Bár az ENSZ helyi missziójának friss jelentése szerint a korábbi évekhez képest csökkent, továbbra is magas a különböző támadások polgári áldozatainak száma Afganisztánban.
A most bemutatott helyzetértékelésben arról írtak, hogy a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételétől idén május végéig 1095 civil vesztette életét dokumentáltan erőszakcselekményben, míg 2679 másik megsebesült.
Ezzel szemben egyedül 2020-ban 3035 polgári halottat és 5785 sebesültet regisztráltak a világszervezet egy korábbi jelentése szerint.
Ehhez kapcsolódóan: ENSZ: Nem lehetséges a tálib vezetés elismerése a nők jogainak súlyos csorbítása mellett
A támadások mintegy háromnegyedét a rögtönzött pokolgépekkel elkövetett robbantások tették ki az érintett időszakban, amelyeket jórészt lakott területen hajtottak végre, például iskolákban és piacokon. A halálos áldozatok között 92 nő és 287 gyerek volt.
Az adatok alapján jelentősen megnőtt az imahelyek elleni támadások halottjainak száma is, elsősorban a síita muszlim kisebbség körében.
Legalább 95-en vesztették életüket az oktatási intézmények elleni rajtaütésekben, itt is a többségében síita hazara közösség tagjait vették célba leggyakrabban.
Az ENSZ arról számolt be, hogy a legtöbb támadás mögött az Iszlám Állam helyi szervezete áll, amely a tálibok legfőbb riválisa.
„Meg kell állítani a civilek és polgári objektumok elleni, elítélendő támadásokat” – közölte Fiona Frazer, az ENSZ-misszió emberi jogi szolgálatának vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Szívszorító lenne, de az ENSZ kész elhagyni Afganisztánt
Az illetékes ennek kapcsán felszólította a tálibokat, hogy tegyenek eleget az emberi életek megóvására vonatkozó kötelezettségvállalásaiknak.
Emellett rámutattak, hogy mindez súlyos gazdasági válság közepette történik, miután sok nemzetközi donor felfüggesztette a támogatást az iszlamista hatalomátvételt követően. Ennek következtében az áldozatok egyre kevésbé férnek hozzá a megfelelő orvosi és egyéb segítséghez.
„Most még nehezebb az erőszak áldozatainak támogatása” – jelentette ki Frazer a támadások azonnali beszüntetését követelve és hangsúlyozva, hogy a tálib vezetés felelős az emberek biztonságáért.
Ehhez kapcsolódóan: Gürizős élet: egyre több éhező afgán család küldi dolgozni a gyerekeit
A jelentésre reagálva az afgán külügyminisztérium kiemelte, hogy 2021 óta fokozatosan javul a helyzet, valamint leszögezték, hogy elsődleges fontosságúnak tartják az imahelyek védelmét.
A tálibok még 2021-ben vették át a dél-ázsiai ország irányítását, amikor az Egyesült Államok és a NATO haderői két évtized után kivonultak Afganisztánból. Azóta újra bevezették az iszlám törvénykezést, súlyosan korlátozták a nők jogait, illetve gyakorivá váltak a nyilvános kivégzések.
