait mutatjuk be. Az első részben a termékenységgel, a népesség belső újratermelődésével foglalkoztunk, most a nemzetközi vándorlás legfontosabb számai következnek.

Bevándorlás

  • Az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra bevándorló külföldi állampolgárok száma.

2009 és 2016 között évi 20–26 ezer között mozgott, 2019-ben már meghaladta az 55 ezer főt. 2020-ban viszont – a koronavírus-járvány hatására – 44 ezer alá csökkent.

A csökkenés 94 százalékát az országba érkező ukrán állampolgárok bevándorlásának mérséklődése magyarázza. Ha korrigáljuk a bevándorlók számát a honosított magyar állampolgárokkal (a kettős állampolgár határon túli magyarokkal), számuk 2019-ben meghaladta a 64 ezer főt, 2020-ban pedig 51 ezer fő volt.

  • A bevándorlók összetétele is átalakult. Míg a kétezres évek elején főként a szomszédos országokból érkeztek külföldiek Magyarországra, addig az EU-csatlakozást, majd a 2007. évi jogszabályi változásokat követően az EU15-ből (a bővítés előtti EU-ból), valamint az Ázsiából érkező összes bevándorlóhoz viszonyított arányuk is növekedésnek indult: 2015-ben meghaladta az ötven százalékot.

E szerkezeti változás azzal is magyarázható, hogy az egyszerűsített honosítás bevezetését követően a szomszédos országokban élő magyarok már magyar állampolgárként vándoroltak Magyarországra, így nem szerepeltek a bevándorlóként nyilvántartott külföldi állampolgárok között. 2011–2016-ban mintegy 97 százalék Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából érkezett.

  • 2015 és 2020 között a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok összes bevándorlóhoz viszonyított aránya a harmadára csökkent. A négy szomszédos országból érkező külföldi állampolgárságúak aránya viszont az utóbbi pár évben jelentősen megnőtt: 2019-ben a bevándorlók 44, 2020-ban a 35 százalékát a négy szomszédos országból érkező nem magyar, hanem külföldi állampolgárságúak tették ki.

2014–2015-ben minden korábbinál több bevándorló érkezett az országba – számuk az 1990-ben mért bevándorlási csúcsot is meghaladta –, közel negyven százalékuk a négy szomszédos országban született magyar állampolgár volt. Míg 2015-ben 17.747 külföldön született bevándorló magyar állampolgárt regisztráltak, addig 2020-ra a számuk nem érte el a kilencezer főt.

  • Az európai országokból bevándorlók mellett egyre többen érkeztek más kontinensekről, főként Ázsiából. 2013 óta a külföldi állampolgárságú bevándorlók 23–33 százaléka ázsiai országból származik.
  • A Magyarországgal szomszédos harmadik országbeli állampolgárok – bizonyos hiányszakmákban történő – engedélymentes munkavállalásának bevezetését követően a hazánkba érkező ukrán állampolgárok száma 2016-ról 2019-re a 18-szorosára nőtt, 2019-ben több mint 21 ezer ukrán bevándorló érkezett. 2020-ban nyolcezerrel kevesebb, 13 ezer fő jött.
  • A huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok (továbbvezetett) száma 2021-ben megközelítette a kétszázezer főt (194.491), ami kétszerese az évezred eleji értéknek.
  • Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a külföldi állampolgárok népességen belüli aránya 2012 és 2017 között 1,4–1,6 százalék volt, az utóbbi években viszont fokozatosan nőtt, 2020-ban elérte a két százalékot.

A külföldi születésű népesség aránya viszont már 2016-ban meghaladta az öt százalékot, 2020-ban pedig 6,1 százalék volt.

Menekültek gyalogolnak a magyar határ felé a horvátországi Botovo közelében 2015 októberében
Menekültek gyalogolnak a magyar határ felé a horvátországi Botovo közelében 2015 októberében
  • Ugyanakkor a nyugat-európai országokhoz képest mind a külföldi állampolgárok, mind pedig a külföldi születésűek népességen belüli aránya alacsony. 2020-ban az EU27 népességének 8,2 százaléka volt külföldi állampolgár, a külföldi születésűek aránya pedig 12,2 százalékot tett ki. A volt szocialista EU8-országok közül a külföldi születésű népesség aránya csak Észtországban, Lettországban és Szlovéniában volt magasabb (12–15 százalék) ebben az évben.
  • A bevándorló külföldi állampolgárok száma egészen 2019-ig meghaladta az országot elhagyókét. A legjelentősebb vándorlási nyereség az új idegenrendészeti törvény bevezetését, majd a Magyarországgal szomszédos harmadik országbeli állampolgárok (bizonyos hiányszakmákban történő) engedélymentes munkavállalásának bevezetését követő években mutatkozott, ekkor 24–31 ezerrel több külföldi érkezett az Magyarországra, mint ahányan elhagyták.
  • Az elmúlt húsz évben összességében – a magyar és külföldi állampolgárokat is figyelembe véve – a Magyarországra bevándorlók száma minden évben meghaladta az országból távozókét.

Vendégmunkások

2019-ben 26.411 ukrán és 2749 szerb állampolgár dolgozott Magyarországon valamilyen hiányszakmában, jellemzően szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, illetve gépkezelőként, összeszerelőként, járművezetőként.

2016 után az országba érkező ukrán és szerb vendégmunkások mellett a bevándorlóként nyilvántartott szerb és ukrán állampolgárok száma is jelentősen megnőtt, amiből arra lehet következtetni, hogy az országba érkező harmadik országbeli állampolgárok többsége az engedélymentes kilencven nap lejártát követően is Magyarországon marad.


Kivándorlás

  • A 2007-től lassú, majd 2011-től gyors ütemben növekvő elvándorlás 2013 és 2015 között viszonylag magas szinten stagnált, 2016-tól csökkent, majd 2019-ben felgyorsult.
  • A visszavándorlók – külföldről hazatérők – száma tovább növekedett, bár a jelenség pontos mérete nem ismert.

2010-től folyamatosan emelkedett a külföldi tartózkodás után visszatérők száma: míg 2010-ben alig haladta meg az 1500-at, addig 2017-ben több mint húszezer, 2020-ban pedig már több mint 23 ezer Magyarországon született magyar állampolgár tért vissza az országba. (Ez részben azzal magyarázható, hogy az elvándorlás fokozódásával a visszatérők száma is évről évre nőtt, másrészt az adatok nyilvántartása is pontosabb lett.)

  • A vándorlási egyenleg – az EU-csatlakozás utáni két évet leszámítva – egészen 2017-ig negatív volt. A vándorlási veszteség 2010 és 2016 között volt a legjelentősebb, ekkor a Magyarországról elvándorló magyarok száma kilenc–húszezer fővel haladta meg az országba érkezőkét.

Az elmúlt három évben viszont ez a trend megfordulni látszik, a hazai adatok évről évre növekvő (bár csupán pár ezer fős) vándorlási nyereséget mutatnak.

  • 2020 elején az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban és Svájcban élő magyar állampolgárok száma meghaladta a 490 ezer főt. Ez 2014 óta mintegy 160 ezer fős, az ezredforduló óta (2001 januárjától) pedig négyszázezer fős növekedést jelent.

2020-ban e népesség közel háromnegyede a három fő célországban – Németországban (39 százalék), Ausztriában (18 százalék) és az Egyesült Királyságban (16 százalék) – élt. Míg azonban a korábbi években évi 36 ezer, illetve 26 ezer fővel nőtt az európai országokban élő magyarok száma, ennek csupán a töredéke mutatkozik 2018 és 2020 között.

  • A véglegesen külföldre telepedők egy része bizonyos idő után megszerzi a befogadó ország állampolgárságát. 2000 és 2019 között közel 46 ezer magyar állampolgár vált valamely EGT-ország állampolgárává. Legtöbben német (31 százalék), brit (24 százalék) és svéd (11 százalék) állampolgárságot, valamint ennél kisebb arányban (6-7 százalék) osztrák és svájci állampolgárságot szereztek. Ezért a külföldön élő, magyarországi születésű népesség létszáma lényegesen meghaladja a külföldön élő magyar állampolgárokét.
  • Az ENSZ adatai szerint a Magyarországon született és külföldön élő személyek száma – függetlenül attól, hogy mikor hagyták el az országot – az ezredfordulón még 420 ezer, 2010-ben 528 ezer, 2019-ben 632 ezer, 2020-ban pedig 714 ezer fő volt.

2000-ben ez a teljes hazai népesség 4,1, 2010-ben 5,3, 2019-ben 6,5, 2020-ban pedig a 7,3 százalékát jelentette.

  • A külföldön élő népesség – mind a magyar állampolgárok, mind a magyarországi születésűek – aránya továbbra is alacsonyabb, mint a legtöbb kelet-közép-európai országban.

Nemzetközi összehasonlításban

A nyugat-európai hagyományos befogadó országokhoz képest Magyarországra lényegesen kevesebb bevándorló érkezik, és a bevándorlók ezer lakosra számított aránya is alacsonyabb. A külföldi állampolgárságú bevándorlók esetében a nyers bevándorlási ráta 2008 után három ezrelék alatti volt, majd ezt követően növekedésnek indult, és 2019-ben megközelítette a hat ezreléket. A bevándorlók honosított magyar állampolgárokkal korrigált számát figyelembe véve e ráta már 2014-ben és 2015-ben túllépte a négy ezreléket, 2018-ban hat, 2019-ben pedig 6,6 ezrelék volt.

Spanyolország és Svájc esetében a nyers bevándorlási ráta 2019-ben meghaladta a 14 ezreléket, Ausztriában, Belgiumban és Írországban 11 ezrelék feletti, Hollandiában, Németországban és Svédországban pedig nyolc ezrelék feletti volt. Franciaországba és Olaszországba közel ötször annyi bevándorló érkezett, mint Magyarországra, viszont magas népességszámuk miatt e két országban a ráta csupán négy ezrelék körüli volt.

A kelet-közép-európai országok többségében – Lengyelország és Csehország kivételével – a bevándorlók száma 2019-ben még a magyarországinál is alacsonyabb volt. Noha Lengyelországba kétszer annyi bevándorló érkezett, mint hazánkba, magasabb népességszáma miatt a nyers bevándorlási ráta csupán három ezreléket tett ki.

A magyarországinál kisebb népességszámú Észtországban, Litvániában és Szlovéniában viszont a magyarországinál jóval magasabb a ráta értéke, még úgy is, ha figyelembe vesszük a szomszédos országokból magyar állampolgárként bevándorlókat.

A magyarországi elvándorlás viszonylag későn, a kétezres évek végén kezdett számottevően növekedni, de a 2020-ban külföldön élő magyar állampolgárok aránya a régió többi országához képest továbbra is alacsony. A kelet-közép-európai országok többségében az EU-csatlakozást az elvándorlás, illetve a munkaerő-migráció sokkal nagyobb fellendülése követte.

A legnagyobb számban román és lengyel állampolgárok élnek külföldön (2020-ban az európai országokban mintegy 3,6 millió román és 2,6 millió lengyel állampolgár), az arány azonban Románia (16 százalék) mellett Litvánia és Bulgária esetében (nyolc, illetve 12 százalék) a legnagyobb.

A balti országokból, Lengyelországból és Szlovákiából, később a 2007-ben csatlakozó Romániából és Bulgáriából is tömegesen – legalábbis a kibocsátó népességhez képest jelentős arányban – indultak útnak az újonnan megnyílt munkavállalási lehetőségek hatására.

Ha az egyes országokban született és külföldön élő népesség arányát hasonlítjuk össze, Magyarország (7,3 százalék) a rangsor végén áll, miközben a jelentősebb kivándorlási országokban (Litvánia, Lettország, Románia, Bulgária) ez az arány 20–24 százalék.

2050-re csak 8,5 millióan leszünk

Magyarország lakossága a két legutóbbi népszámlálás (2001 és 2011) között 215 ezer fővel csökkent, a KSH adatai szerint a népességveszteség 2011-től 2021-ig 255 ezer fő volt. (A 2021-es népszámlálást idénre halasztották.)

A létszámcsökkenés egyik oka a természetes fogyás: a halálozások száma meghaladja a születésekét. Az elmúlt évtizedben a természetes fogyás 35-40 ezer fő volt évente, 2020-ban a koronavírus okozta járvány hatására megközelítette az ötvenezret.

A magyarországi népesség csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik a következő évtizedekben. A legutolsó hivatalos adatok szerint 2019-ben 9,8 millióan éltek az országban, a kutatók forgatókönyve alapján ez a szám 2050-re 8,5 millióra csökken.

Ha a termékenységi folyamatok kedvezően alakulnak, számításuk szerint 8,8 millióan élnek majd Magyarországon 2050-ben, nemzetközi migráció nélkül viszont 8,2 millióra csökkenne a népesség.

A kutatók által várt 8,5 milliós népességhez képest az Eurostat 2050-re 9,3 millió fővel számol. A termékenységre vonatkozó hipotézisek nagyjából megegyeznek, csak az Eurostat kedvezőbb halálozási kilátásokat feltételez.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG