Egymásnak ellentmondóan számoltak be orosz és ukrán tisztségviselők kedden a megszállt ukrán Krím félszigeten vonaton szállított orosz cirkálórakéták elleni merész támadásról.
Az ukrán katonai szóvivő jelezte, hogy Kijev áll a robbantás mögött, amely állítólag több Kalibr cirkálórakétát semmisített meg Dzsankoj város közelében, a félsziget északi részén. Mindazonáltal közvetlen felelősséget nem vállalt érte.
Natalia Humenjuk, Ukrajna déli hadműveleti parancsnokságának szóvivője annak jelzéseként írta le a támadást Oroszország felé, hogy el kell hagynia a fekete-tengeri félszigetet, amelyet 2014-ben illegálisan elvett Ukrajnától.
Az ukrán tévének nyilatkozva Humenjuk rámutatott arra, hogy milyen jelentős vasúti csomópont Dzsankoj, és azt mondta, hogy „jelenleg egyértelmű az út a Krím félszigeten tartózkodó orosz erők számára – már vasúton kell kijutniuk”.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség hétfői homályos nyilatkozata szerint több, vasúton szállított és tengeralattjáróról indítható rakétát semmisítettek meg, de nem mondták ki egyértelműen, hogy Ukrajna volt a felelős, vagy hogy milyen fegyvert használtak ehhez. Mindazonáltal az ügynökség arra utalt, hogy Kijev áll a robbantás mögött, mondván, hogy az elősegíti „Oroszország demilitarizálásának folyamatát, és felkészíti az ukrán Krím félszigetet arra, hogy véget vessen a megszállásnak”.
A Moszkva által kinevezett krími hatóságok kedden az események másik változatát kínálták, szerintük ukrán drónok támadtak polgári létesítményeket Dzsankojban.
Szergej Akszenov, a Krím Kremlben kinevezett vezetője közölte, hogy a támadás egy civilt megsebesített, de „komoly károkat nem okozott”.
Ehhez kapcsolódóan: Kitart az orosz gazdaság, de egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe
Akszenov tanácsadója, Oleg Krjucskov visszautasította Ukrajna állításait, és azt mondta, hogy az ukrán drónok lakónegyedeket vettek célba, nem pedig a vasutat. Igor Ivin, a dzsankoji helyi adminisztráció vezetője azt mondta, hogy a támadás elektromos vezetékekben, egy lakóházban, egy üzletben és egy főiskolai épületben tett kárt.
Meg nem erősített közösségimédia-jelentések hétfőn este azt állították, hogy az orosz légvédelem több drónt is lelőtt a Krím felett. Egyik állítást sem lehet független forrásból ellenőrizni.
A mostani háborúban több hír látott napvilágot a krími orosz katonai bázisok és más infrastrukturális létesítmények elleni támadásokról. Ukrajna ritkán vállalta a kifejezett felelősséget, de ujjongva üdvözölte az incidenseket.
Augusztusban erőteljes robbanások rázták meg a Krím nyugati részén fekvő orosz légitámaszpontot, és Ukrajna később közölte, hogy kilenc harci repülőgép megsemmisült. A műholdfotók azt mutatták, hogy legalább hét vadászrepülőgépet felrobbantottak, és vélhetően további gépeket is megrongáltak. Az ukrán tisztviselők eleinte kerülték, hogy hitelt adjanak ezeknek az állításoknak, miközben Oroszország magyarázatán gúnyolódtak, miszerint egy felelőtlen dohányos okozhatta a lőszerek meggyulladását és robbanását a szaki támaszponton. Szokatlan módon Ukrajna legmagasabb rangú katonai parancsnoka hetekkel később bejelentette, hogy ő rendelte el a légicsapásokat.
Az oroszok által kinevezett hatóságok korábban ismétlődő ukrán dróntámadásokról is beszámoltak a Krím félszigeten, ezek zömének célpontja a legfontosabb orosz haditengerészeti támaszpontnak otthont adó szevasztopoli kikötő volt.
Ezek a krími incidensek, valamint a háború frontvonalaitól távol eső orosz területeket érő dróntámadások Moszkva védelmének jelentős gyenge pontjait tárták föl, és zavarba hozták Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki állítólag úgy gondolta, hogy Ukrajna megszállása gyors és könnyű lesz.
