Miután aláírt egy Oroszország ukrajnai háborúját elítélő nyílt levelet, Jelena Koposzova tartózkodási engedély iránti kérelmét biztonsági okokra hivatkozva elutasították a szerb hatóságok. Más orosz kormányellenes disszidensek is attól tartanak, hogy ők lesznek a következők.
Amikor az orosz Jelena Koposzova először kérelmezett állandó tartózkodási engedélyt Szerbiában – ahol 2019 óta él családjával együtt –, azt gondolta, hogy ez mindössze bürokratikus formalitás lesz.
Így sokként hatott a fordítóra, hogy a belgrádi belügyminisztérium február 2-án elutasította a kérelmét, biztonsági kockázatnak minősítette őt, és harminc napot adott az ország elhagyására.
Bár a hatóságok nem adtak okot a döntésre, a szentpétervári születésű, 54 éves nő azt gyanítja, hogy köze lehet ahhoz az ukrajnai háborút elítélő nyílt levélhez, amelyet 2022-ben írt alá kéttucatnyi, Szerbiában élő orosz disszidenssel együtt.
Így most más háborúellenes oroszok amiatt aggódnak, hogy ők lehetnek a következők.
„Noha tudom, hogy nem tettem semmi rosszat, félek” – mondta egy Belgrádban élő, neve elhallgatását kérő orosz állampolgár.
A magát háborúellenes, antifasiszta szervezetként jellemző Orosz Demokratikus Társadalom alapítója, Pjotr Nikitin úgy vélte, hogy Koposzova kiutasítása azt jelenti, hogy egyetlen orosz sincs biztonságban Szerbiában.
„Ha azért kirúghatnak az országból, mert aláírsz egy szöveget, amellyel egyetértesz, az azt jelenti, hogy senki nincs biztonságban, és szó szerint mindenkinek csendben kell maradnia” – közölte a férfi, akit tavaly nyáron egy rövid ideig nem engedtek be Szerbiába.
Az ukrajnai invázió nagyjából két évvel ezelőtti megindítása óta legkevesebb száz-kétszázezer orosz utazott Szerbiába, amely azon kevés európai országok egyike, amely a példa nélküli nemzetközi szankciók dacára is lehetővé teszi számukra a vízummentes belépést.
Sokan továbbmentek, de több tízezren letelepedtek. A belügyi tárca adatai szerint közel harmincezer orosz állampolgár rendelkezett ideiglenes tartózkodási engedéllyel tavaly májusban.
Belgrád többször is elítélte az ukrajnai háborút, azonban még nem csatlakozott a Moszkvával szembeni büntetőintézkedésekhez. Szerbia erősen függ az orosz földgázimporttól, és hagyományosan is rendkívül szoros kapcsolatok ápol ortodox, szláv szövetségesével.
Szerbia hivatalosan továbbra is csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, miközben éles kritikák érik Aleksandar Vučić elnököt autokratikus hatalomgyakorlása és túlzott oroszbarátsága miatt bel- és külföldön egyaránt.
A Koposzova-ügy
Vlagyimir Putyin elnök rezsimjétől besokallva Koposzova tizenöt éve hagyta el Oroszországot a férjével. „Már a putyini hatalom első éveitől kezdve el akartunk költözni, mert nem értettünk egyet az iránnyal, amelybe vitte Oroszországot – húzta alá. – Néhány évet próbáltunk Finnországban élni, de nem tudtuk megfizetni. A bevándorlási törvények tanulmányozása és európai utazásaink után végül Szerbiát választottuk” – folytatta.
Négy évig ideiglenes tartózkodási engedéllyel éltek Szerbiában két gyermekükkel. A nő ezután kérelmezett állandó tartózkodási engedélyt tavaly szeptemberben.
Négy hónappal később kapta kézhez a belügyminisztérium elutasító levelét és a kiutasítási rendeletet, amelyben minden magyarázat nélkül „elfogadhatatlan biztonsági kockázatnak” minősítették.
A tárca nem reagált a Szabad Európa azzal kapcsolatos kérdéseire, hogy mily módon jelent Koposzova veszélyt a szerb nemzetbiztonságra.
Koposzova azt mondja, még nem tudják, hova fognak költözni. „Sokkban vagyunk, tehetetlenek vagyunk, minthogy minden tervünk odalett a jövőnkkel és a gyerekeink jövőjével kapcsolatban. Nincs hova mennünk. Eladtunk egy lakást Szentpéterváron és egy kis tanyát Finnországban, hogy megalapozzuk a szerbiai életünket” – emelte ki.
Elmesélte, hogy vásároltak egy lakást a Belgrádtól ötven kilométerre délre lévő Sopotban, amelyen a férje tapasztalt építőmunkásként jelenleg is dolgozik. Most attól tartanak, hogy nem tudják visszaszerezni a befektetésüket.
Kérdések merültek fel emellett kiskorú gyermekei irataival kapcsolatban is, akik már Oroszországon kívül születtek.
Megtorlás az amerikai szankciók miatt?
Nikitin szerint Koposzova esetét az teszi egyedivé és különösen aggasztóvá, hogy a nyílt levél aláírásán kívül a nő nem vett részt semmilyen ellenzéki tevékenységben.
„Huszonöt orosz írta alá a nyílt levelet. Én voltam az első, és senki másnak nem származott problémája belőle. Ez jól ismert taktika Oroszországban: véletlenszerűen megtámadni állampolgárokat, leginkább a legkevésbé aktívakat, hogy másokat megfélemlítsenek ezzel” – mondta.
A szerb rendőrség és a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) sem reagált a Szabad Európa többszöri megkeresésére.
Elemzők megjegyezték, hogy a beutazási problémák röviddel azt követően kezdődtek, hogy az amerikai pénzügyminisztérium 2023. július 11-én szankciókat rendelt el Aleksandar Vulin, a BIA akkori igazgatója ellen, amiért posztját felhasználva Moszkva bűnözői tevékenységét segíti, kapcsolatokat ápol fegyver- és drogkereskedőkkel.
Mindössze két nappal később, július 13-án Nikitint nem engedték be Szerbiába, ahol 2016 óta élt. Az őt képviselő ügyvéd, Čedomir Stojković közölte, hogy a döntést azután hozták meg, hogy a BIA az ügyben a rendőrséghez fordult. A férfi másnap, július 14-én már beléphetett az országba. A fordulat oka ismeretlen, vannak, akik az aktivisták és egyes sajtóorgánumok felháborodásának tulajdonítják.
Félelemben élni
A szerb hatóságok 2023. július 25-én elutasították Vlagyimir Volohonszkij háborúellenes aktivista ideiglenes tartózkodási engedélyének meghosszabbítását, aki szintén részt vett az állítólag több ezer taggal rendelkező Orosz Demokratikus Társadalom munkájában. A férfi szavai szerint a döntés politikai nyomásgyakorlásnak minősül.
A szentpétervári ellenzéki politikus Volohonszkij 2022 márciusában távozott Oroszországból, miután a rendőrség őrizetbe vette, otthonát pedig átkutatták az ukrajnai invázióval szembeni kiállása miatt.
Ilja Zsernov orosz háborúellenes aktivista tavaly novemberben hagyta el Szerbiát, miután a határőrök a belgrádi repülőtéren megtagadták a belépést az országba. A 19 éves férfi november 4-én érkezett Németországból, hogy leadja tanúvallomását az ellene korábban elkövetett támadás ügyében.
Elmondta, hogy nem indokolták a kiutasítási döntést, mindössze annyit mondtak neki, hogy jól tudja, miről van szó.
Zsernovot tavaly januárban támadták meg öten, amikor megpróbálta átfesteni egy falon azt a feliratot, hogy „Halál Ukrajnára”. Felszólították, hogy hagyja abba, amit csinál, majd megütötték.
Nikola Kovačević emberi jogi ügyvéd rámutatott, hogy rendszerszintűek a háborúellenes oroszokat sújtó ítéletek Szerbiában. „Az esetek többségében politikai döntésről van szó, nem valódi biztonsági aggályokról” – fogalmazott.
Míg sokakat megrémisztenek Szerbiában a Koposzovával történtek, mások leszögezték, hogy nem fogják őket elnémítani a hasonló intézkedések.
„A helyzet szomorú, szégyenletes és rémisztő. A szerb kormány olyan oroszok életét teszi tönkre, akik hittek Szerbiában, akik pénzt fektettek be az országba. A kormány üzenetet próbál küldeni nekik: szeretjük a pénzeteket, de a háborúval és békével kapcsolatos politikátokat nem” – jelentette ki a Belgrádban élő képregényrajzoló, Gleb Pusev.
A férfi azután hagyta hátra szülővárosát, Szentpétervárt, hogy közzétett a közösségi médiában egy karikatúrát, amelyen Putyin látható véres ruhában, késsel a kezében. A letartóztatástól félve tavaly márciusban Szerbiába utazott, ahol folytatta háborúellenes képregényei rajzolását.
Leszögezte, hogy nem is szándékozik felhagyni ezzel a munkával. „Azt remélem, hogy akkor hagyhatom el Szerbiát, amikor akarom, és nem amikor Putyin vagy Vučić úgy dönt” – mondta.
