A több éve tartó vita lezárására készül a tanács svéd soros elnöksége a menekültügyi és migrációs paktumról, akár azon az áron is, hogy – miként 2015 szeptemberében – nem veszik figyelembe néhány tagállam elutasító álláspontját. Stockholm véglegesnek szánt javaslata nem foglalja magába a menedékkérők kötelező elosztását, alternatívaként húszezer euró összegű fejpénz befizetését viszont igen.
Az EU svéd soros elnöksége arra készül, hogy néhány héttel az elnökségi hat hónap lezárta előtt közös megközelítést érjen el a tagállamok között az egyik legrégebb óta függőben lévő uniós vitáról, a menekültügyi és migrációs paktum két kulcseleméről. Bár a csütörtöki belügyminiszteri tanácsülés előtt még számos nyitott kérdésről kell megállapodni, EU-tisztviselők szerint még soha nem jutottak ilyen közel az EU27-ek kormányai a migrációs vita lezárásához, amelynél mélyebben talán egyetlen kérdés sem osztotta meg az elmúlt években az Európai Uniót.
Óvatos bizakodás a döntőnek szánt tagállami vita előtt
Néhány órával a döntőnek szánt ütközet előtt egy magas rangú EU-diplomata a megállapodás reális esélyéről beszélt újságíróknak, mielőtt némileg elbizonytalanodva azt mondta volna, hogy 50:50 százalék esélyt lát a megegyezésre. „Úgy érzem, hogy megtaláltuk az arany középutat” – vélekedett a nevének mellőzését kérő diplomata, hozzátéve, hogy a nagyon eltérő tagállami érdekek miatt ez a középút is túl széles lehet ahhoz, hogy a széleken elhelyezkedő országok számára elfogadható legyen.
A svéd EU-elnökség információk szerint eltökélte magát, hogy konszenzusra való törekvés helyett – amely nem működik, mert bizonyos tagállamok mindig a javaslat ellen szavaznának – a tagállami szavazatok minősített többségével fogadtatja el a közös tanácsi álláspontot, amelyet aztán még ütköztetni kell a soron következő spanyol és belga elnökség alatt az Európai Parlament néhány hete kialakított pozíciójával.
Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi jogot sérthet a külföldi embercsempészek elengedése
Megismétlődhet 2015 szeptembere
Mindez előrevetíti a 2015. szeptemberi precedens megismétlődését, amikor a belügyminiszteri tanács négy tagállam – Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Románia – ellenkezése dacára állapodott meg a szír menekültügyi válságra adott uniós reakcióról, köztük a menedékkérők kötelező elosztásáról (áthelyezéséről). Úgy tudjuk, hogy a csütörtöki vitától függően ez a történet megismétlődhet, és nem kizárt, hogy a korábban a neki nem tetsző közös megoldásoktól elzárkózó Magyarország is kisebbségben maradhat. Uniós források szerint egy-két tagállam ellenszavazata borítékolható. A 2015. szeptemberi szavazásnak súlyos politikai következményei lettek, és hozzájárultak ahhoz, hogy az EU-nak közel egy évtizede nem sikerült működőképes menekültügyi rendszert állítani a papíron érvényes, de a gyakorlatban diszfunkcionális régi szabályok helyébe.
Egy magas rangú EU-diplomata szerint ugyanakkor sokat változott a politikai érzékenység a nyolc évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor hiányzott a politikai akarat egy európai megoldásra. Ebben kétségkívül segített, hogy a migrációs vita spektruma egy-két tagállam kivételével a korlátozóbb politika felé mozdult el. Ám diplomaták szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió is nagyobb hajlandóságot teremtett a közös megoldásokkal szemben vonakodó kelet-európai tagállamokban, akárcsak az, hogy tavaly egy politikai alku keretében kimondatott, hogy miközben a szolidaritás kötelező lesz, a menedékkérők elosztásában való részvétel nem.
Információink szerint egyes tagállamok – vélhetően köztük Magyarország – az Európai Tanács napirendjére szeretné felvinni a migrációs paktum dossziéját, amit azonban a svéd elnökséggel az élen mások elutasítanak, tekintettel arra, hogy jogalkotásról van szó, amiért a tanács felel.
Nem lesz kötelező menekültkvóta
A magyar kormány számára ez volt a legkategorikusabb kérdés, ennek mellőzése azonban megfigyelők szerint még nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány rá is állna az alkura. Úgy tudjuk, hogy a svéd EU-elnökség kompromisszumos javaslata a menedékkérők elosztásában való részvétel alternatívájaként húszezer eurós fejpénz megfizetésére kötelezné a tagállamokat. A magyarok és a lengyelek beleegyezésre való készségét valószínűleg javítaná, ha az alku eredményeként, a szolidaritás keretében a tagállamoknak a külső határok megerősítésére fordított kiadásait is elismernék költségként. Továbbra sem világos, hogy a határkerítések finanszírozása is része lehetne-e az alkunak.
A tervek szerint indikatív elosztási kulcsokat is rögzítenének előre a tagállamoknak, amit többek között a lengyelek is elutasítanak, mondván, hogy ez szívóhatást gyakorolna az illegális migrációra. A további nyitott kérdések közé tartozik, hogy a belépés szerinti ország (Olaszország, Spanyolország vagy Görögország) mennyi ideig lenne felelős a beérkező menedékkérőkért.
