Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ukrajna és Moldova a belépési tárgyalások kapujában


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. november 8-án
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. november 8-án

A csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett javaslatot Ukrajnával és Moldovával, feltételesen pedig Bosznia-Hercegovinával szerdán a tagállamoknak az Európai Bizottság, amely további reformok függvényben Georgiának is megadná a tagjelölti státuszt. Brüsszel egy hatmilliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot is bejelentett a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítására.

Tíz évvel a Majdan téri fordulat után az Európai Bizottság szerdán a csatlakozási tárgyalások megnyitását javasolta Ukrajnával és Moldovával, a harmadik keleti partner, Georgia pedig reform-erőfeszítéseinek elismeréseképpen és bizonyos további intézkedésektől függően tagjelölti státuszt kaphat, ha az Európai Tanács december közepén egyhangúan elfogadja Brüsszel javaslatait. A szerdán bemutatott bővítési országjelentések negyedik nagy nyertese Bosznia-Hercegovina lehet, amelynek a bizottság ugyancsak a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja, amennyiben megvalósul „a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintje”.

Decemberben döntés, márciusban tárgyaláskezdés

A tagállamok vezetőinek pozitív döntése esetén Ukrajnával és Moldovával megindulhat a tárgyalási folyamat, amely nem azonos a tárgyaláskezdéssel. Ha a két ország december 15-én megkapja a zöld jelzést, a bizottság tárgyalódelegációja egy magas rangú tisztviselő szerint még aznap útra kel Kijevbe és Kisinyovba, hogy előkészítsék a tárgyalásokat.

A tárgyalások megkezdésére – amely egy körülbelül hat hónapig tartó jogi átvilágítással veszi kezdetét – ugyanakkor még legalább márciusig várni kell, a bizottság szerint ennyi időre van szükség a tárgyalási keret kidolgozására és tanács által történő elfogadására. Addig Ukrajnának és Moldovának még lesz tennivalója, hogy maradéktalanul teljesítse azt a hét, illetve kilenc kritériumot, amelyet tavasszal a tárgyaláskezdés előfeltételeként szabott az EU. Ursula von der Leyen szerint Ukrajna mostanra több mint kilencven százalékát teljesítette a kritériumoknak, de a megfeleléshez bizonyos feltételeknek több idő szükséges. Brüsszel legkésőbb 2024 márciusában jelentést készít majd a két ország teljesítményéről, a tanács ennek fényében fogadhatja el a tárgyalási keretet.

Ehhez kapcsolódóan: Hiába a kézfogás, jelen állás szerint megvétózzuk decemberben Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait

A nemzeti kisebbségek problematikája

Az egyik nyitott kérdés, amelyet legkésőbb jövő márciusig Ukrajnának megnyugtatóan rendeznie kellene, a nemzeti kisebbségek jogainak a Velencei Bizottság júniusi és októberi ajánlásaival összhangban történő biztosítása. Az ajánlások a kisebbségek nyelvhasználati jogára, az oktatásra és a médiára vonatkoznak. Brüsszel hivatalos álláspontja szerint senki nem várja el Kijevtől annak biztosítását, hogy mindent a nemzeti kisebbségek nyelvén lehessen oktatni, de szükséges az egyensúly megtalálása. Egy tisztviselő szerdán úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nagyjából már elérte ezt a szintet, de további törvénymódosításokra lesz szükség. Az illetékes azt is világossá tette, hogy Brüsszel nem fog az orosznyelv-használattal foglalkozni.

A bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, ennek azonban előfeltétele, hogy az ország elérje a tagsági kritériumok „szükséges szintjét”. Magyarán Bosznia-Hercegovinának még több kulcsfontosságú feltételnek is meg kell felelnie, mielőtt megkaphatja a zöld jelzést az EU-tól a tárgyalások megkezdésére.

Georgia erőfeszítéseit azzal ismerné el az Európai Bizottság, hogy a tagjelölti státusz megadását javasolja, de ezt ugyancsak további reformoktól teszi függővé.

A bővítési folyamatban érintett másik hat ország esetében a bizottság nem lát okot új javaslatok előterjesztésére a tanácsnak. Annál is inkább, mert Montenegró, Szerbia és egy ideje már Albánia és Észak-Macedónia is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, míg a Törökországgal folytatott párbeszéd 2018 óta nyugvópontra jutott. A folyamatban Koszovó tart leghátrébb, a tanács ugyanis eddig nem kérte fel a bizottságot a tagsági kérelemre válaszul vélemény elkészítésére.

Egy magas rangú bizottsági illetékes hangsúlyozta, hogy számottevő a különbség a három keleti partner és a Nyugat-Balkán tempója között. Miközben Ukrajna, Moldova és bizonyos mértékig Georgia is látványos előrehaladást ért el az elmúlt időszakban, addig a Nyugat-Balkán országainak többségében elfogyott a lendület. Az eddigi éllovas Montenegró az elmúlt egy évben belpolitikai válság miatt lényegében semmit sem haladt, Szerbiával pedig – egy nevének mellőzését kérő EU-forrás szerint – az a fő probléma, hogy világosan el kell döntenie, melyik tábort választja: az EU-t, vagy inkább orosz és kínai orientációt követ. Az előzőbe ugyanis nem fér bele az, hogy Belgrád csak nagyon kis mértékben azonosul az EU kül- és biztonságpolitikájával (Szerbia például nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz). De az sem elfogadható a bizottság szerint, hogy Szerbia szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával, erre ugyanis EU-tagállamként nem lesz lehetőség.

Az EU Szerbiától Koszovó de facto elismerését is elvárja, ami azt jelenti, hogy nem gördít akadályokat a Szerbiától függetlenedett, zömében albánok lakta tartomány nemzetközi szervezetekhez való csatlakozása vagy nemzeti jelképeinek elismerése elé.

Ehhez kapcsolódóan: A bizottság szerint az Orbán-kormány még nem teljesítette a leckét

Újabb hatmilliárd euró a Nyugat-Balkánnak

A leszakadás által veszélyeztetett nyugat-balkáni országok erőfeszítésének ösztönzésére az Európai Bizottság szerdán hatmilliárd euró finanszírozással egy új reform- és növekedési eszköz létrehozását javasolta a térség országaival. A hatmilliárdból kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg a maradék négymilliárd eurót kölcsön formájában bocsátanák a rendelkezésükre. Az előcsatlakozási (IPA III) forrásokkal együtt a csomag a bizottság szerint nagyjából olyan, egy főre jutó támogatási intenzitást kínál a Nyugat-Balkánnak, amely megegyezik az EU-n belül a kohéziós politika átlagával.

Az új támogatási csomag célja, hogy hét különböző területen (az áruk és személyek szabad áramlásától kezdve a közúti közlekedésen, az energiapolitikán, a digitális területen át az iparig) előkészítse a térség országainak integrációját az unió egységes belső piacába. A bizottság számításai szerint ez körülbelül tíz százalékot tenne hozzá a Nyugat-Balkán GDP-jéhez.

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a bővítési politika példa nélküli gazdasági sikernek bizonyult eddig az EU történetében. A tagok számának növekedése növelte az EU súlyát a nemzetközi kereskedelemben, és stratégiai befektetésnek bizonyult Európa biztonságába, hiszen hozzájárul a szomszédság stabilizálásához és ahhoz, hogy elejét vegye a külső beavatkozásnak.

Várhelyi Olivér bővítési biztos kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy nincs feltételesség a bővítés és az EU belső intézményi reformjai között, az EU a jelenlegi szerződések alapján készen áll új tagok felvételére. A belső reformokról mostanában indult vita a biztos szerint nem a bővítésről szól, hanem arról, hogyan kellene javítani az EU működésén.

Věra Jourová: Magyarországnak szükséges reformokat kell felmutatnia az uniós támogatások felszabadításához
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:14 0:00

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG