Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szegény moldávok, ukránok veséit vágták ki Bulgáriában gazdag külföldiek számára


A kép illusztráció. Veséje eladása előtt vizsgálják Sajjad Ganbarit Teheránban, 2016. június 6-án. Iránban az emberek legálisan adhatják el a veséjüket

Jelentős szervkereskedelmi hálózatot lepleztek le Bulgáriában. Egy híres szófiai egyetemi kórházban tizennégy közelmúltbeli ügyet vizsgálnak, amelyekben szegény moldávok és ukránok hamis papírokkal adták el a veséjüket gazdag külföldieknek.

Az elmúlt két évből tizennégy olyan esetet vizsgálnak Bulgáriában, amelyekben fiatal ukránok és moldávok adhatták el a veséiket gazdag külföldieknek – jelentette be Bojko Raskov belügyminiszter csütörtökön.

Hamis papírokkal jöttek a nagybácsik

Ezeknek egy részét Bulgária egyik vezető kórházában, a szófiai állami Lozenetzi Egyetemi Kórházban végezték a bolgár egészségügyi miniszter korábbi bejelentése alapján. A vádak szerint a donorok kivétel nélkül szegény fiatalok voltak Moldovából és Ukrajnából, akiknek az egyik veséjét pénzért kioperálták a kórházban, és az Euractiv szerint szupergazdag külföldiekbe ültették be.

A szervátültetésért fizető külföldiek a tájékoztatás szerint többek közt Németországból, Ománból, Izraelből és Japánból érkeztek Bulgáriába. Mindkét fél hamis papírokkal érkezett az országba, ami azt bizonyította, hogy az eladó és a vevő rokonok, unokaöcs-nagybácsi viszonyban.

Bulgáriában ugyanis meglehetősen szigorúak a transzplantációs szabályok, élő ember csak közeli rokonának adhatja oda a veséjét. Az érintett kórház egyébként az egyik legjobb hírű intézmény Bulgáriában, a kormány tagjait és az országban élő külföldi diplomatákat is szinte kizárólag itt látják el.

“Az olyanok mint én, általában meghalnak" - nem jutnak szervhez a rászorulók
please wait

No media source currently available

0:00 0:03:04 0:00

De Kacarov szerint olyan is előfordult, hogy egy halott donor szervét nem egy, a transzplantációs lista alapján jogosult bolgár beteghez irányították a kórházban, hanem inkább az egyik külföldi vásárlóhoz. Emellett nem is feltétlenül csak a vesékről van szó, a vád szerint egy magas rangú kormánytisztviselő szintén korrupt módon, soron kívül kaphatott új májat a kórházban.

A Semmelweis Egyetem leírása szerint egyébként előnyösebb lehet az élő donorból kivett vesét beültetni, jellemzően kevesebb a szövődmény ilyenkor.

Nem az első csontváz a szekrényben
Az ügy nem mentes politikai felhangoktól sem, ugyanis a tavaszi választások patthelyzetet hoztak, a júliusi megismételt választásokig átmeneti kormány irányítja az országot. De Stefan Janev kormánya ezalatt is számos súlyos korrupciós ügyet kezdett feltárni az előző vezetés, Bojko Boriszov kormánya idejéből. Bojko Boriszov egyébként az egykori helyi kommunista vezető, Todor Zsivkov testőre volt egykor, többször is volt miniszterelnök, de mostanra korrupciós ügyei miatt lényegében az egész ellenzék döntően ellene indult. Boriszov többek közt onnan is ismert, hogy Nikola Gruevszki bukott macedón miniszterelnökhöz hasonlóan Orbán Viktor barátja és közeli szövetségese.


Az Luzenets kórház vezetését emellett más bűncselekményekkel is vádolja az ügyészség; rögtön el is bocsátották őket.

Lehet sejteni az árakat is

Bár a mostani vádaknál nem közölték, hogy mennyiért bonyolíthatták le az illegális szervátültetéseket, mégis lehet becslésünk a helyi árakról. Két éve ugyanis részben hasonló bűnszervezetet kapcsoltak le a bolgár rendőrök. Az volt a különbség, hogy szegény bolgárokat toboroztak, és a szomszédos Törökországban hajtották végre a műtéteket.

Akkor a vevőnek 55–111 ezer euró (20–40 millió forint) közti összegbe került egy új vese, az eladó pedig 5,5–7,5 ezer eurót (2–2,5 millió forintot) kapott. A bolgár hatóságok értesítették az esetről moldáv kollégáikat. Bulgária egyébként az EU legszegényebb országa, emellett folyamatosan erős nyomás alatt van az EU felől az országban a legtöbb területet átható korrupció és szervezett bűnözés miatt.

Sebészek dolgoznak egy veseátültetésen a washingtoni Georgetown Egyetem kórházában, 2016. június 28-án
Sebészek dolgoznak egy veseátültetésen a washingtoni Georgetown Egyetem kórházában, 2016. június 28-án

A szigorú szabályozás és a kevésbé összehangolt egészségügyi rendszer miatt Bulgáriában évente csak pár tucat vesetranszplantációt végeznek bolgárokon, miközben jellemzően több mint ezren várnak vesére.

Összehasonlításképp: Magyarországon hasonló várólistával évente nagyjából háromszáz ilyen műtétet végeznek. Átlagosan két-három évig kell várnia egy magyar betegnek az új vesére, lehetőleg végig műtétképes egészségügyi állapotban. Kivéve, ha jelentkezik megfelelő élő donor.

Van, ahol legális vagy megtűrt a szervkereskedelem

Van a világon olyan ország, ahol legális a szervkereskedelem – ez Irán. Annyi korlátozással, hogy hivatalosan irániak nem adhatják el a veséjüket külföldi vevőnek, csak irániak kaphatnak helyi vesét. Illetve olyan fejlődő országokban is sokszor felüti fejét a megtűrt szervkereskedelem, ahol a helyi kormány ezt képtelen ellenőrizni, például Afganisztánban vagy Irakban.

Ha legális a vesekereskedelem, azzal lényegében azonnal megszűnnek a várólisták, Iránban vesebőség van. A világ többi országa etikai okok miatt utasítja el ezt a megoldást, ilyenkor ugyanis várható, hogy a legszegényebbek fogják eladni a veséjüket, és a legfelső réteg fogja megvenni és tovább élni. Iránban és Afganisztánban is hasonló a tapasztalat.

XS
SM
MD
LG