Alapvető emberi szükségletek, fejlődési lehetőségek, választási szabadság: a többi közt ezeket méri a 2013-ban alapított nonprofit szervezet, amely arra jutott, hogy Magyarország mellett az USA és Brazília sem tudott előrelépést felmutatni az elmúlt 9 évben.
„Ez a statisztika vészjósló képet fest a nemzetünkről és bízunk abban, hogy ez lépéskényszert idéz majd elő”- mondja Michael Porter, a Harvard Egyetem professzora, egyben a felmérést készítő szervezet egyik tanácsadója, az Egyesült Államok meglepően gyenge szerepléséről.
A felmérést Nobel-díjas kutatók inspirálták, ennek alapján egy 50 mérőpontos rendszert alakítottak ki, amely több szempontból vizsgálja az életminőséget, így külön mérik a biztonságot, a szabadságot, az egészségügyet és oktatást, de külön kitér például a cenzúrára, a légszennyezettség mértékére, a halálos közúti balesetekre, ahogy a várható átlagéletkort is vizsgálja és azt is, hogy az állampolgároknak hogyan férhetnek hozzá a minőségi egészségügyhöz.
A helyzet a V4-ek viszonylatában sem fest jobban, a csehek 84,83-ról 86,69 pontra léptek előre, a lengyelek 82,3-ról 84,32-re, szlovákok 81,03-ról 83.15-re, míg Magyarország esetében ez a szám 81,11-ről 81,02-re zuhant a százas skálán.
Az ENSZ adatai kedvezőbbek
Közel sem ilyen drámai a helyzet, ha az ENSZ jelentését is megvizsgáljuk. Ha a nemzetközi szervezet 2019-ben kiadott fejlődésindexét nézzük, akkor Magyarország ugyanebben az időintervallumban növekedést ért el, a 2011-es 0.823 pontról 0.845-re tudott emelkedni, a V4 országok tekintetében azonban így is alulmaradt, hiszen Szlovákia 0.836-ról 0.857-re emelkedett, a csehek 0.865-ről 0.891-re, míg a lengyelek a kezdeti 0.840-ről 0.872-re lőttek ki.
Az emberi fejlettségi index a születéskor várható élettartamot, az írástudást, az oktatást és az életszínvonalat vizsgálja, továbbá a munkanélküliségi rátát, a biztonságot, a mobilitást és a környezeti hatásokat is górcső alá veszi.
A Social Progress Imperative felmérésével ellentétben azonban az ENSZ szóban forgó jelentése nem veszi figyelembe a korrupció mértékét, ahogy az alapvető szabadságjogokat vagy a cenzúra mértékét sem vizsgálja.
