Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Térdelőrajtban várják, hogy hazamehessenek” – ukrajnai menekült gyerekek beiskolázása


Ukrajnai gyerekek a tiszabecsi menekültszállón 2022. március 2-án

Fél éve tart az ukrajnai háború. A menekült családok azóta itt élnek, gyerekeiknek szeptember 1-jétől iskolába, óvodába kell(ene) járniuk. Oktatásukat meghatározzák a magyar oktatás alapvető gyengeségei és az, hogy a kormány 2015 óta belpolitikai okokból felszámolta a menekültellátást.

„Ki kellett törni egy háborúnak ahhoz, hogy tudatosuljon, hogy a magyar oktatásban vannak külföldi diákok” – mondja Gombár Erzsébet, a budapesti, zuglói Mező Ferenc Általános Iskola igazgatója. Iskolája a magyar mint idegen nyelv oktatásának egyik módszertani központja. 2019 óta tudatosan dolgoznak ezen, levédett programjuk van rá.

Most 76 külföldi gyerekük van 28 tanulócsoportban, tehát sok tanórán csak őket fejlesztő oktatást is kapnak. A legtöbbjük nem menekült/menedékes/oltalmazott, hanem itt dolgozó európai, dél-amerikai vagy távol-keleti szülők gyereke. 16 ukránjuk van, a tavalyi tanévben még csak ketten voltak.

A 22, zuglói önkormányzati fenntartású óvodába 14 ukrajnai menekült gyerek jár, köztük egy menedékes gyermeknek van magyar állampolgársága – tudtuk meg Görög Anikótól, a Zuglói Egyesített Óvoda intézményvezető-helyettesétől.

Kerestük az oktatás friss gazdáját, a Belügyminisztériumot is, ők Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőhöz irányítottak, aki nem válaszolt levelünkre. A Klebelsberg Központ igen: azt írták, hogy erről a tanévről csak később lesznek országos statisztikák.

Egy általunk megkérdezett pedagógus viszont részt vett egy tanévnyitón, ahol Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár közel kétezer beiskolázott ukrajnai gyerekről beszélt előadásában.

Magyarországon mindössze 29 ezer ukrajnai menedékes él. Ugyanakkor kormányzati becslés szerint százezren lehetnek az Ukrajnából érkezők, akik közül a Budapesten élők számát negyvenezerre teszik – mondta Szentirmai Judit fővárosi tanácsnok nemrég egy, a Civil Közoktatási Platform, a Civil Kollégium Alapítvány és a United Way Magyarország által szervezett, az ukrán gyerekek helyzetét a magyar közoktatásban körbejáró konferencián (amelyen az állami oktatásirányítás képviselői a felkérés dacára nem vettek részt). Cikkünk megjelenése után értesültünk arról, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak a szakképzési területet képviselő munkatársa résztvevőként jelen volt, de előadást ő sem vállalt.

Összehasonlításképpen: a hasonló lakosságszámú, Ukrajnával nem is határos Csehországban szeptember 13-án 431 ezer ukrajnai menekültet regisztráltak, közülük 69 ezren járnak óvodába vagy iskolába.

A feleakkora népességű Szlovákiában ugyanekkor 93 ezer ukrajnai menekült élt. Közülük körülbelül hét-nyolcezer gyerek jár általános iskolába, „ami körülbelül feleannyi, mint kellene” – mondta Michal Rehúš, a szlovák Oktatáselemző Központ elemzője a szlovák közszolgálati médiának. (Erre a számra jönnek még rá az óvodások.)

Az Új Szó augusztus közepén az azóta a szlovák kormányból kilépő SaS oktatási miniszterét, Branislav Gröhlinget idézte, aki akkor arra számított, hogy tízezernél is több ukrán tanuló (óvodás, alap- és a középiskolás) kezdi meg a tanévet.

Arányaiban tehát az egykori Csehszlovákia mindkét utódállamában jóval több menekült gyereket iskoláztak be, mint nálunk. Igaz, a kárpátaljai, magyar állampolgársággal is rendelkező gyerekek nem kaphatnak menedékes státuszt (bár ugyanazokat a támogatásokat megkapják). Ugyanakkor míg nálunk igen, a másik két országban a menekült gyerekek nem tankötelesek, mégis többen mentek be a fogadó ország oktatási intézményeibe.

Csak egyharmaduk kap pluszszolgáltatást

A kétezer gyerek helyzete nem a magyar oktatási rendszer legfőbb problémája, de ugyanaz jellemzi, ami szakértők szerint a magyar közoktatás gyenge teljesítményét meghatározza, és a jelentősen megnőtt korai iskolaelhagyást, az átlag alatt teljesítő tanulók magas arányát okozza: az iskola társadalmi mobilitást gátló működése.

Menekültek esetében sem egyenlő ugyanis a jogegyenlőség az esélyegyenlőséggel – az oktatási jogok terén sem. A bevándorlás negatív kormányzati értelmezésének (és ennek tízmilliárdos kampányokkal történő hirdetésének) árnyékában a magyar állam teljesen kivonult a külföldiek társadalmi integrációját célzó szakpolitikákból, és ez történt az oktatással is. 2005-től létezett Magyarországon úgynevezett interkulturális oktatási program, de – hasonlóan a magyar gyerekek százezreit érintő integrációs oktatási programokhoz – az új köznevelési törvénnyel ez is megszűnt a NER alatt.

A menekült gyerekkel foglalkozó intézmények 63 százaléka semmilyen támogatást nem kapott – ismertettek egy kutatást az említett konferencián. Pedig a pedagógusok szerint leginkább a nyelvi hátrányok leküzdésére tankönyvekre, fordítógépre, tolmácsokra lenne szükség. Nem ismerik az ukrán tanmenetet sem, nem tudják, mit tanultak eddig az új diákjaik. A tanárok emiatt (is) jelentős tehernek érzik oktatásukat, és a gyerekek nagy része sem integrálódott. Mindössze harminc százalékuk kap differenciált oktatást, illetve fejlesztést – ismertette Simon Dávid a kutatásukat.

Pedig létezik márciustól az ukrajnai gyerekek után járó, havi 130 ezer forintos kiegészítő normatíva, amiért heti ötórás egyéni felkészítést kell biztosítani. Ezt csak az ukrán gyerekek miatt indította el a kormány, más menekült után nem is jár. 2018 nyara óta a magyar kormány nem biztosít sem saját, sem közvetett lebonyolítású EU-s programokból származó forrásokat a nemzetközi védelemben részesített személyek integrációjára. Csak a civil és egyházi szervezetek nyújtanak integrációt segítő szolgáltatásokat nemzetközi donoroktól származó forrásokból a legsérülékenyebb menekülteknek és oltalmazottaknak.

Szlovákia mind a nyolc megyéjében lesz felelős, aki a tanulók elhelyezését fogja segíteni, és módszertani iránymutatást ad az intézményeknek. A szlovák kormány az ukrán tanárok nyelvi képzésével és a szlovák tanárok felkészítésével egyaránt foglalkozik majd, hogy minél hatékonyabb legyen az ukrán gyerekek integrációja. A tárca részletes módszertani útmutatót dolgozott ki az ukrán diákok beiskolázásához.

Az integráció megvalósulása: nulla pont

A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet is részletes tájékoztatóanyagot készített az Ukrajnából menekülő személyek jogaival, státuszával, ellátásával kapcsolatos információkról, de ebben nincs szó magáról az oktatásról, arról, hogy mi történjen a gyerekkel az intézményen belül. A plusznormatíváért vállalt heti öt órában a normál órarend szerinti nevelésen-oktatáson felüli (délutáni) egyéni felkészítést, fejlesztést kell megszerveznie az iskolának.

