Az ukrán hadsereg nyár elején kezdte meg ellentámadását több fronton. Két ismert elemzővel beszéltük végig, hogy eddig milyen eredménnyel, illetve azt is, hogy mi várható a következő időszakban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök maga jelentette be, hogy ukrán csapatok visszafoglalták délen Sztaromajorszk falut, eközben viszont több elemzés is arról ír, hogy az ukrán ellentámadás eddig nem hozta meg a várt eredményeket, lényegesen lassabban halad, mint ahogy mindenki számított rá. (Orbán Viktornak is volt egy megjegyzése szokásos reggeli rádióinterjújában, hogy „az ukránoknak elfogyott az erejük”.) Hogy tisztábban lássunk, két ismert szakértőt kértünk fel a nyáron eddig történtek értékelésére.
Rácz András szerint Sztaromajorszk visszafoglalása természetesen siker, de nem árt észben tartani, hogy ez a déli nagyváros, Zaporizzsja körüli régió egy aprófalvas terület, így stratégiai jelentősége nincs egy-egy kistelepülés felszabadításának.
Húsz új ukrán dandár
A Corvinus egyetem oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknak az erőknek, amelyeket Ukrajna az ellentámadásra hozott létre, még csak töredékét vetette be. Azt lehet tudni, hogy az ellentámadásra legkésőbb január óta készül a kijevi vezetés, év eleje óta ennek érdekében tizenkét dandárnyi új haderőt szereltek fel (egy ukrán dandár három-négyezer katonából áll), ebből legalább kilencnek nyugati fegyverzete van.
Ehhez kapcsolódóan: Speciális megoldással juthat Ukrajnába a molos dízel jelentős része.
Ezen túl a belügyminisztérium felügyelete alatt álló Nemzeti Gárda is kibővült nyolc új rohamdandárral, ezek együtt már nagyon komoly haderőt jelentenek. Természetesen ezekhez lehet még számolni azokat az ukrán csapatokat, amelyeket nem újonnan hoztak létre, eleve a fronton voltak, de szintén részt vesznek-vehetnek az ellentámadásban. Ez nagyjából további tízdandárnyi erő, így Ukrajnának összesen legalább harminc dandárja van.
Intakt csapatok
„Ennek eddig a töredékét vetették be, úgy számolom a hozzáférhető információk alapján, hogy három-négy dandár látott harcérintkezést. Mármint részben, nem a dandár egésze” – mondta a Szabad Európának Rácz András –, vagyis a felállított egységek nagy része még intakt. Igaz, ennek az az oka, hogy amikor az ukrán hadvezetés június elején megindította az ellentámadást, két hétig próbálkoztak sikertelenül az orosz vonalak áttörésével, majd kénytelenek voltak belátni, hogy nem megy, mert az oroszok sokkal erősebb védelmi vonalakat alakítottak ki, mint számítottak rá.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre nő a harag Odesszában a történelmi helyek lebombázása után.
Emiatt két hét után taktikát változtattak az ukránok, és a frontális kísérletek helyett az orosz védelem felőrlésére összpontosítottak úgy, hogy közben igyekeztek védeni saját erőiket. Az elmúlt hetekben az ukrán hadsereg a Nyugatról kapott fegyverekre támaszkodva szisztematikusan kezdte el kilőni a front mögött álló orosz raktárakat, harcálláspontokat.
Orosz panaszok
Ezek a támadások sokszor kifejezetten az orosz tüzérség megsemmisítésére irányulnak, olyan is előfordult már, hogy amerikai HIMARS rakétavetőt használtak egyes orosz tüzérségi eszközök kiiktatására. „Ezt a taktikát hat hete követik az ukránok, hogy eredményesen, azt az bizonyítja, hogy orosz forrásból jutnak el információk a nyilvánossághoz, hogy maguk az illetékes orosz parancsnokok panaszkodnak a gyenge orosz tüzérségről, arról, hogy nem tudják megfogni a velük szemben álló ukrán tüzérséget” – mondta Rácz András.
Erre jó példa volt az orosz Déli Katonai Körzet parancsnoka, Ivan Popov menesztése. A tábornokot azután rúgták ki, hogy jelezte főnökeinek a fennálló problémákat, de mivel semmilyen választ nem kapott, kiszivárogtatta jelentését a sajtónak. Ráadásul a körzet parancsnokhelyettesét, Oleg Cokovot július 11-én megölték egy Storm Shadow típusú cirkálórakétával.
Rácz András szerint mivel a végzetes találat egy hotelt ért, feltételezhető, hogy Cokov számos közeli munkatársa is az áldozatok között lehet. „Vagyis a frontnak azon a részén, ahol most támadnak az ukránok, rövid időn belül kilőtték a magasabb parancsnokságot és leváltották a frontszakasz közvetlen védelméért felelős parancsnokot. Ez egyetlen hadseregnek sem tenne jót” – mondta.
A „háború köde”
A néhány napja indult komolyabb ukrán támadó hadműveletekről Rácz András azt mondta, „azokat még sűrűn fedi a háború köde”, így nehéz megítélni az eredményességüket. Ami látszik, hogy az ukránok valószínűleg azt tesztelik, hol menyire sikerült meggyengíteni az orosz védelmet, hol érdemes nagyobb támadást indítani később. Zaporizzsjánál két fronton zajlik a támadás, valamint Bahmuttól délre és északra is.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz támadás a román határ közelében.
Ezek a támadó hadműveletek ugyan nagyobbak, mint amiket az elmúlt hetekben láttunk, de még mindig viszonylag korlátozottak. „Néhány napon belül már lehet, hogy látszani fog, hogy van-e komolyabb siker.” A szakértő végül felhívta a figyelmet rá: csütörtökön megjelent egy videó arról, hogy egy ukrán harckocsi eléri az orosz védekezés első vonalát.
Mivel elképzelhetetlennek tartja, hogy egyetlen harckocsi magában, minden támogatás nélkül ilyet tenne, akár az is feltételezhető, hogy az ukránok valójában előrébb járnak már, mint a nyílt forrásokból megszerezhető információk alapján tudni lehet. „De még egyszer szeretném hangsúlyozni: jelenleg még mindent erősen fed a háború köde” – mondta.
Még nem a fő csapásirány
Demkó Attila szerint az valóban látszik, hogy az ukrán hadsereg Zaporizzsjánál és Bahmutnál nagyon elszántan támad, jelentős erőket bevetve. „Egyes források szerint ez már a fő támadás, de nekem nem tűnik annak. Egyelőre nem látható, milyen hullámai lesznek még” – mondta lapunknak a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A szakértő szerint egyelőre csak az látszik, hogy mindkét oldalon komoly veszteségek vannak, illetve az, hogy – ami ennek a háborúnak eddig a fő tanulsága – a védekező fél van előnyben. „Elmondhatjuk, hogy hiába a nagyon komoly ukrán erőátcsoportosítás, két hónappal az ellentámadás megkezdése után még nem sikerült áttörniük a frontot.”
Ehhez kapcsolódóan: A legrosszabbra készülve: egy ukrán város a közeledő orosz csapatok útjában.
Az MCC szakértője szerint is jelentős ukrán tartalékok vannak még, ugyanakkor az, hogy az oroszok Zatoka és Kupjanszk városánál maguk is támadást tudtak indítani, azt jelzi, hogy ők sem fogytak ki. Ide az ukrán hadseregnek kell csapatokat átcsoportosítania, ami viszont erőket vonhat el a támadás fő irányától.
Nincs harkivi siker
„Ukrajna egyelőre nem tudott olyan gyors és nagy sikert elérni, mint tavaly északon, Harkivnál. Az oroszok jobban védekeznek, nagyobb a csapatsűrűségük, tanultak a tavalyi kudarcokból” – mondta Demkó Attila, aki szerint egyelőre úgy tűnik, az ukrán vezetés nem tud olyan erőket bevetni, amelyekkel eléri a stratégiai célt, az Azovi-tenger partjának elérését és az oroszok által elfoglalt ukrán területek kettévágását.
„Nem lehet azt mondani, hogy eddig kudarc az ukrán ellentámadás, vannak részsikerek, de ha szeptember végére-október elejére nem foglalják vissza Tokmakot vagy Bahmutot, akkor az kudarc. Ha sikerül, az komoly részsiker, de a stratégiai győzelem a kijutás lenne az Azovi-tengerhez” – fogalmazott a szakértő.
Ősztől ugyanis már ismét csak az aszfaltozott utakon lehet közlekedni, ez pedig lehetetlenné tesz egy nagyobb támadást. Ha viszont bekövetkezik, új esély már csak jövőre nyílik, de nagy kérdés, addig mennyi emberveszteséget szenved el a frontokon az ukrán hadsereg, hiszen ebből a szempontból az oroszoknak sokkal nagyobbak a tartalékaik.
Kölcsönös felőrlés
Ősztől viszont annyiban előnyösebb lesz a helyzet ukrán szempontból, hogy a köd és a sűrű felhőzet miatt az orosz légi fölény kevésbé érvényesül majd. Demkó Attila szerint valóban az látszik, hogy az ukrán taktika most a front mögötti orosz utánpótlás felőrlése, de valójában az oroszok ugyanezt teszik az ukrán hadsereggel, ráadásul Ukrajna egész területén.
„Tudjuk, hogy az ukránok rengeteg orosz lőszerraktárt és vezetési pontot semmisítettek meg, de azt nem, hogy az oroszok ugyanezen idő alatt hány ukrán lőszerraktárat és ukrán vezetési pontot iktattak ki. Hány ukrán ezredes vagy tábornok halt meg? Hány Storm Shadow-ja lehet még az ukránoknak, van-e még elég rakéta a HIMARS-okba? Ezekre a kérdésekre mind nem tudjuk a választ” – mondta Demkó Attila.
Ehhez kapcsolódóan: „Minél tovább tart, annál nehezebb lesz”.
A szakértő szerint alapvetés, hogy egy háborúban akkor tud nyerni a gyengébb fél, ha áttöri a frontot, bekeríti az ellenfelet, és így számolja fel, egy felőrlő jellegű küzdelemben nincs esélye. Most az látszik, hogy nagyjából hasonlók a veszteségek mindkét oldalon, és bár ez önmagában ukrán sikernek nevezhető (hiszen Ukrajna támad, és eközben orosz légi fölény van), egy katonai győzelemhez valószínűleg nem elég, „még ha van is ezzel kapcsolatban egyfajta nyugati délibábhajszolás”. Arra lenne szükség az ukrán katonai sikerhez, hogy a fronton az ukrán csapatok a fegyverek és a hadvezetés minőségében is magasan az oroszok fölé nőjenek.
