Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Beavatkozás, avagy szabad tőkeáramlás - EP vitanap a magyar kormány balkáni médiaterjeszkedéséről


Az Európai Parlament épülete Strasbourgban.
Az Európai Parlament épülete Strasbourgban.

Heves vita alakult ki az uniós törvényhozásban, hogy mennyire tekinthető egy idegen országba belügyeibe történő beavatkozásnak az, hogy a magyar kormányközeli csoportok médiát vásárolnak Szlovéniában és Észak-Macedóniában. A Fidesz ugyanakkor a nyugat-európai sajtószabadság miatt aggódik.

Csak a múlt héten döntött úgy az Európai Parlament, hogy napirendjére tűzi a “Magyar beavatkozás a szlovén és észak-macedón médiába” című témát, holott több képviselő már jó ideje szorgalmazza. Ennek a kezdeményezésnek tulajdonképpen az volt a célja, hogy az Európai Bizottság állást foglaljon, esetleg bármilyen vizsgálatot indítson ezzel összefüggésben.

Az illetékes biztos, Vera Jourova nagyon óvatosan közelítette meg a kérdést. Bár hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követik az eseményeket, csak általánosságokban beszélt a sajtó szabadságának, sokszínűségének, függetlenségének fontosságáról. Jourova arról is szólt, hogy ezek az értékek nem csak az uniós tagállamokban, hanem a tagjelölt országokban is fontos ismertetői a demokráciának.

Vera Jourova
Vera Jourova

Megemlítette, hogy az audiovizuális szektorban léteznek új irányelvek, ezek azonban annyira frissek, hogy számonkérésük még korainak számítana. Bejelentette ugyanakkor, hogy jövő héten az Európai Bizottság bemutatja a “Média és demokrácia” nevű cselekvési tervét, amelynek célja a független sajtó erősítése, támogatása. Jourova nem titkolta, hogy tapasztalati szerint ezen a téren nagyon komoly problémák vannak szerte Európában, az újságírók erős gazdasági és politikai függésről számolnak be. A médiapiac aránytalanságait jellemzi, hogy az európai reklámköltések fele a Facebooknál és a Google-nél csapódik le.

Tőkeáramlás vagy külföldi befolyás?

A vitában jól elkülöníthetően két nagy álláspont kapott hangot. A képviselők egy része szerint a magyar kormányhoz köthető vállalkozások, politikai csoportok folyamatosan megkísérlik befolyásolni az észak-macedón és a szlovén közéletet, különböző eszközökkel. A másik tábor szerint azonban tiszteletben kell tartani a tőke szabad mozgását, ráadásul például Szlovéniában a képviselők szerint a sajtó 90 százaléka baloldali.

A magyar kormánynak két dolgot róttak fel kritikusai:

  • a magyar kormánybarát TV2 Média Csoport piaci térnyerését, akik októbertől a harmadik legnagyobb szlovén tévétársaság, a Planet TV irányító részesedését szerezték meg. Ez három tévéadót jelent, amelyek hat százalékos közönségarányt érnek el főműsoridőben. Nem mellékesen, a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa Orbán Viktor egyik legszorosabb európai szövetségesének számít.
  • Észak-Macedónia kapcsán pedig a volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki támogatását, többek között sajtótermékek vásárlásával. Gruevszkit korrupció miatt börtönbüntetésre ítélték, a szabadságvesztés végrehajtása elől pedig magyar segítséggel Magyarországra szökött, ahol menekültstátuszt is kapott. Gruevszki Moszkva támogatását élvezte.
Nikola Gruevszki akkori macedóniai kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar Parlament épületében 2015. november 20-án.
Nikola Gruevszki akkori macedóniai kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar Parlament épületében 2015. november 20-án.

Orbán a Kreml ügynöke és Európa megmentője

A témához hozzászóló képviselők közül Romana Tomic (a kormánypárt politikusa) azt mondta, hogy Szlovéniában a balos pártok tartják kézben a sajtó 90 százalékát, emiatt nincs független média. A szintén szlovén, de ellenzéki Tanja Fajon szerint viszont a magyar sajtópiaci akvizíció beavatkozás az ország ügyeibe. Ugyanő arra is kíváncsi, hogy milyen médiafelületeket vásároltak magyar kormányközeli személyek Észak-Macedóniában, hogy Gruevszkit hatalomban tartsák.