A Klebelsberg Központ lapunknak küldött válasza szerint igazgatói engedéllyel az Ukrajnában már elvégzett évfolyamot kizárólag felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon való részvétellel lehet megismételni. A zuglói Mező Ferenc Általános Iskola egy évvel sorolja vissza őket, kivéve a hetedikeseket (az ő jegyük már beleszámít a középiskolai felvételibe), akik augusztusban osztályozóvizsgát tesznek. Gombár Erzsébet szerint az iskolakezdőket egy évre vissza kellene tartani az óvodában a menekülés miatti trauma és a nyelvi alapozás miatt.

A MIPEX (Migrant Integration Policy Index) szerint a magyar közoktatási rendszer az európai sereghajtók között van a külföldi (migráns) tanulók számára nyújtott integrációs lehetőségek és támogatások tekintetében. Nagyon alacsony a magyar érték a kifejezetten a nemzetközi védelemben részesülők helyzetére szűkített indikátorok terén is.

Viszonylag jó a pontátlagunk (100-ból 87,5) a jogszabályi feltételek vizsgálatakor, ugyanakkor a jogok gyakorlását biztosító szakpolitikai intézkedések terén ez már csak 16,7, a megvalósítás és intézményi együttműködések esetében pedig nulla.

„A közoktatási rendszerből teljes egészében hiányoznak azok a speciális, célzott programok, amelyek a nemzetközi védelmet élvező (és általában a migránshátterű) tanulók sikeres beilleszkedését és tanulmányi, nyelvi felzárkózását segítenék. Sem a Nemzeti alaptantervben, sem az állami kiegészítő programok között, sem pedig a pedagógusképzési és továbbképzési programok kínálatában nincs ilyen elem” – szerepel a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület tanulmánykötetében.

Ukrajnából menekült gyerekek játszanak az átmeneti menekültszállóban a budapesti BOK-csarnokban 2022. március 22-én
Ukrajnából menekült gyerekek játszanak az átmeneti menekültszállóban a budapesti BOK-csarnokban 2022. március 22-én

Módszerek

„Volt egy esetünk, amit én intéztem az oktatási hivatalban. A kisfiú betöltötte májusban a hatodik életévét, de éretlen volt, talán autista. Nem tudtuk eldönteni, hogy a nyelvi nehézség miatt nem tud-e beilleszkedni. Sikított, a szülővel pedig csak fordítóprogramokon keresztül tudtunk kommunikálni. Nagyon nehéz, mert nem kapunk tolmácsot. Ha hoznak magukkal, szerencsénk van” – meséli Görög Anikó.

Sok helyi jó gyakorlat van, de nincs strukturális támogatás – mondta a konferencián Bognár Kata, a Menedék munkatársa. Nincs az iskoláknak módszertani támogatásuk, megoldatlan az ukrán és a magyar közoktatás összehangolása és a többségi gyerekek támogatása a befogadásban.

A tanárképzésben nincs olyan kurzus, amely a menekült (vagy akár külföldi) gyerekek oktatására készítene fel. Sőt a multikulturális nevelés vagy az inkluzivitás, integráció témájában is nagyon kevés. Az is esetleges, hogy a már terepen dolgozó pedagógusok számára elérhető-e menekültspecifikus módszertani képzés.

Könnyebb a helyzet az óvodákban, mert ott nincs megtanítandó tananyag, a módszerek nem frontálisak, hanem játékosak, bevonók, ami egy nyelvet nem beszélő gyereknek fontos. Amikor a bábokkal, drámajátékokkal eljátszanak egy-egy szituációt, nem feltétlenül szükséges a beszéd, és ott vannak még a mozdulatok, az énekek, a dallamok – mondja Görög Anikó óvodapedagógus.

„A legfontosabb a szeretet, az ölelés, a vigasztalás – teszi hozzá. – Nagyon befogadók és elfogadók a gyerekek, időnként sokkal jobban, mint a felnőttek. Egy pedagógus fogadja el azt a kisgyereket úgy, ahogy van. Ha ezt látja a többi gyerek, akkor megfogják a kezüket, segítik. Nagyon fontos az érzékenyítés.”

