A legtöbben már túl vannak számtalan kezelésen és megpróbáltatáson, mire eljutnak a Tábithába, ahol rácsodálkoznak, hogy a hospice- és palliatív ellátásban dolgozó csapat minden egyes tagja teljesen máshogy viszonyul hozzájuk, mint ahogy megszokták. Mert nemcsak a betegséggel, hanem a beteggel és a környezetével is foglalkoznak.

Tizenegy éve működik a Tábitha Törökbálinton, ahol egy vállalkozó annak idején nekik adta a saját családi házát. Pár éve egy dán cégtől kaptak támogatást, hogy egy orvos- és betegbarátabb házat építhessenek, ahol van lift, amellyel a mozgássérült gyerekeket szállítani tudják, ahol közel van a nővérpult a gyerekek terméhez, ahol van például tornaterem is. Egyszóval nem voltak, nincsenek túl nagy igényeik, de társadalmi ellenállásba ütköztek, amikor a projekt megvalósulni látszott egy Törökbálint központjában lévő telken. A lakók megijedtek, vajon milyen hangok, szagok szűrődnek ki majd a hospice-házból, így tovább kellett állniuk. Azóta, ahogy mindenki tudja, rettenetesen elszálltak az építkezések költségei, körülbelül hétszázmillió forint hiányzik ahhoz, hogy úgy tudjanak működni és segíteni – teljesen ingyen – a hozzájuk forduló családoknak, ahogy mindenkinek a legjobb lenne. Három éve kérnek állami támogatást az új, modernebb ház megépítéséhez, eddig mindhiába.