Egy tavaly Nobel-békedíjat kapó ukrán emberi jogi ügyvéd csütörtökön újabb nemzetközi nyomozati és jogi segítséget kért a háború csaknem egy éve alatt elkövetett elképesztő mennyiségű orosz háborús bűncselekmény kezeléséhez.
Olekszandra Matvijcsuk, az ukrán Állampolgári Jogok Központjának munkatársa a 46 országból álló Európa Tanács, a kontinens első számú emberi jogi szervezet ülésén elmondta, hogy Ukrajna mintegy 31.000 lehetséges háborús bűnesetet dokumentált az invázió 2022. február 24-i kezdete óta.
Ezek többségét azonban az esetek nagy száma miatti túlterheltsége okán a jogrendszer nem tudja megfelelően kezelni – közölte.
„A háború az emberekből számokat csinált. A háborús bűnök mértéke annyira megnőtt, hogy lehetetlenné válik az összes megismerése” – mondta, ragaszkodva ahhoz, hogy továbbra is alapvetően fontos, hogy mindenki úgy érezze: igazságot szolgáltatnak neki.
Az oroszok elleni, háborús bűnökkel kapcsolatos vádak ártatlan civilek megerőszakolására, kínzására és meggyilkolására, erőszakos elhurcolásokra, gyermekek elrablására, valamint templomok, iskolák és kórházak lerombolására vonatkoznak – mondta az emberi jogi ügyvéd.
„Olyan emberekkel dolgozom, akik megtapasztalták és túlélték a poklot – folytatta Matvicsuk –, és biztos vagyok benne, hogy saját életükön, tönkrement családjukon, elrabolt jövőképükön túl ezek az emberek arra vágynak, hogy helyreállítsák az igazságosságba vetett bizalmukat, még ha késve is.”
Az ENSZ emberi jogi hivatala közölte, hogy január 23-ig 7068 civil vesztette életét a háborúban.
Több nemzetközi nyomozót és bírót
Míg az ukrán tisztviselők modern harckocsikat és fejlett fegyvereket sürgetnek országuk védelmének megerősítésére, Matvijcsuk hasonló erőfeszítést szeretne a törvényes képességek megerősítésére. „Nemzetközi elemeket kell beépítenünk a nemzeti nyomozás és a nemzeti igazságszolgáltatás szintjébe” – mondta.
Felszólította az Európa Tanácsot, hogy segítsen felállítani egy olyan rendszert, amelybe több nemzetközi nyomozót és bírót lehetne bevonni, hogy megerősítsék Ukrajnát a büntetőeljárásokban.
Októberben Matvijcsuk szervezetét, a Polgári Szabadságjogok Központját a 2022-es Nobel-békedíj társnyerteseként nevezték meg a Memorial orosz emberi jogi szervezettel és Alesz Bjaljackival, a Vjaszna belarusz jogvédő csoport vezetőjével együtt.
Szenvedélyes csütörtöki beszédében az Európa Tanács aulájában remegő hangon fejezte ki sajnálatát amiatt is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság néhány válogatott esetre összpontosít, és nem rendelkezik hatáskörrel az agresszió bűntettét illetően, ami miatt a nemzetközi közösségben sokan szeretnének vádemelést Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml többi vezető tisztségviselője ellen.
Az Európai Parlament és az Európai Unió végrehajtó bizottsága egy bíróság felállítását szorgalmazza az agresszió bűncselekményének üldözésére, Matvicsuk pedig azt sürgeti, hogy ebben az Európa Tanács is vállaljon vezető szerepet.
Valaminek hamarosan történnie kell, mondja, mert jogi szakértőként csak egyetlen válasza van országa helyzetére: „Lássák el Ukrajnát modern fegyverekkel, mert a törvény most nem működik.”
