Fiatal lányok tucatjai szőnyegen ülve körmölnek a füzetükbe egy vályogházban a dél-afganisztáni Hilmend tartományban. Az itt működő titkos iskola már több mint egy éve működik.
Az egyik diák, Zarguna hetedik osztályba járt, amikor a tálibok átvették a hatalmat az országban 2021-ben. A szélsőséges iszlamisták röviddel ezt követően eltiltották a lányokat az iskolába járástól hatodik osztály felett, milliókat megfosztva az oktatástól.
„Nagyon örülök, hogy itt lehetek. Tanulni akarok, hogy szolgálhassam a hazámat” – mondta el a 14 éves lány.
Osztálytársa, Palvasa kilencedikes volt, amikor sokakkal együtt kitiltották az oktatásból. „A lányok és a nők miért nem tanulhatnak és dolgozhatnak úgy, mint a fiúk és a férfiak? – tette fel a kérdést. – Őket nem ugyanaz az Isten teremtette?” – folytatta.
A tálibok szigorú korlátozásai nyomán titkos iskolák hálózata épült ki Afganisztánban a súlyos kockázat ellenére. Vannak ilyen intézmények még az ország legkonzervatívabbnak számító déli részén is, amely a radikális szervezet legfőbb bástyája.
„Oktatásszomj”
Zarguna és Palvasa iskolája is a része annak a huszonegy intézményből álló dél-afganisztáni hálózatnak, amelyet a Vazma Toki disszidens afgán nőjogi aktivista által alapított Pohana Alap működtet.
A tálib hatalomátvételt követően Németországba menekülő nő arról számolt be, hogy ezen iskolákban mintegy ezer diák tanul, a legtöbben Hilmend, Kandahár, Uruzgán és Zabul tartományban.
„Célom ezen iskolák alapításával, hogy segítsünk a lányoknak tanulmányaik folytatásában, különösen a távoli és alulfejlett tartományokban. Ha megadják nekik a lehetőséget, az afgán lányoknak és nőknek hatalmas az oktatásszomjuk” – fogalmazott.
A civil szervezet mára számos tanárt foglalkoztat Afganisztán-szerte, illetve a tankönyveket és az egyéb felszereléseket is biztosítja a tanulók számára. Sok esetben az iskolák családi otthonban működnek.
A Pohana Alap nemrégiben iskolahálózata kiterjesztéséről határozott a délkeleti Paktia, Hoszt és Logár tartományban, valamint a fővárosban, Kabulban.
A Zabulból származó Toki arról számolt be, hogy hosszú távú célként ellensúlyozni kívánja a gyerekek agymosására és a világi oktatás minden formájának kigyomlálására irányuló tálib erőfeszítéseket.
A milícia újbóli hatalomra kerülése óta rengeteg szekuláris és szakiskolát, állami egyetemet alakítottak át iszlám oktatási intézménnyé, s ennek megfelelően jelentősen nőtt a medreszék száma az országban.
„Attól félnek, hogy ha az afgán nők oktatásban részesülnek, akkor olyan értékek mentén nevelik majd fel a gyerekeiket, ami elejét veszi annak, hogy a tálibokhoz csatlakozzanak” – vélekedett a fiatal aktivista.
„Puszta kifogások”
A tálibok azt állítják, hogy a női oktatási jogok korlátozása mindössze átmeneti, de egyelőre az erős nemzetközi nyomás ellenére sincs sok jele annak, hogy a hatalom a tilalom a visszavonására készülne.
Tavaly decemberben a szélsőséges kormányzat eltiltotta a nőket az egyetemektől. Az utóbbi két évben a szervezet jelentősen beszűkítette a nők szabadságjogait, például a mozgásra vagy a munkavállalásra vonatkozóan.
Nida Mohammad Nadim afgán felsőoktatási miniszter korábban azt hangoztatta, hogy a lányok és nők oktatása ellentétes az iszlámmal és az ország értékeivel.
Toki szerint a tálibok indokai „puszta kifogások”, amelyek célja, hogy megfosszák a lányokat és a nőket a legalapvetőbb jogaiktól.
„A nők és tizenéves lányok oktatásának tálibok általi betiltása nem az afgán kultúrában, illetve nem az iszlámban gyökeredzik – közölte. – A tálibok mindig is azt az eszmét képviselték, amely szerint a nők oktatása és munkavállalása tilos” – tette hozzá.
A 25 éves nő tudatta, hogy meglehetősen nehéz leküzdeni a keményvonalas nézeteket a déli országrész vidéki területein, ahol a tálibok fundamentalista iszlámértelmezése erős támogatottságot élvez.
Ahhoz, hogy meggyőzze a közösségeket arról, hogy engedjék el lányaikat a titkos iskolákba, a szervezet azt emelte ki, hogy az iszlám tanítások kulcsfontosságú részei a tantervnek, ugyanakkor olyan világi tantárgyakat is oktatnak, mint a matematika és az irodalom.
„Nagyon motivált”
Farista a Pohana Alap által működtetett iskolák egyikében tanít Hilmendben. Szerinte a nőkre rendkívül sötét jövő vár a tálibok alatt, a földalatti oktatási hálózat azonban reménysugarat jelent sokak számára.
„A lányok mindegyike nagyon motivált és szorgalmas” – szögezte le.
A tanárok és a diákok súlyos veszélynek vannak kitéve, ha lebuknak, letartóztathatják, bebörtönözhetik vagy nyilvánosan megkorbácsolhatják őket a tálibok.
A szomszédos Kandahárban tanító Farah szerint mindennek dacára az oktatás több haszonnal jár, mint kockázattal.
„Ezek az iskolák reménysugarat jelentenek a mély sötétségben” – mondta.
