Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szokatlan diplomácia pengeváltás Joe Biden és Benjámín Netanjáhú között


Joe Biden még amerikai alelnökként Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfővel Jeruzsálemben 2016. március 9-én
Joe Biden még amerikai alelnökként Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfővel Jeruzsálemben 2016. március 9-én

Izrael a népakarat nyomán hozza meg a döntéseit, nem külső nyomás hatására – szögezte le a zsidó állam kormányfője, miután az amerikai elnök előző nap reményét fejezte ki, hogy visszalépnek majd a vitatott igazságügyi reformtól.

A két rendkívül közeli szövetséges állam között ritkán tapasztalhatók hasonló nyilvános nézeteltérések, ami jelzi, hogy milyen szintű az elégedetlenség Benjámín Netanjáhú tervezett, majd a tömegtüntetések hatására elhalasztott módosításaival kapcsolatban az Egyesült Államokban.

Joe Biden kedden a sokak által bírált igazságügyi reformmal kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy a visszavonásában bízik. Majd úgy vélekedett, hogy az izraeli kormány „nem mehet tovább ezen az úton”, és kompromisszumos megoldást sürgetett.

Thomas Nides, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nemrég azt mondta, hogy Netanjáhú hamarosan meghívást kaphat a Fehér Házba. Az elnök erre reagálva azonban közölte, hogy erre „a közeljövőben nem kerül sor”.

Ehhez kapcsolódóan: Enyhül a feszültség Izraelben az igazságügyi reform felfüggesztése után

Az izraeli miniszterelnök ezt követően leszögezte, hogy Izrael szuverén állam, amely „a nép akaratának megfelelően, nem külföldi nyomás hatására hozza meg döntéseit, még ha az a legjobb barátaitól jön is”.

A fagyos nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy Jeruzsálemben bejelentették az igazságügyi reform elhalasztását a „polgárháború elkerülése” érdekében, miután két egymást követően napon is emberek tízezrei vonultak utcára tiltakozásképp.

„Remélhetőleg a kormányfő úgy fog fellépni, hogy megpróbáljon valamilyen őszinte kompromisszumot elérni. De ezt majd még meglátjuk” – jelentette ki Biden.

Ehhez kapcsolódóan: Joe Biden aggodalmát fejezte ki az izraeli igazságügyi reformmal kapcsolatban

Izraelben a tüntetések szervezői gyülekezőre szólítottak fel az amerikai nagykövetség előtt, hogy ezzel is támogatásukról biztosítsák Joe Bident az ügyben.

Eközben a kormány támogatói élesen bírálták Washington „beavatkozását”, Joáv Kis oktatási miniszter például hangsúlyozta, hogy „egy barát nem próbálná rákényszeríteni az akaratát a másikra belügyi téren”.

Jaír Lapid ellenzéki vezető pedig arról írt Twitteren, hogy Izrael már évtizedek óta az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese, „az ország történetének legszélsőségesebb kormánya azonban ezt három hónap alatt tönkretette”.

Netanjáhú előző nap a példátlan utcai tiltakozások és belpolitikai válság miatt felfüggesztette vitatott tervét, amelynek egyes elemeit a kormánykoalíció még márciusban szerette volna elfogadni.

Ehhez kapcsolódóan: Sztrájkba kezdett Izrael legnagyobb szakszervezeti szövetsége Netanjáhú igazságügyi reformjai miatt

A szóban forgó csomag erősítené a kormány befolyását a bírói kinevezések terén, egyúttal gyengítené a legfelsőbb bíróság jogköreit a normakontrollra vonatkozóan, hogy a testület kevésbé hatékonyan tudja felülbírálni a Kneszetben születő törvényeket.

Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki a zsidó államban, súlyos belpolitikai krízis alakult ki, heteken keresztül tömegtüntetések zajlottak, sőt számos tartalékos katona is bejelentette, hogy megtagadja a parancsok végrehajtását az országot diktatúrává züllesztő módosítás elfogadása esetén. Üzletemberek a negatív gazdasági hatásokra figyelmeztettek, továbbá Izrael nemzetközi szövetségesei is komoly aggodalmukat fejezték ki.

Az izraeli miniszterelnök, aki ellen jelenleg is eljárás zajlik korrupciós ügyben, azt állítja, hogy a módosításokra azért van szükség, hogy helyreállítsák az egyensúlyt a rendszerben, és megzabolázzák azon aktivista bírákat, akik jogköreiken túlterjeszkedve beavatkoztak a politikai szférába is.

Az ellenzők szerint az előterjesztett új szabályok erodálnák a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, gyengítenék a bíróságokat, az emberi jogokat és a polgári szabadságjogokat, valamint elszigetelnék az országot a nemzetközi porondon.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG