Kicsit több mint egy héttel szeptember előtt a belügy kiadta a tanév rendjét. Pénteki nappal indul majd, hosszú lesz a téli szünet és hosszabb az iskolai év is. Több pedagógusszervezet kritizálta az utolsó pillanatra hagyott döntést, többek között szerintük jobb lenne már májusban tudni, mivel számoljanak a következő tanévben.
Augusztus 22-én belügyi rendeletként kijött a következő tanév rendjét szabályozó hivatalos rendelet, itt megnézheti a Magyar Közlönyben. Az időzítés annyiban szokatlan, hogy az iskola szeptemberben szokott kezdődni, ami kevesebb mint másfél hét múlva lesz.
A tanév idén pénteki nappal fog kezdődni, szeptember 1-jén ugyanis ennek ellenére elindítja a tanévet az állam. A iskolai tanítás pedig csaknem júliusig, pontosabban június 21-ig fog tartani.
Emellett
- az őszi szünet 2023. október 28-tól 2023. november 5-ig;
- a téli szünet 2023. december 22-től 2024. január 7-ig;
- a tavaszi szünet pedig 2024. március 28-tól 2024. április 7-ig tart majd.
A téli szünet így több mint két hét lesz, december 22-én, pénteken már nem lesz iskola.
Az érettségik május 6-án kezdődnek majd magyar nyelv és irodalom írásbelivel. A középszintű szóbeli érettségi vizsgák június 17-én indulnak majd, így egyes tanárok akár egyszerre taníthatnak és érettségiztethetnek a tanév végén.
Július végén megjelent egy nem hivatalos tervezet véleményezésre, amelyből lehetett tudni, hogy a kormány hosszú téli szünetet, így hosszabb iskolai évet akar – írta a Telex.
Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) úgy véleményezte, hogy jobban szeretnék, ha legközelebb májusban nyilvánosságra hoznák, és június közepéig hivatalosan el is dőlne a következő tanév rendje, ez segítené a tervezhetőséget.
A PDSZ szerint a téli szünet meghosszabbítása mögött az áll, hogy a kormány spórolni akar a fűtési költségeken.
Az eredeti tervek ugyanakkor még egy nappal hosszabb téli szünetről szóltak, december 21-ét, a hét csütörtökjét is kiadták volna szünetnek.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának azt mondta: a tavaszi szünet meghosszabbítását el lehet fogadni, mert jellemzően ekkorra fáradnak ki leginkább a diákok.
A téli szünet meghosszabbítását azonban túlzónak tartja, különösen, hogy a nyári szünet terhére történne. Szerinte a fűtésen se fog tudni sokat spórolni a kormány a hosszú téli szünettel: a szülők nem fognak emiatt tömegesen szabadságot kivenni, ügyeletet kérnek majd az iskoláktól, amelyeket ezért el kell majd kezdeni befűteni január 1-jétől.
Emellett mindkét szervezet értelmetlennek tartotta a pénteki tanévkezdést, többek között azért, mert ez sok kollégistának kellemetlenséget okoz. Gosztonyi kiemelte, hogy nyugodtan lehetne a következő hétfőn kezdeni a tanévet, és egy napot elvenni az extra hosszú téli szünetből.
