A Szerbiát kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) hirdetett győzelmet a fővárosban, Belgrádban és az ország más részein megismételt helyhatósági választások után. A voksolást apátia, incidensek és szabálytalanságok kísérték.
A szavazatok több mint 92 százalékának összeszámlálása után az Aleksandar Vučić szerb elnök által támogatott jobboldali populista SNS a szavazatok 52,85 százalékát szerezte meg – jelentette be a belgrádi városi választási bizottság (GIK) június 3-án.
Ezzel 64 mandátumhoz jutott az SNS a szerb főváros 110 tagú közgyűlésében.
Az SNS legerősebb vetélytársa – a Savo Manojlović vezette jobbközép Kreni-Promeni – messze lemaradva végzett a második helyen 17,61 százalékkal, ami 21 mandátumot jelent – közölte a GIK.
Az SNS győzött június 2-án a többi 88 vitatott város, település és körzet zömében is, köztük Szerbia második legnagyobb városában, Újvidéken – egy olyan szavazáson, amelyet a CRTA és a CeSID nem kormányzati szervezet megfigyelői szerint szabálytalanságok – például szavazatvásárlás vagy dupla névjegyzékbe vétel – kísértek.
Csetepaték és incidensek törtek ki az SNS aktivistái és az ellenzék támogatói között Belgrádban és Újvidéken, ahol az SNS-t azzal vádolták, hogy illegális hívásközpontokat állított fel a szavazók befolyásolása és megvesztegetése érdekében.
A választás megismétlésére azután került sor, hogy az SNS 49 mandátummal nyerte a decemberi szavazást, de nem tudott önkormányzatot alakítani. Ez új választáshoz vezetett. Korábban az ellenzék hetekig tüntetett, amiért szerinte az SNS elcsalta a választást.
Ehhez kapcsolódóan: Vasárnap újráznak a jelentések szerint szabálytalan decemberi helyhatósági választások után a szerbek
Az ellenzék a június 2-i szerbiai szavazáson is szabálytalanságokra panaszkodott, ami feszültté tette a politikai környezetet a 7,1 millió lakosú balkáni országban.
„Ez (…) hihetetlen győzelem” – mondta sugárzó arccal Vučić június 2-i sajtótájékoztatóján.
Manojlović közölte, hogy koalíciója nem ismeri el az eredményeket. „Ezek voltak a valaha volt legszabálytalanabb választások” – mondta támogatóinak június 2-án este.
Az SNS több mint egy évtizede uralja a szerb politikát, irányítása alá vonta a balkáni állam gyakorlatilag minden hatalmi szintjét.
Szerbia 2012 óta az Európai Unió tagjelöltje. 2014-ben meg is kezdte a tárgyalásokat a csatlakozásról, de a populista Vučić alatt – aki szorosabbra fűzte a kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával – lassú volt a haladás.
Vučić vezetésével Belgrád ellenállt az EU felhívásainak, hogy csatlakozzon az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókhoz az ukrajnai teljes körű invázió miatt.
Ellenzéki csoportok burjánzó korrupcióval és a demokratikus jogok elfojtásával vádolják Vučić kormányát. A megfigyelők szerint a szavazók apátiájához az ellenzék széttagoltsága is hozzájárult.
A részvételi arány mintegy tíz százalékkal volt alacsonyabb, mint a decemberi szavazáson. A Szabad Választások és Demokrácia-központ és az IPSOS adatai szerint a fővárosban 46,5 százalékos, Újvidéken 49,3 százalékos volt a részvétel.
A június 2-i választás megfigyelői és az ellenzéki pártok is szabálytalanságokról számoltak be a nap folyamán.
A CRTA közölte, hogy hét büntetőfeljelentést tett a szavazóhelyiségekben történt állítólagos szabálytalanságok miatt, azt állítva, hogy olyan eseteket dokumentáltak, mint választópolgárok szervezett szállítása és szavazatvásárlás készpénzért.
Az északnyugat-szerbiai Újvidék rendőrsége azt állította, hogy több rendőrt megtámadtak, bár a rendfenntartók hozzátették, hogy „komoly incidens nem történt”.
A decemberi szavazást követően egyetlen párt sem tudott többséget szerezni a belgrádi közgyűlésben egy olyan választáson, amelyet nemzetközi megfigyelők erős kritikával illettek, és szabálytalanságokat emlegettek mind a helyi, mind az országos választáson.
A szerbiai helyhatósági választási törvények módosítása lehetővé tette, hogy a belgrádi szavazást egy időben tartsák az Újvidéken, Nišben, illetve más városokban és falvakban már korábban betervezett választásokkal.
A belgrádiak négy évre választottak képviselőket a 110 tagú fővárosi közgyűlésbe, ők döntenek majd a polgármester személyéről.