A magyar mint idegen nyelv (mid) tanárok a nagyobb létszámban külföldi tanulókat fogadó iskolákban általában jelen vannak (bár adminisztratív szempontból is nehezen megoldható az alkalmazásuk). Van példa arra, hogy a mid órarendbe építve elérhető a diákok számára (például magyar irodalom tantárgy helyett, vagy csoportos különórákon), és a tanulók integráltan vehetnek részt az oktatásban. De arra is van, hogy egy menekülteket fogadó nyelvi előkészítő osztály a későbbiekben is szegregált marad az iskolán belül.

Az iskolai midtankönyvek rendelkezésre állnak – nem a megszüntetett menekültellátás, hanem a diaszpóramagyarságot célzó nagy kormányzati programok, elsősorban a sok ezer harmad-negyed generációs diszpóramagyart elérő Kőrösi Csoma Sándor Program miatt.

Jó gyakorlatok

  • Sérülékeny, bizonytalan élethelyzetben lévő gyerekek számára az iskola biztos pont legyen, ne kelljen sok intézményváltást átélniük.
  • Komplex előintegrációs oktatási programok kidolgozására lenne szükség.
  • Pedagógusaik pontos képpel rendelkezzenek a menekült gyerekek kompetenciáiról, képességeiről, esetleg sajátos nevelési igényeiről. Az iskolaérettségi vizsgálat, szükség esetén a sajátos nevelési igényre vonatkozó vizsgálatok menekült gyerekek esetében egyáltalán nem vagy csak ad hoc módon hozzáférhetők.
  • A menekült gyerekek számára az lenne ideális, ha az életkoruknak megfelelő osztályba sorolnák őket, és a nyelvi akadályokból fakadó, valamint egyéb hátrányaikat célzott pedagógiai válaszokkal (magyar mint idegen nyelv, egyéni tanulássegítés stb.), és ne visszasorolással kompenzálják, ami a kívülállóság érzését növeli a gyermekben, és nehezíti az integrációt. Ugyanakkor néhány érintett pedagógus szerint az első integrált év után az évismétlés pozitív hatású, amennyiben a családdal és a tanulóval együttműködésben meghozott döntés következménye, és nem kudarcközpontú.
  • Ezek a gyerekek sokszor ott ülnek az órákon, ugyanazt hallgatják egyéni támogatás nélkül, ugyanazt a dolgozatot (nem) írják meg, és ugyanazt a bizonyítványt kapják, mint a társaik. Fontos, hogy speciális élethelyzetükre és egyéni szükségleteikre épített, differenciált oktatásban, tanulássegítésben részesüljenek, differenciált követelményrendszernek kelljen megfelelniük, és az értékelésük is ennek megfelelően történjen.
  • A programok megvalósításába (a gyerekek anyanyelvén beszélő) interkulturális közvetítők, megfelelően képzett pedagógusok bevonása szükséges.
  • A menekült gyerekek számára az egyéni fejlesztés támogatásához módszertani segítséget és fejlesztőeszközöket kell létrehozni.
  • Nagyon fontos a saját nyelvükkel és kultúrájukkal való kapcsolat megőrzése, másrészt a befogadó ország szokásainak, kultúrájának mélyebb megismerése. Mindkét világ erősen hat rájuk (sokszor konfliktusokat is okozva bennük). Fontos, hogy az iskola megteremtse a lehetőséget (akár a nem formális oktatás keretein belül) az anyanyelvi fejlődésre, a saját kultúra megélésére, illetve a befogadó ország kultúrájának megismerésére.
  • A társadalmi integráció és a valós esélyegyenlőség szempontjából elengedhetetlenek azok a programok, amelyek célzottan támogatják a reflexív gondolkodást, csökkentik az előítéleteket és tudatosítják a potenciálisan interkulturális konfliktust szülő helyzeteket.
  • Elsődleges fontosságú lenne, hogy a pedagógusok megfelelő támogatást kapjanak a migránsgyerekekkel való munkához. A pedagógusképzési curriculum részévé kell tenni az interkulturális pedagógia elméletét és gyakorlatát, valamint alapvető menekültoktatási ismereteket. Mivel Magyarországon a pedagógusok kis része érintett csak a menekült tanulókkal való munkában, további célzott képzések kidolgozása és elérhetővé tétele lenne ideális.
  • Ki kell dolgozni a menekültek számára a középiskolai felvételi rendszerét. Nem jó, hogy a menekült tanulók a magyarokkal teljesen azonos felvételi vizsgát írnak azonos elbírálás mellett, mert ez jelentősen csökkenti a továbbtanulási esélyeiket. Számukra egy kompetenciaalapú felvételi rendszer kidolgozása szükséges, amely lehetőséget ad az egyéni különbségek (például magyar nyelvi szint) figyelembevételére is.
  • Olyan hálózat építése lenne fontos, amelyben interkulturális közvetítők, utazó tanárok, illetve megfelelően felkészített és szakmailag kísért érintett szülők, kortárs segítők támogatják a gyerekeket a saját kultúrához és nyelvhez való hozzáférésben.

Forrás: Kováts András-Soltész Béla (szerk.): Valahol otthon lenni; Menekültek társadalmi beilleszkedése Magyarországon


Mennének haza

A Szlovákiában májusban még beiskolázott ukrajnai gyerekek egyhatoda már hazament.

Az iskolák sokszor nem élnek a kiegészítő normatívával sem, és a szülőkben is jelentős ellenállás van a beíratás iránt. Ideiglenesnek tartják ittlétüket, haza akarnak menni, és félnek az identitásvesztéstől is. „Térdelőrajtban várják, hogy hazamehessenek” – mondja Gombár Erzsébet.

Az egyéni/intézményi szükségletekre figyelő támogatást nehezíti, hogy nem egyértelmű, hogy hosszú vagy rövid távú beilleszkedést kell segíteni.

„Mi jó a gyereknek? Ha mi és ők is azt szeretnénk, hogy Magyarországon maradjanak, akkor az lenne a cél, hogy valamilyen szinten elsajátítsák a magyar nyelvet. Erre az átmeneti állapotra jó, ha van egy ukránul is beszélő óvónéni, aki segíti a beilleszkedést, mert nem kényszerül a gyerek arra, hogy csak magyarul tanuljon” – mondja Görög Anikó. Az egyik zuglói óvodában és a Mező Ferenc Általános Iskolában is van kárpátaljai pedagógus.

Sok ukrán szülő azt hitte, lesz akkreditált ukrán iskola, vagy Magyarországon is elismernek Ukrajnából jövő online oktatást, de nem: a tankötelezettséget a magyar iskolarendszerben kell teljesíteni. Sok menekült Szlovákiában és Csehországban sem íratja be iskolába a gyerekét, de ott lehet ukrajnai iskolai távoktatásban is tanulni.

És persze a roma családok esetében sokszor fontos az is, hogy ők Kárpátalja sok településén a magyarországinál is durvábban szegregálva élnek. Beszéltünk olyan segítővel, aki 12 éves, írni-olvasni egyáltalán nem tudó cigány menekült fiatallal találkozott.

A konferencián ismertetett kutatás szerint a megkérdezettek 55 százaléka azt mondta, hogy a többi szülő segítőkészen viszonyult hozzájuk. A pedagógus-szülő kapcsolat az intézmények 42 százaléka szerint megfelelő, harminc százaléknak egyáltalán nincs kapcsolata velük.

