Az elmúlt öt évben az iráni tisztviselők és az állami média is ódákat zengett a hazai leleményességről, amely az iráni tömeggyártású Mohajer–6 harci drónokban csúcsosodott ki. Ezeket az eszközöket most Oroszország veti be Ukrajna elleni háborújában – úgy, hogy nyugati alkatrészek is vannak bennük.
A Sémák, a Szabad Európa ukrán szolgálatának tényfeltáró részlege új nyomozásában azt állapította meg, hogy a Mohajer–6 gyártását Teherán számára távolról sem a hazai gyártású elektronikai alkatrészek teszik lehetővé.
A Mohajer–6 drónok olyan alkatrészeket tartalmaznak, amelyeket az Egyesült Államok és az Európai Unió vállalatai gyártottak, miközben mindketten szankciókkal korlátozzák az ilyen, polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható – azaz kettős felhasználású technológia – exportját Iránba.
Ezeknek az alkatrészeknek a jelenléte a Mohajer–6-ban nem jelenti azt, hogy gyártóik megsértik az amerikai vagy az uniós szankciókat, a Szabad Európának nincs arra vonatkozó bizonyítéka, hogy ez történt volna.
A vizsgálat során a Mohajer–6-ban találtak Kínában gyártott alkatrészeket is, köztük egy hongkongi cég által gyártott valós idejű minikamerát. Ennek kapcsán a cég „mély sajnálatát” fejezte ki, hogy termékeit a háborúban alkalmazzák.
A jelentősebb nyugati alkatrészek
Az újságírók már korábban azonosították a Mohajer–6 egyik jelentős, külföldön gyártott alkatrészét egy, az ukrán hadsereg által a harctérről szerzett Mohajer–6-osban: egy motort, amelyet a kanadai Bombardier Recreational Products leányvállalata, az osztrák BRP-Rotax GmbH & Co KG gyártott.
Az ukrán hírszerzés úgy értékeli, hogy az iráni harci drón közel három tucat különböző, észak-amerikai, európai uniós, japán és tajvani székhelyű technológiai vállalat alkatrészeit tartalmazza – derült ki a Sémák nyomozásából. E cégek többségének a székhelye az Egyesült Államokban van.
A Sémák riportere, aki személyesen vizsgálta át a drón külföldön gyártott elemeit, legalább 15 ilyen gyártó által készített alkatrészt azonosított.
Ezek között vannak olyan alkatrészek is, amelyeket az amerikai Texas Instruments technológiai cég gyárt, amely nyilatkozatában azt állította, hogy nem értékesít Oroszországba vagy Iránba, betartja a vonatkozó törvényeket és rendeleteket.
Ezen alkatrészek azonosítása érdekében a Sémák riporterei megvizsgálták annak a Mohajer–6 drónnak az alkatrészeit, amelyet az ukrán hadsereg lőtt le a Fekete-tenger felett, Ocsakiv tengerparti város közelében, Mikolajiv régióban. Emellett tanulmányozták az ukrán hírszerzés feljegyzéseit ezen alkatrészek forrásairól.
A szankciók ellenére beszivárog a nyugati tech Iránba
A drón egy kaliforniai technológiai cég logójával ellátott mikrocsipet és egy hőkamerát is tartalmaz, amelyet az ukrán hírszerzés szerint egy oregoni vagy kínai székhelyű cég gyárthatott.
Nyugati tisztviselők és a tiltott technológiatranszferrel foglalkozó szakértők szerint Irán széles körű, globális beszerzési hálózatot épített ki, amely harmadik országokban működő fedőcégeket és más megbízottakat használ fel kettős felhasználású technológiák beszerzésére az Egyesült Államokból és az EU-ból.
„Az exportőrök megnézik az Egyesült Arab Emírségekből vagy más, harmadik országból érkező igényt, és azt hiszik, hogy egy ottani végfelhasználónak adnak el, holott a végfelhasználó valójában Iránban van” – mondta a Szabad Európának Daniel Salisbury, a londoni King’s College hadtudományi tanszékének vezető kutatója.
Szeptemberben az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be kifejezetten olyan iráni vállalatok ellen, amelyeket Washington összeköt a pilóta nélküli légi járművek (UAV) gyártásával és Oroszországnak történő átadásával, amelyeket aztán az Ukrajna elleni háborúban vetnek be. A harcok több mint nyolc hónapja dúlnak azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én indokolatlanul inváziót indított.
„A nem iráni és nem orosz szervezeteknek is nagy körültekintéssel kell eljárniuk, hogy ne támogassák sem az iráni UAV-k fejlesztését, sem azok átadását, sem pedig bármilyen katonai felszerelés eladását Oroszországnak, hogy Ukrajna ellen használja” – szögezte le Brian Nelson, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára a szankciókat bejelentő nyilatkozatában.
Kínai kamerák, kaliforniai csipek
A Mohajer–6-nak, a Teherán által a nyolcvanas évekbeli iráni–iraki háború óta alkalmazott drónok legújabb modelljének fejlesztése 2017-ben kezdődött, a sorozatgyártás pedig a következő évben indult meg. Az iszlám forradalom évfordulós ünnepségén Amir Hatami akkori iráni védelmi miniszter kijelentette, hogy az új taktikai drón megfigyelési, felderítési feladatokat tud végezni, valamint segíthet a célpontok megsemmisítésében is.
Hatami külön dicsérte a drón hazai tervezését. A gondolat az iráni média későbbi beszámolóiban is visszaköszön.
„A hazai fejlesztésű drón a hadsereg, a védelmi minisztérium és a Quds Aviation Industries együttműködésével készült” – idézett 2019 júliusában az angol nyelvű Tehran Times egy iráni katonai tisztviselőt.
Az ukrán hadsereg által megszerzett Mohajer–6 drón szétszerelése azt mutatja, hogy az UAV tele van külföldi alkatrészekkel.
Az egyik ilyen alkatrész egy világos narancssárga színű, valós idejű minikamera, amelyet a hongkongi RunCam Technology cég gyártott. A Sémák által megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy az ukrán hírszerzés is a RunCamot azonosította a kamera gyártójaként, amely valószínűleg a drón távoli irányítását támogatja.
A 2013-ban alapított RunCam úgynevezett first-person-view valós idejű kamerák fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. „A felhasználóink a barátaink” – áll a cég honlapján. A weboldal szerint a RunCamnek két meghatalmazott iráni kereskedője van.
A Sémák által megkeresett RunCam e-mailben küldött válaszában reagált arra, hogy a cég kameráját használták abban az iráni drónban, amelyet Oroszország az Ukrajna elleni háborújában vetett be: „Mély sajnálattal vettük tudomásul, hogy a RunCam termékeit háborúban használták. A RunCam a hobbi-repülőgépmodellek számára készült termékek gyártására szakosodott. Soha nem létesítünk kapcsolatot katonai jellegű ügyféllel.”
A Mohajer–6 drón hőkamerájának származását már nehezebb megállapítani. A Sémák által áttekintett ukrán hírszerzési értékelés szerint az amerikai Oregon államban található Sierra-Olympic Technologies által gyártott Ventus Hot modell lehet, de hasonlít egy olcsóbb másolatra is, amelyet a kínai Qingdao Thundsea Marine Technology cég forgalmaz.
A Qingdao Thundsea Marine Technology e-mailben küldött nyilatkozatában kijelentette, hogy a vállalatnak „nincs semmilyen üzleti kapcsolata Iránnal”, mivel „ez hatással lenne üzletünkre”. A vállalat közölte, hogy tengeri szolgáltatásokra szakosodott, és nem foglalkozik gyártással. Azt is kijelentette, hogy egyetlen sikeres megrendelést sem kapott arra az online hirdetésre, amely az iráni drónban talált hőkamerához hasonlító eszközre vonatkozott.
A Sierra-Olympic Technologies a cikk közzétételéig nem válaszolt a hőkameráik esetleges iráni harci drónokban történő felhasználásával kapcsolatos megkeresésre.
Amerikai alkatrészek is
A drónból előkerült mikrocsipeken a kaliforniai Linear Technology Corporation és anyavállalata, a massachusettsi Analog Devices, Inc. (ADI) félvezetőgyártó cég logója is szerepelt. Az ADI nem válaszolt az e-mailben küldött megkeresésre technológiájának esetleges felhasználásáról iráni harci drónokban.
A Sémák riporterei az iráni drón alkatrészei között találtak egy Texas Instruments (TI) által gyártott feszültségfokozat-csökkentő átalakítót is. A vállalat e-mailben küldött közleményében azt írta, hogy „termékeit nem értékesíti Oroszországba, Fehéroroszországba vagy Iránba”.
„A TI betartja a vonatkozó törvényeket és rendeleteket azokban az országokban, ahol működik, és nem támogatja, illetve nem nézi el termékeink használatát olyan alkalmazásokban, amelyekre nem tervezték őket” – írta a Texas Instruments.
A tényfeltárók emellett több olyan alkatrészt is láttak, amelyet a kaliforniai székhelyű Xilinx technológiai gyártócég készít, amelynek anyavállalata a szintén kaliforniai székhelyű Advanced Micro Devices (AMD) multinacionális félvezetőgyártó vállalat.
Az ukrán hírszerzés szerint az egyik ilyen Xilinx-összetevőt a Mohajer–6 szárnyában található videóadatát-viteli modulba építették be, amely a támadási feladatok végrehajtásában segít.
„Ez a modul információkat továbbít az alaplapról a rakétafej felé, vagyis irányítja a rakétát. Ennek a modulnak a segítségével lehetett a rakétát a célpontra irányítani” – mondta a Sémáknak az ukrán katonai hírszerzés egyik képviselője.
Az AMD nem reagált a cikk közzétételig megkeresésünkre.
„Nincs felhatalmazás”
A Mohajer–6 drón alkatrészeiről szóló korábbi médiajelentések – így a CNN riportja is – bizonyítékot talált arra, hogy a drónok motorját az osztrák BRP-Rotax GmbH & Co KG gyártotta, amelynek anyavállalata a québeci székhelyű Bombardier Recreational Products (BRP).
A kanadai vállalat október 21-én reagált a jelentésekre, és közleményben bejelentette, hogy „nem engedélyezett és nem adott semmilyen felhatalmazást forgalmazóinak arra, hogy katonai UAV-gyártóknak szállítsanak Iránba vagy Oroszországba”.
„Amint tudomást szereztünk erről, azonnal vizsgálatot indítottunk a motorok forrásának megállapítására” – közölte a BRP.
A Sémák csapata azonban megállapította, hogy az osztrák gyártó weboldalán szereplő meghatalmazott Rotax-forgalmazó még 2020 decemberében is Rotax repülőgépmotorok iráni forgalmazójaként hirdette magát.
A forgalmazó, az olasz Luciano Sorlini S.p.a. vállalat több olyan hirdetést tett közzé a weboldalán, amelyben számos ország Rotax-forgalmazójaként írja le magát. 2021 januárját megelőzően Irán is szerepelt ezen országok között.
A Rotax honlapja egy teheráni székhelyű vállalatot – a MahtaWinget – is felsorolja mint a motorok hivatalos szervizközpontját. A perzsa Mahtabal néven ismert cég Rotax motorok javítását végzi, beleértve a Rotax 912 iS modellt is, amelyet az Ukrajnában megtalált Mohajer–6 harci drónban fedeztek fel.
A BRP november 4-én e-mailben küldött közleményében közölte, hogy bár a Luciano Sorlini S.p.a. a Rotax repülőgépmotorok kijelölt forgalmazója Iránban, „2019 óta nem adtunk el Rotax motorokat Iránban, és a jövőben sem fogunk motorokat értékesíteni Iránba”.
A kanadai vállalat hangsúlyozta, hogy „belső ellenőrzéssel” rendelkezik, amely „jelentősen” korlátozza termékeinek katonai célú értékesítését.
„Például szigorúan tilos bármilyen BRP-termék értékesítése olyan üzemeltetőknek, akik bármilyen katonai tevékenységet folytatnak Iránban, Törökországban és Oroszországban – közölte a BRP. – Üzleti tevékenységünket az összes vonatkozó európai uniós, kanadai és amerikai szabályozásnak megfelelően folytatjuk.”
A BRP „helyi szervizközpontként” jellemezte az iráni MahtaWing vállalatot, amely „karbantartási szolgáltatásokat kínál a korábban értékesített repülőgépmotorokhoz”.