A koronavírus-járvány miatt kiürített kórházakban ugyanakkor kevesebb műtét is volt, így nem okozott gondot a vérhiány. Időszakosan azonban voltak ellátási zavarok, ami sok betegnek okozott kellemetlen pillanatokat.
Négy-öt ember várakozott Budapesten az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) véradó állomásán, miután a portás megmérte a hőmérsékletemet. Mivel nem voltam lázas, beengedett az épületbe. Az OVSZ munkatársa két űrlapot és egy steril tollat nyújtott át, utóbbit használat után nem kellett visszaadni. Mellette egy dobozban maszkok és fertőtlenítőszerek voltak. A véradásra várakozók nyugodtan ültek, joggal érezhették biztonságban magukat.
Varga Péter a hatvanas évei elején jár. Évente kétszer megy el vért adni. „A járvány semmilyen szinten nem befolyásolt engem, ugyanúgy jöttem vért adni, ahogy eddig. Jó érzés adni, és hiszek abban, hogy az én egészségemnek is jót tesz, ha friss vért kezd termelni a szervezetem” – mondta a Szabad Európának. A véradást 500 forintos kuponnal hálálja meg a magyar állam, persze senki sem a pénzért csinálja. Péter szerint jó érzés, amikor a véradást követően megérkezik az sms: „Köszönjük, hogy véradásával hozzájárult egy beteg gyógyulásához. Az Ön által adott vért a tegnapi napon szállították ki a kórházba”.
A koronavírus járvány hatására 28 százalékkal esett vissza a véradók száma tavaly és 15 százalékkal csökkent a levett vér mennyisége is.
Nem mindenki volt olyan kitartó, mint Péter. A járvány hatására ugyanis sok önkéntes inkább otthon maradt. A koronavírus járvány hatására 28 százalékkal esett vissza a véradók száma tavaly és 15 százalékkal csökkent a levett vér mennyisége is. Az OVSZ a Szabad Európával azt közölte, hogy 2020-ban 214 ezer donor adott összesen 328 ezer egység (450 ml) vért. Az ezt megelőző évben még több mint 274 ezren mentek vért adni, és összesen 376 ezer egységnyit adtak le.
A 15 százalékos csökkenés drámai helyzet eredményezett tavaly. Az OVSZ augusztus 24-én közleményben tudatta, hogy a vérkészlet csökkenése miatt mindaddig amíg véradások száma újra elégséges nem lesz, csak a halaszthatatlan beavatkozásokhoz biztosít vérkészítményeket. Az OVSZ szerint nem volt ennyire rossz a helyzet. „Csökkent ugyan a véradások száma, de elegendő volt, hogy a kórházak ugyancsak csökkent felhasználását biztosítsuk” – közölte lapunkkal az OVSZ. A járvány miatt a kórházak egy részét kiürítették, és a nem sürgős műtéteket elhalasztották, úgy tűnik ezzel a huszárvágással a vérhiányos időszakot is sikerült kezelni.
Csak találgatni lehet, hogy miért esett vissza a véradók és a véradások száma. Kíváncsiak voltunk a donorok átlagos életkorára, ebből ugyanis következtetni lehetett volna a távolmaradás okára, amennyiben a koronavírus szempontjából veszélyeztetett korosztály jelenti a véradók zömét. Erre azonban nem kaptunk választ. Az OVSZ csak annyit közölt, hogy a véradók hatvan százaléka férfi és minden korosztály képviselteti magát a véradásokon.
Három évvel ezelőtt a Baon.hu-nak Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese azt mondta, hogy „legnehezebb a fiatalokat megmozdítani, pedig egyre inkább szükség lenne rájuk, a véradók többsége ugyanis egyre idősebb.”
Különböző készítmények készülnek a vérből
A levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő: vörösvérsejt-koncentrátumot, trombocita (vérlemezke) koncentrátumot, és plazmakészítményt, amelyet akár hárman is megkaphatnak.
A vörösvérsejt készítmények a vér oxigénszállító kapacitását javítják, míg a trombociták és a vérplazma a véralvadási rendszer nélkülözhetetlen elemei. Megfelelő körülmények között tárolva a vörösvérsejt 35 napig, a trombocita 5 napig, míg a vérplazma készítmény 2 évig használható fel, ezért különösen fontos a véradások folyamatossága.
Vörösvérsejt készítményből általában két véradó által leadott mennyiség elegendő, de egy komolyabb műtéti beavatkozás, például májtranszplantáció biztosításához akár 30-40 véradó is szükséges, egy trombocita transzfúzióhoz pedig legalább négy véradás. Ugyanakkor a plazmakészítményre kevesebb betegnek van szüksége, viszont nagyobb mennyiségben. (OVSZ)
Csóka-Hegedűs Márta tavaly év végén a saját bőrén tapasztalta meg, milyen az, ha felbomlik az egyensúlyi állapot. „Vérre volt szükségem, de a kórház nem tudott megfelelő mennyiségű vért biztosítani. Egy méhnyakrák elleni gyógyszeres kezelés előtt kellett volna a vérképemet feljavítani” – mondta a Szabad Európának a háromgyermekes családanya. „Végre ott volt a kezemben a gyógyszer, de nem kaptam vért. Csak két egységre lett volna szükségem” – mondta. Márta végül a Facebookon írta ki, hogy vérre van szüksége, ennek hatására többen is elmentek egy irányított véradásra, ahol egy ismerősnek közvetlenül lehet a vért felajánlani. (Ezzel következő cikkünkben fogunk részletesen foglalkozni).
Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint a véradók számának csökkenése világjelenség, de ennek ellenére nincs nagy gond. „Európa és Magyarország is elindult abba az irányba, hogy a klinikusok a transzfúziók számának csökkentését kezdeményezik. Ez abból fakad, hogy egyre modernebb terápiás eszközök, beavatkozások vannak, szigorúbb elbírálás alá esik, hogy valóban szükség van-e vérátömlesztésre vagy nincs. Hosszútávon minden ország azzal kalkulál, hogy csökkenni fog az igény is” – közölte a szervezet. Az OVSZ szerint azonban fontos az egyenletesség, hiszen a vérkészítmények frissességére is figyelni kell, így folyamatosan számon kell tartani, hogy mikor mennyi egység van és mennyire lenne még szükség.
Nagy Sándor az említett interjúban ugyanakkor hozzátette, hogy bár a technológiák fejlődésével, egyre takarékosabb felhasználást jelentenek a műtétek, de az orvostudomány fejlődésének a következményeként, a daganatos betegek kezeléséhez egyre több vérre van szükség. Ezt követik a különböző sebészeti beavatkozások, a sport- és közlekedési balesetek miatti sérülések is.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
