Újabb ciklusában Macron tenni akar a társadalmi megosztottság felszámolásáért
Emmanuel Macron eredményváró ünnepségén, Párizsban 2022. április 24-én
A centrista Emmanuel Macron egyértelmű győzelmet aratott ellenfele, a szélsőjobboldali Marine Le Pen felett a francia elnökválasztás második fordulójában, majd ígéretet tett rá, hogy mindent meg fog tenni a következő öt évben a mély társadalmi megosztottság felszámolásáért.
A vasárnapi elnökválasztás előzetes eredménye szerint Macron a szavazatok 58,54 százalékát nyerte el, ez nagyjából megfelel a közvélemény-kutatók által várt adatoknak. Bár a győzelem egyértelmű, sok megfigyelő rámutatott, hogy a szélsőjobboldal most érte el a valaha volt legjobb eredményét.
Győzelmi beszédében az elnök elismerte, hogy egyesek csak azért voksoltak rá, hogy megakadályozzák euroszkeptikus, populista kihívójának hatalomra kerülését.
„Ebben az országban sokan nem azért szavaztak rám, mert támogatták az elképzeléseimet, hanem azért, hogy távol tartsák a hatalomtól a szélsőjobbot. Szeretném nekik ezt megköszönni, tudom, hogy tartozom nekik” – mondta az államfő.
„Jószándékúnak, tiszteletteljesnek kell lennünk, mert hazánk számos kétellyel és megosztottsággal néz szembe” – tette hozzá.
Macron öt évvel ezelőtt is Le Pennel küzdött meg az elnökválasztás második fordulójában, de akkor nagyobb különbséggel tudott nyerni, 66,1 százalékkal. A szélsőjobboldal jelöltje először 2002-ben jutott be a második fordulóba, akkor a konzervatív Jacques Chirac 82 százalékos megsemmisítő vereséget mért Marine Le Pen apjára, Jean-Marie Le Penre.
Franciaországban júniusban parlamenti választást tartanak, így a kampányüzemmód továbbra sem áll le, Macronnak ugyanis fontos lenne biztosítania a tervezett intézkedései megvalósításához szükséges többséget a törvényhozásban.
A mostani első fordulóban harmadik helyre befutott, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon máris az elnökválasztás harmadik körének nevezte a június 12–19-i törvényhozási választást.
Macron vs. Le Pen – Képeken a kampány
1/14A francia elnökválasztási kampány tetőpontján Emmanuel Macron centrista elnök és a szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen április 20-án este találkozott egy televíziós vitában
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
2/14A 44 éves Macron került ki az élen az április 10-i első fordulóból, és ő vezeti a közvélemény-kutatásokat is, 10-14 százalékpont közötti különbséggel
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
3/14Az 53 éves Le Pen azonban jelentősen csökkentette a szakadékot az öt évvel ezelőtti, legutóbbi elnökválasztáshoz képest, amikor a szavazatok 34 százalékával vesztett Macron 66 százalékával szemben
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
4/14A jelöltek öt évvel ezelőtti vitája döntő csapást mért Le Pen kampányára. A politikus tétovának tűnt, az előtte felhalmozott jegyzetekből kereste ki a válaszokat, és néha úgy tetszett, hogy elveszti az önuralmát. Több gazdasági témában is alapvető hibákat vétett – ezekre Macron azonnal lecsapott. Le Pen nemrégiben politikai karrierje legnagyobb kudarcának nevezte a 2017-es elnökválasztási vitát
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
5/14Az április 20-i vitára azonban mindkét jelölt felkészülten érkezett. A két órán és 45 percen át tartó vitán szóba került egyebek mellett Oroszország, a franciák vásárlóereje, a klímaváltozás és a bevándorlás
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
6/14Szóba került még Le Pen azon törvényjavaslata, amely megtiltaná, hogy a muszlim nők a köztereken fejkendőt viseljenek. Macron szerint a fejkendő vallási jelkép, az államnak pedig nincs beleszólása vallási kérdésekbe. Le Pen erre azzal reagált, hogy szerinte a jelenlegi elnök nem olvasta a törvényjavaslatát
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
7/14Emmanuel Macron felhozta még Le Pen 2015-ben, egy orosz banktól felvett hitelét, amelyet még most is törleszt. A Nemzeti Tömörülés jelöltje egy magyar banktól is kölcsönt kaphatott 10,6 millió euró (körülbelül 3,7 milliárd forint) értékben elnökválasztási kampányához
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
8/14Az ukrán háború kitörésének köszönhetően sok váratlan téma vált fontossá az idei kampány során. A szavazókat kezdetben a biztonság, mára már inkább a háború okozta áremelkedések miatt kialakult megélhetési kérdések izgatják a legjobban. Sőt a jelölteknek át kellett gondolniuk a bevándorlással és a NATO- és az EU-tagsággal kapcsolatos üzeneteiket is
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
9/14Jelenleg Franciaország vezeti az Európai Unió soros elnökségét, így már a háború kitörése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy külpolitikai szerepe miatt Emmanuel Macron kevesebb időt tud majd az idei kampányra szánni
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
10/14Amíg a 44 éves elnök a külpolitikával volt elfoglalva, a szélsőjobboldali Marine Le Pen kitartóan járta a vidéket, ahol főleg a munkásosztály körében kampányolt
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
11/14Emmanuel Jean-Michel Frédéric Macron egyebek mellett filozófiát tanult az egyetemen, dolgozott a francia pénzügyminisztériumnál, majd befektetési bankárként kereste a kenyerét. 2012-ben François Hollande volt francia elnök egyik vezető tanácsadója lett, majd gazdasági és ipari miniszter volt 2016-ig. Ugyanebben az évben alapított centrista politikai mozgalmat, amellyel az egy évvel későbbi elnökválasztáson győzelmet aratott
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
12/14A jogász végzettségű Marion Anne Perrine „Marine” Le Pen édesapjától örökölte meg a pártelnöki posztot a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésben (korábban Nemzeti Front). 2017-ig európai parlamenti képviselőként szolgált. 2011-ben az amerikai Time magazin A világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé sorolta
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
13/14Emmanuel Macron látogatást tesz a Notre-Dame-ban április közepén, három évvel azután, hogy a székesegyház leégett
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
14/14Marine Le Pen egy Marseille-környéki piacon kampányolt április 15-én
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
Previous slide
Next slide
„Agyaglábakon álló óriás”
„A valóságban a márványszobor egy agyaglábakon álló óriás. Ezt Emmanuel Macron is jól tudja (…) semmilyen kegyelmi időszakban nem lesz része” – írta hétfői vezércikkében a konzervatív Le Figaro.
Richard Ferrand törvényhozó, Macron egyik közeli szövetségese hangsúlyozta, hogy amikor olyan javaslat kerül a parlament elé, amely jelentős kihatással van az emberek életére, akkor a képviselőknek társadalmi vitát kell kezdeményezniük. „Máskülönben megosztottság alakulhat ki a törvényhozók, illetve aközött, hogy mit éreznek a franciák” – fogalmazott.
A francia elnöknek szakértők szerint tüntetésekre kell készülnie, amelyek első ciklusa során sem voltak ritkák tervezett reformintézkedései, például a nyugdíjkorhatár felemelése miatt.
„Nem folytathatja ugyanezt a politikát a következő öt évben, ez világos. Nem fogjuk hagyni. Ha mégis így tesz, azt hiszem, hogy az emberek készek utcára vonulni” – mondta Colette Sierra, egy 63 éves közigazgatási dolgozó a Reuters hírügynökségnek.
Mások azonban őszinte örömüket fejezték ki a választás kimenetelével kapcsolatban. „Nagyon boldog vagyok, a jelenlegi elnök ugyanis már eddig is számos kihíváson átvezetett minket” – vélekedett egy 65 éves kamionsofőr, Lucien Sozinho.
Miután a kampány egyik fő témáját a dráguló megélhetési költségek jelentették, Bruno Le Maire pénzügyminiszter arról számolt be, hogy év végéig biztosan hatályban marad az energetikai árplafon.