Irena Joveva, egy szlovén liberális politikus arról beszélt, hogy a szlovén térnyerést Orbán belső köre fizeti, az EU pedig túl sokat várt a fellépéssel, holott lennének uniós eszközök a folyamat megállítására. Egy francia populista politikus, Dominique Bilde védte meg a magyar miniszterelnököt, szerint Orbánt csak azért támadják, mert nem akarja befogadni a migránsokat és megvétózta a költségvetést. Európának pedig azért kell odafigyelnie a Balkánra, mert nagyon sok dzsihadista érkezik onnan – tette hozzá.

Tineke Stirk holland zöldpárti politikus pedig azt mondta, hogy Magyarország aktívan promotálja az álláspontját, bizonyítékok vannak arra, hogy médiát vásárolnak mindkét országban, szerinte ez ellentétes a jogszabályokkal. Egy másik holland (igaz, magyar származású) képviselő, a baloldali Kati Piri azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök köre már több millió eurót költött ezekre a célokra, az Európai Bizottságnak pedig be kellene avatkoznia, ha az egyik tagállam egy másik belügyeit akarja befolyásolni. Több bolgár képviselő pedig azért intézett heves kirohanásokat a magyarországi törekvésekkel szemben, mert mindez az oroszok pozícióját erősíti a térségben.

A magyar politikusok közül Hidvéghi Balázs (Fidesz) azzal érvelt, hogy vannak olyan cégek, amelyek a médiába fektetnek be, kihasználják a tőke szabad mozgásának lehetőségét. Avagy – tette fel a kérdést – miért nem aggódnak a baloldaliak amiatt, hogy máshol német, osztrák és svéd vállalkozások uralják a sajtópiacot?

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint azonban arról van szó, Orbán Viktor a magyar adófizetők pénzén akar médiát vásárolni, hogy a nemzetközi közegben nagyobbnak látszódjon. Hozzátette, hogy miközben a magyar miniszterelnök reggeltől estig arról beszél, hogy az EU beavatkozik a magyar belügyekbe, Orbán egy pillanatig sem zavartatja magát, amikor más országok szuverenitását sérti meg. “Megálljt kell parancsolni ennek az őrületnek, mert ez az EU alapértékeit veszélyezteti” - zárta felszólalását.

Kiegyensúlyozott sajtót szeretne a Fidesz

Volt egy másik, szintén a sajtót érintő napirend is az Európai Parlamentben. Elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben a képviselők azért aggódnak, mert veszélyben van a média sokszínűsége és elhallgattatják a bíráló hangokat. Megállapítják többek között, hogy kevésbé szabad a sajtó Európában, elítélik az újságírókat érő támadásokat és zaklatást, különösen a politikusok részéről, felszólították az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen mérje fel a kormányzati befolyás mértékét és a tulajdonosi szerkezet átláthatóságát és leszögezik, hogy a kormányzat kezében lévő tömegtájékoztatás és a politikai propaganda ne kapjon uniós forrásokat.

A fentebb már idézett Hidvéghi Balázs fideszes képviselő egy közleményt küldött ebben a témában szerkesztőségünknek, amelyben arról tájékoztat, hogy a frakciójuk is megszavazta az állásfoglalást.

„Nem győzzük hangsúlyozni az ilyen vitákban, hogy milyen fontos a médiatartalmak kiegyensúlyozottsága, az eltérő vélemények megjelenésének lehetősége. Sajnos ma Nyugat-Európában jelentős baloldali médiatúlsúlyt tapasztalunk, egyes kérdésekről szinte nem is lehet szót ejteni. Mindenképpen üdvözlendő, hogy ezzel szemben Magyarországon van lehetőség a jobboldali, kereszténydemokrata gondolatok megjelentetésére is” - írja Hidvéghi.

Emlékeztet arra is, hogy a sok korábbi vádaskodás ellenére Magyarországot nem említi a mostani jelentés. Ugyanakkor konkrét országok nevének említése nélkül a Fidesz által is támogatott dokumentumban az olvasható, hogy a képviselők:

  • elítélik „egyes tagállamok kormányainak a kritikus és független média elhallgattatására, valamint a médiaszabadság és -pluralizmus aláásására irányuló kísérleteit”,
  • különösen aggasztónak találják a közszolgálati média helyzetét olyan tagállamokban, ahol az „kormányzati propagandává silányult”,
  • arra kérik a közéleti személyiségeket és a hatóságokat, hogy tartózkodjanak az újságírók rágalmazásától (különösen újságírónők esetében),
  • megállapítják, hogy ha a médiatulajdon kevesek kezében összpontosul, az a tájékoztatás sokszínűségét veszélyezteti, egyben megnehezíti a félretájékoztatással szemben fellépők dolgát,
  • bírálják, hogy egyes kormányok állami hirdetések kiosztása révén növelik a médiára gyakorolt befolyásukat.
  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG