Hogyan üldözzem úgy a civileket, hogy ne sértsem meg a szövetségesemet? Szuverenitás és határon túli támogatások. Mészáros Lőrinc ezermilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el három év alatt. Épp csak elkezdték, máris kimaradunk a régió nagy amerikai ingyenpénzosztásából. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Hogyan üldözzem úgy a civileket, hogy ne sértsem meg a szövetségesemet? Szuverenitás és határon túli támogatások
Kitől kell védeni a szuverenitást? A jogállami kötözködőktől vagy éppen egy szomszéd államtól, amelyik pénzzel és pártok támogatásával is jelen van az országban? Hol van a szuverenitás megsértésének és a határon túli magyarok támogatásának szürkezónája? Kiegészítés a szuverenitásvédelmi törvényekhez.
Egy másik cikkünkben az érintett jogszabályra adott ellenzéki reakciókról írtunk. Négy parlamenti ellenzéki párt közös sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a javaslatcsomag nem növeli az ország biztonságát és szuverenitását, csakis arra lehet jó, hogy megfélemlítse azokat, akik nem értenek egyet a Fidesszel. Úgy vélik, az ország szuverenitására az orosz és a kínai befolyás jelent valódi veszélyt.
Podcastunkban arra kerestük a választ állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal, hogy az Európai Unió valóban veszélyt jelent-e a magyar önrendelkezésre, ahogy a kormánykommunikáció állítja.
Mészáros Lőrinc ezermilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el csak az elmúlt három évben
Mészáros Lőrinc lett az ország tenderbajnoka, Szíjj László ezüstérmet kapott. A kormányközeli üzleti körök még mindig az építőiparban nyerték el a legtöbb közbeszerzést, de úgy tűnik, hogy a propaganda is egyre jövedelmezőbb: közel háromszázmilliárd forint értékben landoltak közbeszerzések az állam kedvenc kommunikációs ügynökségének tulajdonosánál.
Egy másik cikkünkben eközben arról írtunk, hogy a kormány a saját rendeleteit írja felül, hogy Mészáros Lőrinc vállalatának kedvezzen. Az R-Kord Kft. egy friss különrendelet értelmében 17,2 milliárd forintnyi pluszforrást kap egy vasúti beruházás befejezésére.
Épp csak elkezdték, máris kimaradunk a régió nagy amerikai ingyenpénzosztásából
A V4-ek Magyarország kivételével mind részesülnek abból a pénzügyi és technológiai támogatásból, amellyel az Egyesült Államok kormánya kívánja felgyorsítani Közép-Európa energetikai szénhidrogén-mentesítését. A beígért mini-atomerőművek azonban ehhez nem biztos, hogy elegendők.
Az Európai Bizottság fütyül rá, hogyan táncol a magyar kormány
A brüsszeli testület elnökének szeme sem rebbent az őt és Alex Sorost ábrázoló magyar plakát láttán – közölte a bizottság szóvivője, hozzáfűzve, hogy bíznak a magyar közvélemény józan ítélőképességében, és nem tervezik, hogy válaszolnak a magyar nemzeti konzultációra. Eric Mamer a kérdőív több állításáról is azt mondta, hogy abszolút nem felel meg a valóságnak. „Önök is tudják, mi is tudjuk, hogy ezek az állítások teljesen hamisak” – fogalmazott újságírói kérdésre reagálva.
Nem volt szükség Orbánra a költségvetési alku kisiklatásához
Minden látszat ellenére nem Orbán Viktor a fő kerékkötője az EU-s keretköltségvetés valószínűleg jövő évre átcsúszó félidei felülvizsgálatának. A magyar miniszterelnök így is fog több dossziét, miközben a befagyasztott kifizetéseknél még mindig őt fogják.
Csintalan Sándor: „Mondtam Novák Katalinnak, hogy ugye tudja, hogy most mind a kettőnket hülyének néznek”
Csintalan Sándor e-mailben kért kegyelmet a köztársasági elnöktől annak a három embernek, akik 2007-ben a Hunnia Mozgalom tagjaként megverték. A politikus azt mondta lapunknak: a tizenöt éve tartó bírósági eljárás épp elég büntetés volt nekik, és örül, hogy az államfővel együtt megmenthettek három embert a börtöntől.
Nem véletlen, hogy a Momentum szeretné 16 évre csökkenteni a választói korhatárt
Nem példa nélküli az Európai Unióban sem, sőt itthon is lehetséges azok számára, akik 18 éves kor alatt megházasodnak, így nagykorúvá válnak, a Momentum viszont minden 16 év feletti számára biztosítaná a szavazati jogot, egyelőre csak az európai parlamenti választáson. Javaslatuk elfogadása esélytelen, de már a téma felvetése is hozhat szavazatokat egy választási szakértő szerint.
Lakner Zoltán: „A szelektív jogalkotás és jogalkalmazás, ez maga a rendszer”
Kevés jelképesebb dolog van Magyarországon, mint az, hogy iskolapszichológus meg szociális munkás alig van az iskolákban, iskolarendőrök viszont igen – mondja Lakner Zoltán politológus. L. Simon László kirúgása kapcsán az Elemzőben egyebek mellett a gyermekvédelminek nevezett törvényről, valamint a betarthatóságáról is beszéltünk. A szakértő szerint miközben a kormány stabilitást hirdet, és az az állítása, hogy a kétharmad teremti meg a viszonyokat kiszámíthatóvá tevő jogbiztonságot, a politikai hatalom koncentráltsága valójában teljes ellenőrizhetetlenséget hoz létre.
A szerb hatóságok nem tudnak arról, amit a magyar fél állít, hogy az embercsempészeket a tálibok irányítanák
A szerbiai Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség nem tud arról, hogy a Vajdaságban aktív embercsempészek kapcsolatban állnának a tálibokkal, márpedig egy magyar nemzetbiztonsági jelentés azt állítja, hogy az iszlamista szervezet közvetlen irányítás alá vette az ottani afganisztáni embercsempész-csoportokat. A BVOP közölte: 1810 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből.
Ungár Péter: Nincs rock&roll hörgés nélkül
Ugyanattól a körtől kapta a kampányára Karácsony Gergely az ötszázmillió forintot, mint Márki-Zay Péter a három-négymilliárdot – állítja Ungár Péter. Szerinte nem az amerikai külügyet kell keresni a mikroadományozók mögött, hanem valamit, ami a mélyállammal, a szolgálatokkal kapcsolatos. Azt is megtudhatja interjúnkból, hogy melyik volt pártelnök beszélt „keletmoldáv fegyverkereskedők stílusában” az LMP társelnökével. Kiderül, kikkel tárgyal mint alternatív főpolgármester-jelölt, hogy milyen tárgyalásokat vezet Karácsony Gergely, és hogy az édesanyja, Schmidt Mária gyakran tesz-e neki keresztbe.
Barukh: „Nem tudom elképzelni, hogy akik hazajönnek a háborúból, azok ne rúgják ki páros lábbal ezeket az embereket a kormányból”
43 évesen döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, mert, ahogy mondja, nem funkcionált itthon. Két gyermekével és feleségével végül a visszatérési törvény segítségével Izraelbe mentek, az Arava-sivatag egyik kibucába. Nem volt egyszerű dolguk. A felesége utálta a negyven-ötven fokot, de Barukh ott kezdett el verseket írni, és lett a sivatagi magyar irodalom legnagyobb élő költője. Podcastunkban többek között a katonaságról és az izraeli politikai vezetés hibáiról beszélgettünk.
Hiába állítja a kormány, nem jutott európai uniós pénz a Hamászhoz
Az Európai Bizottság felülvizsgálta a palesztinoknak juttatott közösségi támogatásokat, és nem találta a nyomát annak, hogy terrorszervezetek is kaptak volna pénzt. A nemzeti konzultáció ötödik pontja – a jelek szerint tévesen – épp ezt állítja. A brüsszeli testület viszont a kockázatok növekedésére tekintettel fokozni kívánja az ellenőrzést.
„A kormány bizonytalan hátterű sajtóhírekkel nem foglalkozik” – Kovács Zoltán államtitkársága a Black Cube-ról
Tényleg az izraeli alapítású, titkosszolgálati hátterű Black Cube szervezhetett Magyarországon lejárató kampányt ellenzéki aktivisták, elemzők és újságírók ellen – írta meg a Reuters az előző héten. A vállalat korábban Magyarországon és Romániában is aktív volt, az Egyesült Államokban Donald Trump emberei is a cég segítségével próbálták besározni az Obama-adminisztráció két kulcsfontosságú tisztviselőjét.
Mussolini és az összement tárgyalóasztal – heves vita a szakszervezetek körül
Hónapok óta érik a döntés, végül október végén jelent meg a közlönyben az a jogszabályváltozás, amely megtiltja, hogy a fizetésükből vonják a közszférában dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetek tagdíját. Az elsőre talán kisebb adminisztrációs kérdésnek tűnő változás azonban komoly csapás lehet a már egyébként is megtépázott érdekképviseletek számára. Többek szerint is retorzióról van szó az elmúlt időszak közös eseményei, a közéleti aktivitás, a tüntetések szervezése miatt.
„A magyarok még nem, a romák már nem fogadnak el” – első generációs értelmiségiek a társadalmi mobilitás áráról
A magyar társadalom egyre inkább bezárul, a szülők társadalmi pozíciója meghatározza a gyerek életesélyeit és társadalmi pozícióját. Miközben a többségi társadalomban él a meritokrácia mítosza, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa, a valóság ezzel szemben az, hogy egyre nehezebb a kiemelkedés, akinek pedig első generációs értelmiségiként mégis sikerül, nagy árat fizet érte – minél mélyebbről jött, annál nagyobbat. Öt év kutatómunkájának gyümölcse A társadalmi mobilitás ára című tanulmánykötet, amelynek egyik szerzője, Durst Judit szociológus volt a Szabad Európa vendége.
A magyarokat a megélhetés és az egészségügy hozza lázba, nem az oktatás vagy az orosz befolyás
A magyarokat leginkább közvetlen anyagi helyzetük érdekli – derült ki egy friss felmérésből. Az oktatás, az orosz befolyás vagy a vélt homoszexuális propaganda kevés embert foglalkoztat. A túlnyomó többség szerint főleg az inflációval kellene foglalkoznia a kormánynak és az ellenzéknek, nem minden egyébbel. A kormánypártiak jelentős része szerint a kormányzat nem nagyon tud hatni a gazdaságra. A népesség felének tavaly romlott az anyagi helyzete, és a másik felének sem javult. Az is látszik, hogy a magyarok lényegesen jobban szoronganak az élet legtöbb területétől, mint két éve.