A Facebookon egyszer lemigránsiskolázták a Mezőt – meséli az iskola igazgatója. „Visszaírtam, hogy most éppen 38 gyerekünknek szünetel a tanulói jogviszonya, mert a szüleik külföldön dolgoznak és ott élnek. Remélem, őket ott nem migránsozzák le, írtam. Azóta csönd van” – meséli Gombár Erzsébet.

Ukrajnából menekült gyerekek játszanak a budapesti "The Workshop" menekültszállóban 2022. május 5-én
Ukrajnából menekült gyerekek játszanak a budapesti "The Workshop" menekültszállóban 2022. május 5-én

Nem a migráns-, hanem a magyar gyerekek oktatásával van a baj

Knausz Imre oktatáskutató, aki húsz évig volt a Miskolci Egyetem tanára, három összetevőjét látja a magyar iskola gyengeségének mindenféle „más” gyerek oktatásakor.

A rugalmasság hiányát: ha az iskola nem átlagos helyzettel találkozik, nehezen tud mit kezdeni vele, mert egy csomó szervezeti, bürokratikus akadályba ütközik. „Az iskola nagyon kevéssé hozhat önálló döntéseket. Igazából el is szokott ettől a legtöbb iskolavezetés, de nincs is rá lehetőség.”

A második a pedagógusok felkészültsége. „A tanárok is le vannak szoktatva arról, hogy aktívan alkalmazkodjanak azokhoz a gyerekekhez, akiket tanítanak.” Egyrészt még gyerekként azt élték át, hogy van a tananyag, és azt mindenkinek ugyanúgy meg kell tanulnia, másrészt erre célzott felkészítés kevés helyen vagy kevéssé van a tanárképzésben.

„De ha jó is a tanárképzés, és tényleg arra készíti fel a tanárjelöltet, hogy figyeljen oda, hogy ki a gyerek, akivel dolga van, alkalmazkodjon hozzá, és aszerint határozza meg a tananyagot és a módszereket, akkor is, ahogy belép egy iskolába, az lesz az alapvető tapasztalata, hogy a tanárképzésben hülyeségeket tanítottak neki. Valójában csak ugyanúgy kell tanítani, ahogy őt is tanították annak idején, hiszen a többiek is azt csinálják. Mi tanítunk neki mindenféle tevékenységközpontú módszert, amelyek a gyerekhez való alkalmazkodásról szólnak, aztán odamegy az iskolába, ahol azt mondják, hogy hagyd ezt a hülyeséget, ez nem működik, nem tudod leadni a tananyagot, ha ezekkel szórakozol” – mondja Knausz Imre.

És végül az alkalmazkodás. Knausz Imre szerint állandóan monitorozni kellene, hogy mi az, amit tudnak ezek a gyerekek, mire képesek, és főleg mi az, ami motiválja őket. Ehhez viszont olyan módszereket kellene alkalmazni, amelyekben a gyerekek megnyilvánulhatnak, hogy lehetőség nyíljon a megismerésükre.

Ilyen például a csoportmunka, ahol egymással és a tanárral is kommunikálhatnak. Ahol normális az, hogy a gyerek saját kezdeményezésből megszólal az órán, nem felszólításra – mondja a kutató. Aztán a projektszerű megoldások, amikor végig kell gondolni, hogy egy problémát hogyan lehet megoldani, és a dramatizálás. Ezek persze mind kommunikációközpontúak. „De pont azért van szükség ezekre, hogy kommunikációs helyzetbe hozzák őket, megtanulják valahogy kifejezni magukat, akkor is, ha a nyelvet nem bírják. Fordítva: hogy ők is értsék meg, amit a tanár mond. Ez iszonyú időigényes. A magyar oktatási rendszer alapproblémája, hogy nincs idő semmire, mert állandóan haladni kell az előírt tananyaggal. Azt tartom a központi problémának, hogy szigorú tantervi előírások vannak, hogy milyen anyagot kell elvégezni, függetlenül attól, hogy kiket tanítok.”

Köszönet Czímer Gábornak a segítségéért.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG