Több volt magyar kormányzati tisztviselőt és kormányközeli szereplőt is érintheti az a készülőben lévő, a korrupcióra fókuszáló amerikai törvényjavaslat, amely alapján – ha a kongresszus elfogadja – vízumtilalmi listára kerülnek fel – értesült a Szabad Európa washingtoni állami tisztviselőktől.
Ez lehet a következő lépés azután, hogy szerdán amerikai szankciós listára került az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank és több tisztviselője között magyar alelnöke, Laszlóczki Imre.
A készülő törvényjavaslat az amerikai külügyminisztérium külügyi műveletekről és kapcsolódó programokról szóló törvény 7031(c) passzusára hivatkozik, amely szerint külföldi kormányok tisztviselői és közvetlen családtagjaik nem jogosultak az Egyesült Államokba való belépésre, ha a külügyminisztériumnak hiteles információi vannak arról, hogy közvetlenül vagy közvetve súlyos korrupcióban és/vagy az emberi jogok súlyos megsértésében vettek részt.
A magyar szereplőket is érintő törvényjavaslat tavaly ősz óta készül, és több amerikai kongresszusi képviselő és szenátor készül az elfogadására a következő hónapok folyamán – ezzel jelezve, hogy nem nézik jó szemmel a korrupció mértékét Magyarországon. A törvényjavaslat elfogadásához kongresszusi többségre lesz szükség.
"A lépés már régóta esedékes. Bár nem ez az első alkalom, hogy ez történik, az USA-nak sokkal erőteljesebben fel kellett volna lépnie, amikor a korrupcióról van szó, és ez egy jó lépés. Valószínűleg ez az egyetlen nyelv, amelyet az Orbán-kormány megért" – mondta Dalibor Rohac, az washingtoni American Enterprise Institute vezető elemzője a Szabad Európának.
Korábbi példák
A 7031(c) passzusra való hivatkozás nem csak Magyarországot érintené a régióban, korábban (2021) például Dobroslav Trnka volt szlovák főügyész is felkerült egy hasonló vízumtilalmi listára. Legutóbb pedig, április elején négy grúziai, a kormánypárthoz közeli főbírót tiltottak ki Amerikából.
A 7031(c) bekezdésre 2018-ban hivatkozott először az amerikai külügyminisztérium. Ekkor Adriatik Llalla volt albán főügyészt és több mint 160 olyan személyt neveztek meg nyilvánosan, akiket a rendelkezés értelmében családtagjaikkal együtt eltiltottak az Egyesült Államokba való beutazástól. A 2014-ben a kitiltási botránynál alkalmazott, Magyarországot érintő 7750-es elnöki proklamációhoz képest a 7031(c) alkalmazásánál az érintettek neve is nyilvánosan fel lesz tüntetve az amerikai külügyminisztérium honlapján.
Az amerikai külügyminisztérium 2022-es emberi jogi országjelentésében szerepelt a korrupció aggasztó mértéke hazánkban: „Bár a kormány tett lépéseket az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása, kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és megbüntetése érdekében, a magas szintű politikai kapcsolatokkal rendelkező korrupció elleni fellépés korlátozott volt” – olvasható a jelentésben.
Korrupciós vádak nemcsak az USA, de több nemzetközi szervezet részéről is érték Magyarországot az utóbbi években. A Transparency International korrupciós felmérése, a Korrupcióérzékelési indexe alapján 2022-ben Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
David Pressman amerikai nagykövet márciusban Washingtonba utazott, ahol Antony Blinken külügyminiszterrel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának magas rangú tisztviselőivel és a szenátus igazságügyi bizottságával is tárgyalt a két ország kapcsolatának helyzetéről.
A 2014-es kitiltási botrány
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Fidesz-kormányhoz közeli szereplőknek korrupciós vádak miatt korlátoznák az Amerikába való beutazását. 2014 októberében az Egyesült Államok nem sokkal a magyar választások után lépett fel az Orbán-kormány ellen korrupció gyanúja miatt, hat magyar közhivatalnokot és közéleti személyiséget kitiltva az USA-ból a 7750-es elnöki proklamáció alapján. A proklamáció szerint a korrupcióból hasznot húzó, az amerikai érdekeket sértő személyek belépését Washington megtagadhatja.
A listán szereplő nevek nem voltak nyilvánosak – az Egyesült Államok akkori ideiglenes budapesti ügyvivője, André Goodfriend is többször hangsúlyozta: nem szeretné nyilvánosságra hozni, mert nem akar személyiségi jogokat sérteni.
A kitiltási botrány az elmúlt évtized egyik legnagyobb – személyeskedéstől legkevésbé sem mentes – külpolitikai botrányává vált. Szijjártó bekérette Goodfriendet, majd elmondta, hogy nem kapott hiteles információt az ügyről, Rogán Antal pedig egyenesen „provokációnak” nevezte Washington lépését.
A Fővárosi Főügyészség később szintén azt reagálta az ügyre, hogy az amerikai hatóságok „semmilyen konkrét adattal nem bizonyították a magyar kormányzati tisztviselők állítólagos korrupciós ügyét, amely miatt korlátozták beutazásukat az Egyesült Államokba”.
Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori elnöke a Magyar Nemzetnek ekkor azt nyilatkozta, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták beutazását az Egyesült Államokba. A novemberi interjúban még azt mondta, nem készül lemondani. „Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat.” A következő év májusában azonban mégis benyújtotta lemondását. Vida feljelentést tett Goodfriend ellen, annak ellenére hogy az ügyvivő diplomáciai mentességet élvezett, így semmiféle eljárás nem indulhatott volna ellene.
Hozzá kötődik a kitiltási botrány egyik ikonikus, mára már mémmé vált pillanata, amikor is Vida Ildikó a Hír TV stábjával előzetes bejelentés nélkül ment az amerikai nagykövetség elé, majd amikor Goodfriend beszélni kezdett hozzá, azt mondta: „Nem tudom, hogy mit mond. Tolmácsot szeretnék kérni.”
Magnitsky-törvény
Nem Magyarország az egyetlen középkelet-európai ország, amelyet az USA korrupció miatt szankcionál. 2021 júniusában több ismert bolgár kormányzati tisztviselő és közéleti személyiség került feketelistára többtucatnyi céggel együtt. Őket az úgynevezett Magnitsky-törvény 2016-os globális kiterjesztése alapján szankcionálták, amely azokat bünteti, akik emberi jogok vagy a jogállamiság sérelmére követtek el bűncselekményeket külföldön.
2019 decemberében az amerikai kormány szintén a Magnitsky-törvény alapján szankcionálta a hírhedten korrupt szlovák üzletembert, Marián Kočnert is, aki halála előtt megfenyegette Ján Kuciak oknyomozó újságírót.
A Magnitsky-törvény politikai eszköz, nem előzi meg bírósági vizsgalat. Egyebek mellett abban is különbözik a 7031(c)-től, hogy ez az intézkedés befagyasztja az érintettek Egyesült Államokban található vagyonát, megtagadja vagy visszavonja amerikai vízumukat, és megakadályozza, hogy amerikai bankok, vállalkozások és magánszemélyek tranzakciókat bonyolítsanak velük. 2014-ben ez a törvény még nem létezett, így akkor nem is merült fel, hogy Magyarországot is érintse.
