Úgy tűnik, nincs vége a tálibok ideológiai hadjáratának: a temérdek korlátozás után még jobban szigorítják a zenére vonatkozó tilalmat. A nyugati Herát város lakosai szerint a tálib erkölcsrendészet tagjai átkutatták az autókat, és elkobozták a zenét tartalmazó MP3-lejátszókat és USB-ket. Mások arra panaszkodnak, hogy otthonokat is átkutatnak, hangszereket foglalnak le, amelyeket aztán nyilvánosan elégetnek.
Nem sokkal a két évvel ezelőtti tálib hatalomátvétel után a fundamentalisták betiltották a zenét, és nyilvánosan megverték és megalázták a zenészeket.
Úgy tűnik, még mindig lehet fokozni a szigort: a militáns csoport most aktívan nyomozni kezdett az olyan afgánok után, akik a tilalmat figyelmen kívül hagyva zenét hallgatnak vagy zenélnek, mivel szerintük ez nem összeegyeztethető az iszlámmal.
Herát nyugati városában múlt hónapban a tálibok hírhedt erkölcsrendészetének tagjai hatalmas máglyát raktak az elkobzott hangszerekből.
A Szabad Európához tartozó Azadi Rádiónak nyilatkozók elmondták, hogy az erkölcsrendőrség járműveket és otthonokat is átkutatott, hogy érvényt szerezzen a széles körben elítélt tilalomnak.
„Amikor a tálibok megállítanak a biztonsági ellenőrző pontokon, először átnézik az autó hangrendszerét, hogy megnézzék, mit hallgatunk” – mondta Halil Ahmad, egy heráti, hozzátéve, hogy a fegyveresek elkobozzák a zenét tartalmazó MP3-lejátszókat és pendrive-okat.
A helyiek szerint a tálib erkölcsrendőrség tagjai éjjelente a törvénysértők után kutatva járőröznek a város utcáin és sikátoraiban. A tilalom megszegésén ért afgánokat megverhetik vagy bebörtönözhetik.
Az erkölcsrendőrség felelős a tálibok erkölcsi törvényeinek betartatásáért, beleértve a szigorú öltözködési szabályokat és a nemek elkülönítését a társadalomban.
„Keserű emlékeim vannak; tanúja voltam annak, hogy embereket vertek meg, mert zenét hallgattak az autóban” – mondta Ahmad Dzsaved, egy másik heráti.
A 26 éves férfi elmondta, hogy barátai a hónap elején otthon hallgattak zenét egy születésnapi összejövetelen.
„Nagyon féltünk és szorongtunk, hogy valaki fel fog jelenteni minket a hatóságoknál – mondta az Azadi Rádiónak. – Túlzásba vitték a korlátozásokat.”
A tálibok uralma alatti Afganisztán az egyetlen olyan ország a világon, ahol tilos a zene. A csoport az 1996 és 2001 közötti, első hatalmi időszakában is betiltotta a zenélést és a zenehallgatást.
A tilalom természetesen a televízió- és rádióállomásokkal kezdődött. Eközben az esküvőkön hagyományosan felcsendülő dalokat prédikációk vagy felolvasás a Koránból váltotta fel.
A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta több száz zenész menekült el Afganisztánból, az országban maradók közül pedig sokan felhagytak zenei pályafutásukkal.
Köztük van Abdul Halik Núri heráti népdalénekes. A 61 éves férfi, aki hatgyermekes családja egyetlen kenyérkeresője, korábban rendezvényeken énekelt. Ebből és CD-i eladásából élt. Most riksasofőrként keresi kenyerét.
„Nem kapok levegőt. Úgy érzem, megfulladok” – mondta az Azadi Rádiónak. – Összetört a szívem.”
Núri azon zenészek közé tartozott, akik egykor Herát Badmurgan utcájának stúdióiban készítettek felvételeket. Napjainkban az utca az autójavítók, autóalkatrész-üzletek és kovácsműhelyek otthonává vált.
Annak ellenére hogy a tálibok egyre erősebben lépnek fel a zene ellen, az afgán zenészek eltökélten védelmezik az ország zenei hagyományait.
Halil Aria énekes 2021 októberében menekült el Afganisztánból, közel két hónappal azután, hogy a tálibok bevonultak Kabulba. Jelenleg németországi száműzetésben él feleségével és két lányával.
„Elástam a hangszereimet a kertünkben Afganisztánban, mielőtt elmentem, ami olyan érzés volt, mintha a saját gyermekeimet temettem volna el” – mondta a 35 éves férfi az Azadi Rádiónak.
Számos vezető afgán énekeshez és zenészhez hasonlóan Aria most külföldön készít zenét, és reméli, hogy megőrizheti az ország zenei örökségét.
A kilencvenes években sok afgán zenész a szomszédos Pakisztánba és Iránba menekült, ahol szabadon játszhattak, és átadhatták tudásukat a következő generációnak. Az Afganisztánban maradó zenészek többsége vagy titokban játszott otthonában, vagy elrejtette a hangszerét.
Miután az Egyesült Államok vezette invázió 2001-ben megdöntötte a tálib rendszert, lépések történtek Afganisztán zenei hagyományainak újjáélesztésére. Mostanra ezekből sok visszafordult.
Azizul Rahman Mohazser, a Herátban működő, az erkölcs előmozdításáért és a bűnmegelőzésért felelős tálib minisztérium vezetője szerint az iszlám tiltja a zenét. „Nem engedhetjük meg a zenészek létét, mert Isten megharagudna” – mondta az Azadi Rádiónak.
Az iszlám tudósok azonban elutasítják a tálibok érvelését. Mohamad Mohik, az iszlámra szakosodott kutató szerint a Koránban nincs határozott rendelkezés a zenéről.
„A zene kérdése vitatott – mondta. – Ha valaki azt az elképzelést támogatja, hogy tilos, akkor választhatja azt, hogy kerüli a zenét. De helytelen arra kényszeríteni az embereket, hogy ezt a nézetet kövessék.”
Ahmad Szarmaszt, az Afganisztáni Nemzeti Zenei Intézet száműzetésbe vonult alapítója szerint a tálibok zenei tilalma az afgán kultúra elleni támadás.
„A tálibok politikája a pusztulás felé sodorja Afganisztán gazdag zenei örökségét – mondta az Azadi Rádiónak. – A zene hiánya beteg és erőszakos társadalommá változtatja Afganisztánt.”
