Bulgáriában a romák gyakran széles körű rasszizmussal és diszkriminációval találják szembe magukat, most azonban azt állítják, hogy a nyilvános strandokra sem engedik be őket, amikor megpróbálnak menekülni a perzselő nyári hőség elől.
Arszo Ganev a hőség miatt nemrégiben elvitte a családját egy helyi uszodába a nyugat-bulgáriai Kjusztendil városában.
Amikor késő délután megérkeztek a szállodához, amelynek medencéje a vendégek és a látogatók számára is nyitva állt, Ganev és lánya odament egy ott dolgozó fiatal nőhöz, hogy érdeklődjenek a zárás időpontjáról, remélve, hogy még van idő egy gyors csobbanásra.
„Azt mondta, hogy 8-ig van nyitva, ami úgy hangzott, mintha lenne elég időnk a medencét használni. De aztán közbeszólt egy idősebb nő, és azt mondta, hogy jelenleg már több mint ötven vendég tartózkodik a szállodában, és nem engedhetnek be minket” – mondta Ganev.
Amíg ott álltak, mások gond nélkül beléptek az uszoda területére. Ganev azt gondolta, hogy talán tévedés történt, ezért megkérdezte, visszajöhetnek-e egy másik napon, de hamar rájött, hogy ez reménytelen. Biztos volt benne, hogy őt és családját aznap vagy bármelyik másik napon is elutasítanák. Gyanakodott, hogy ez azért van, mert roma származásúak.
Nem szabad elfogadni a megkülönböztetést
„A roma közösség elfogadta a diszkriminációt. Azt mondják, hogy ezek magánvállalkozások, és a tulajdonos dönti el, hogy beengedik-e őket, vagy sem. Én ezzel nem értek egyet. Szerintem ha egy intézmény üzleti céllal nyit ki, akkor minden etnikai csoport előtt nyitva kell állnia” – mondta az oktatási tanácsadó Ganev a Szabad Európa bolgár szolgálatának tett nyilatkozatában.
Mint Európa más országaiban, a romák Bulgáriában is széles körű diszkriminációval néznek szembe. A hétszázezer főt kitevő roma népesség többsége – noha pontos számuk nem ismert (mivel sokan nem merik nyíltan bevallani etnikai hovatartozásukat) – a társadalom peremén él, gyakran komoly előítéletekkel és ellenségességgel találkozva.
Ahogy Európa többi részén, Bulgáriában is szaporodnak az esetek, amikor a romák elleni diszkrimináció felszínre kerül a nyilvános fürdőkben is. Több városban és településen jelentettek incidenseket az országban.
Múlt héten az elégedetlenkedő Ganev a közösségi médiában osztotta meg felháborodását és tapasztalatait a diszkriminációról. Más romák hasonló élményeket osztottak meg vele, akik korábban visszafogták magukat, mert féltek a következményektől.
Ognyan Iszaev, a Társadalmi Alternatívák Bizalma nevű civil szervezet aktivistája arról számolt be a közösségi médiában, hogy hasonló diszkriminációs eset történt egy roma párral Bankia városában, amely a főváros, Szófia egyik elővárosa.
Egy Facebook-posztban Iszaev elmondta, hogy a párt nem engedték be az Akvabankia nevű komplexumba, míg mások szabadon bejuthattak, ami alapján Iszaev arra a következtetésre jutott, hogy ez csak a „fehérek uszodája”.
A Szabad Európa megkereste az Akvabankiát, de nem kapott választ, bár az Iszaev által megosztott közösségimédia-bejegyzések alapján úgy tűnik, hogy a pár végül találkozott a fürdő tulajdonosával, aki elnézést kért.
A jogvédő hatóság több városban is diszkrimináció bizonyítékaira bukkant
A Bankiában történt incidensre válaszul Bulgária Diszkrimináció Elleni Bizottsága (KZD) bejelentette, hogy vizsgálatot indított. A Szabad Európának adott nyilatkozatában a bizottság elmondta, hogy vizsgálnak egy hasonló incidenst a Szófiától háromszáz kilométerre fekvő Szliven városának nyilvános uszodájában.
Idén a KZD több olyan, romákat érintő diszkriminációs esetet vizsgált és erősített meg, amelyek nyilvános uszodákban történtek Velingradban, Veliko Tarnovóban, Burgaszban, Pazardzsikban és Szófiában is.
A dél-bulgáriai Velingrad városában, ahol a romák száma mintegy 22.000, az uszodakomplexum eleinte tiltakozott a megállapítás ellen, és azt állította, hogy nem rasszizmus miatt tagadták meg a romáktól a belépést, hanem túlterheltség miatt. Később visszavonták.
2021-ben a független bulgáriai Nova TV jelentése rávilágított, hogy diszkrimináció érte a romákat egy közfürdőkomplexumban Veliko Tarnovóban, egy Bulgária központi részén fekvő, 71.000 lakosú történelmi városban. Idén a KZD arra a következtetésre jutott, hogy az intézmény diszkriminált, és büntetést szabott ki a tulajdonosára.
A jelentés három további, ugyancsak 2021-ben történt hasonló esetet említ uszodákban Bulgária más részein.
Ahogy Ganev, úgy Danail Filipov is szembesült diszkriminációval Kjusztendil egyik nyilvános uszodájában. Azt mondta, hogy 2018-ban őt, a családját és barátait nem engedték be az egyik uszodába, mert az üzemeltető azt állította, hogy magánrendezvény zajlik. „Megkérdeztem, hogy ha privát eseményt tartanak, akkor miért engedték be az előttünk és mögöttünk lévő embereket” – mesélte a Szabad Európának.
A helyzet hamar eszkalálódott, Filipov és barátai szembekerültek az uszoda tulajdonosával és személyzetével. Amikor rendőrt hívtak, csak a romákat állították elő.
A konfliktus súlyos következményekkel járt – mondta Filipov. „A gyerekemet traumatizálta – mesélte. Európában nem találkozott hasonló rasszista megnyilvánulásokkal. – Másféle emberekkel találkoztunk, másféle hozzáállással. Itt, Kjusztendilben a bolgár társadalom részéről valami primitivizmus érződik” – mondta.
A történetek ismerősek Ganevnek, aki szerint Kjusztendilben többször kiküldték az éjszakai klubokból és éttermekből. „Az ilyenek miatt évekig igyekeztem nem menni a városrészemen kívülre. Ha mégis étterembe vagy bárba mentem, az mindig a közelben volt” – mesélte.
A belső szabályzatba bújtatják a megkülönböztetést
Daniela Mihajlova ügyvéd, aki a romák diszkriminálásával foglalkozik, elmondta, hogy sok bolgár intézmény olyan belső szabályokat talált ki, amelyekkel megvédhetik magukat a rasszizmussal szemben, amikor elutasítják a romákat. „Sok vállalkozás belső szabályokat talált ki, hogy védekezhessen. Például hűségkártyát kínálnak a rendszeres használóknak, lefoglalnak egy bizonyos százalékot a helyekből. (…) Ezek általában csak ürügyek, ilyen eljárásokat ritkán alkalmaznak” – mondta Mihajlova a Szabad Európának.
Mind Filipov, mind Ganev szerint az embereket az uszodákban gyakran a bőrszínük alapján ítélik meg, ennek alapján döntik el, hogyan bánjanak velük. „Amikor egy roma csoport – köztük sötétebb bőrű emberek – megpróbál bemenni, senkit nem engednek be. Ha visszatérnek, csak a fehérebb, világosabb bőrűeket engedik be” – mondta Ganev.
Az intézményi rasszizmus elleni küzdelem Bulgáriában még nehezebbé válik, mivel a romák közül sokan nem hajlandók kiállni és panaszt emelni. „Az emberek nem akarnak felszólalni. Félnek. Félnek panaszt és feljelentést tenni” – mondta Dora Petkova, egy társadalmi integrációval foglalkozó szociológus.
Ez a félelem, valamint a bolgár intézmények lassú reakciója csak tovább erősíti a romák elleni rasszizmust. „Szerintem az egész társadalomban feszültségek vannak – gyűlöletbeszéd és gyűlöletcselekedetek. Ahogy látjuk, vannak antiszemita és homofób cselekedetek is. Mindez eléggé nyilvánvaló és teljesen büntetlen” – mondta Petkova.
Ugyanakkor elismerte, hogy az általános helyzet valamelyest javult azóta, hogy Bulgária 2007-ben csatlakozott az EU-hoz.
„Meg kell védenünk a jogainkat”
Az Európai Bizottság a Rasszizmus és Intolerancia Ellen legutóbbi jelentése szerint Bulgária „érezhető előrehaladást ért el 2014 óta az intolerancia elleni küzdelemben, az inkluzív oktatás bevezetésében, az antiszemitizmus elleni harcban, a roma integráció támogatásában és a menedékkérők segítésében”.
Azonban a jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy „a gyűlölet és az előítélet még mindig jelen van az LMBTQ-közösséggel és a romákkal szemben, ezzel szembe kell nézni”.
Mihajlova ügyvéd szerint a romáknak van némi jogi segítségük a bolgár bíróságokon, és most már lehetőségük van az eseteket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) elé vinni, amit néhányan már megtettek.
2022 októberében az ECHR elrendelte, hogy Bulgária fizessen kártérítést 56 romának, akiket 2019-ben rasszizmus miatt kiutasítottak egy faluból Plovdiv közelében.
Ganev úgy gondolja, hogy a romáknak magukra kell hagyatkozniuk, meg kell tanulniuk a jogaikat, és megismerni azokat az eszközöket, amelyekkel megvédhetik magukat. „Igyekszem elérni, hogy reflex alakuljon ki a roma közösségben – mondta. – Mert ha nem védelmezzük a jogainkat, nem tudunk fennmaradni.”
