Ukrán gabona Magyarországon: a szolidaritásnak is van határa

Nagyon sok ukrán búza és kukorica érkezett az elmúlt egy évben Magyarországra. Olcsósága és mennyisége lenyomta a felvásárlási árakat, de a tavalyi aszály miatt szükség is volt gabonaimportra. A kormány szóban a gazdák mellett áll, valójában az Európában rekorder élelmiszer-infláció lassításában jól jön az alacsony búzaár, amit követ a liszt árcsökkenése is. Jól jár a fogyasztó (és az állattartók), rosszul a gabonatermelők.

Egy éve arról szóltak a hírek, hogy éhínség lesz a fejlődő országokban (ma inkább globális délnek hívják őket), ha a fekete-tengeri orosz blokád és a parti vizek elaknásítása miatt az ukrajnai gabonatermés nem jut el oda. Normál körülmények között az ukrán gabonatermés 75 százalékát exportálták, ez adta az ország exportbevételeinek ötödét. A mezőgazdasági kivitel közel kilencven százaléka tengeren zajlott.

A tavaly augusztus 1-jén életbe lépő fekete-tengeri gabonamegállapodás (amelyet 2023. március 19-én hosszabbítottak meg) újból lehetővé tette az ukrán gabonát szállító hajók közlekedését. Eddig 25 millió tonna gabonát, élelmiszer-alapanyagot és műtrágyát szállítottak 1600 úton 45 országba a fekete-tengeri kikötőkből.

A termény szárazföldön történő szállítása is könnyebb lett. Az EU eltörölte az ukrán gabona vámját, és úgynevezett szolidaritási folyosók nyíltak. Az Ukrajnával szomszédos országok javították a határon kapcsolódó vasúti kapacitásukat.

Ukrajna 2022 őszének végén kezdeményezte a Grain from Ukraine humanitárius programot, amely az ENSZ Élelmezési Világprogramjának támogatásával valósul meg, és már több mint harminc ország és intézmény csatlakozott hozzá.

A megállapodások révén nőtt Ukrajna devizabevétele, mert az ukrán export felét 2022-ben mezőgazdasági termékek tették ki. Másrészt az olcsó ukrán gabona becslések szerint a háború előtt négyszázmillió embert látott el élelemmel a világon.

A tengeri, szárazföldi utakon és a folyami kikötőkön keresztül tíz hónap alatt végeredményben csaknem 39 millió tonna ukrajnai gabonát, olajos növényt és ezek feldolgozási termékét szállították külföldre.

De a kelet-európai uniós országokba érkező ukrán gabona egy része nem hagyta el ezeket az országokat, így ott tartósan lenyomta a gabonaárakat. Ez lengyel, román és bolgár gazdatüntetésekhez vezetett, a lengyel agrárminiszter le is mondott.

Amikor még jól jött, hogy jött

Magyarországon 2020-ban 15,6 millió tonna gabona termett, 2021-ben csak 14 millió. 2022-ben a KSH szerint a rendkívül aszály miatt ennél is jóval kevesebb: csak 8,8 millió tonna. Árpából tíz százalékkal, a legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak. A terméskiesés és az ellátási bizonytalanság hatására a felvásárlási árak őszre rekordszintre emelkedtek.

Szükség volt tehát az importra. Általában – rizzsel, kölessel együtt – 400-450 ezer tonna gabonát importál az ország. 2021-ben már ennek dupláját, 815 ezer tonnát hoztunk be, 2022-ben pedig csak búzából 460 ezer tonnát.

Ukrajnából a korábbi mennyiség öt-hatszorosa érkezett – mondta lapunk kérdésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára pontos számokat mond: július 1-jétől március 27-ig Magyarországra 1,3 millió tonna kukorica és 240 ezer tonna búza érkezett Ukrajnából.

Egyébként a KSH adatai szerint 2021-ben Ukrajnából 1,91 milliárd euró volt az összes magyarországi behozatal értéke, 2022-ban már 2,5 milliárd.

Tavaly júliusban Nagy István agrárminiszter még arról beszélt, miután találkozott ukrán kollégájával, hogy Magyarország kész szorosan együttműködni és segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítését. Nyár végén meg is indult a mezőgazdasági termények szállítása az ukrajnai tárolókból.

Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását a háborúval sújtott országból – írta akkor Facebook-oldalán Vitézy Dávid, az – akkor még létező – Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára. Márciusban jelentek meg a gabonaszállítások a záhonyi térségben, a forgalom 2022 októberére a nyolc és félszeresére emelkedett – állította a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének közleménye.

A kormány annyira másképp látta 2022-ben a gabonahelyzetet mostani álláspontjához képest, hogy „a hazai élelmiszer- és takarmányellátás zavartalan biztosítása érdekében” még exportbejelentési kötelezettséget is elrendelt. A kormánynak harminc napja lett volna arra, hogy elővásárlási jogot jelentsen be minden, exportra szánt hazai termesztésű gabonára. A rendeletet idén januárban megszüntették.

Beindul a piacvédelem

Az aszály miatti terméskiesés miatt a búza tonnánkénti ára a 2021-es átlag duplájára nőtt tavaly nyár végére. „Rendkívül megemelkedtek a költségek 2021-től, majd a háború kapcsán – mondja egy lapunknak nyilatkozó termelő. – A műtrágya ára hatszorosára nőtt, a vetőmagé több mint duplájára. Amit eladtunk, ahhoz képest adtuk el jó áron, hogy iszonyatos költségeink voltak.”

Sok gazda arra számított, hogy az orosz–ukrán háború elhúzódásával a felvásárlási ár tovább emelkedhet, ezért vissza is tartották a készleteiket. Ehhez képest negyvenszázalékos árcsökkenéssel szembesültek tavasszal az importdömping miatt.

Csősz Tibor szerint tavaly volt olyan termelő, aki még részben tudta értékesíteni a terményét, viszont „a nagy aszály miatt bizonyos tételeket minőségileg nem tudtak felhasználni olyan mértékben, mint kellett volna. Nem is igazán keresték ezeket a tételeket” – ismeri el áttételesen, hogy nemcsak az ukrán dömpingnek, hanem a magyar kukorica fertőzöttségének is hatása volt az értékesítési lehetőségekre.

Miután pedig megjött az ukrán gabona, még kisebb volt az esély ezek értékesítésére. „Novemberben már olyan sok olyan gabona érkezett Ukrajnából, hogy a kereskedők és a feldolgozók hónapokra előre bekészleteztek” – mondja a tanácsos.

Márciusban már közös levélben kért intézkedéseket az európai piacokon nagy mennyiségben megjelent ukrán gabona ügyében a magyar, a lengyel, a bolgár, a szlovák és a román miniszterelnök Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől. Ebben felvetik a vámok újbóli bevezetését is a gazdáknak kárt okozó piaci zavarok miatt.

Áprilisban Nagy János már arról beszélt, hogy mivel az Európai Bizottság nemet mondott az ukrán mezőgazdasági termékek vámkötelezettségének általános visszaállítására, kezdeményezik, hogy legalább átmeneti jelleggel, a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán gabona és olajosnövény-importra vezessék be újra a kvóták feletti vámokat.

Adminisztratív úton is nehezítik az ukrán gabonadömpinget: a miniszter szerint erősítik az importtermékek ellenőrzését, és külön figyelnek arra, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot.

„Az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében a szigorú ellenőrzésekre azért van szükség, hogy megvédjük a magyar gazdák érdekeit” – mondta Nagy István. Szerinte Brüsszel továbbra is tétlenül nézi, hogy az eredetileg a szolidaritási folyosón Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabona Európában ragad, komoly piaci zavarokat okozva.

„Nem értettük, hogy miért az történik, hogy csak egy országhatárral jött túl Ukrajnán az áru, és ott el is kezdték beraktározni mindenhová, ahelyett hogy valóban ment volna tovább, és mondjuk Dél-Európából átvitték volna Afrikába” – mondta lapunknak Csősz Tibor, a MOSZ tanácsosa.

Mit is hirdetett meg az EU?

A MOSZ tanácsosa és az agrárminiszter is arra utalt, hogy az EB – a tagállamok felhatalmazása alapján – tavaly május 12-én meghirdetett akcióterve szolidaritási folyosók biztosításáról döntött. Az EU közlekedésért és szállításért felelős biztosa, Adina Vălean azt mondta akkor: „Húszmillió tonna gabonának kell elhagynia Ukrajnát három hónapon belül az EU infrastruktúrájának révén. Ez gigászi kihívás, ezért elengedhetetlen koordinálni és optimalizálni a logisztikai láncokat.”

Bár a magyar kormány és a termelői szervezetek már arról beszélnek, hogy a szolidaritási folyosók eredetileg a fejlődő országokba szánt ukrán kivitel támogatását célozták, az EU akcióterve igazából egy, a tagországokra vonatkozó infrastrukturális-logisztikai terv és intézkedéssorozat a szállítójárművektől a tárolókapacitásokig. Nincs szó benne arról, hogy mi a célországa az ukrán tárolókból még az új termés előtt kikerülő gabonának.

„Fontos lehetővé tenni Ukrajnának, hogy a jelenleg az országban raktározott mezőgazdasági termékeit exportálhassa a világ piacaira” – szerepel a bizottság határozatának indoklásában. Ehhez alternatív logisztikai utak létesítését írja elő. Itt említik ugyan, hogy ezek az utak „összekötik Ukrajnát az EU kikötőivel, ahol az árukat be lehet hajózni vagy szükség esetén tárolni”, de nem zárja ki az EU-s piacokon való felhasználását sem. A szöveg így folytatódik: ez „nemcsak az ukrán farmereknek kulcsfontosságú, de az EU fogyasztóinak is”. Vagyis az EB az uniós polgárok fogyasztására is utal, hiszen ukrán gabona szabadpiaci áruként addig is jött az EU-ba (ha kis mennyiségben is, mert alig szállították szárazföldön).

Bár a határozatban mi nem találtuk nyomát annak, hogy a szolidaritási folyosók létrehozását csak az EU-n kívülre irányuló tranzit biztosítására kezdeményezte volna a bizottság, Ujhelyi István korábbi szocialista, most független EP-képviselő is erről írt szokásos vasárnapi, április 9-i nyílt levelében. „Jogos kritika, hogy az (…) úgynevezett szolidaritási folyosók, amelyek az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és Közel-Keletre történő eljuttatását hivatottak megkönnyíteni, nem a célnak, vagyis nem feltétlenül annak megfelelően működtek”.

Fertőzött is?

A piacvédelmet demonstrálandó az Agrárminisztérium bejelentette szintén április elején, hogy többhetes vizsgálata során az élelmiszer-biztonságért felelős NÉBIH 29 tonnányi, Ukrajnából érkező kukorica forgalmát korlátozta, illetve megsemmisítését rendelte el.

Bár egy általunk megkérdezett termelő is nagy fertőzöttségről beszél az ukrán gabona kapcsán, tavaly inkább a magyar kukoricát sújtotta az aflatoxin nevű gomba. Ezt novemberben a minisztérium is elismerte, de hangsúlyozták, hogy csak a bevizsgált tételek 5–15 százalékában voltak toxinproblémák. (A mostani 29 ukrán tonna ennél jóval alacsonyabb arány.)

Bár a NÉBIH-et hiába kerestük írásban kérdéseinkkel (csak a 29 tonnáról szóló, a sajtóban is megjelent közleményüket küldték el), saját összefoglalójuk szerint a 2012–2021 közötti tíz évben az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hazai hatóságok által a forgalomból kivont, az egészségre potenciálisan ártalmas élelmiszer és takarmány együttes mennyisége (a kiskereskedelmi, bolti, éttermi ellenőrzésekkel együtt) 18 ezer tonna volt. Ha átlagosan évi 1800 tonnával számolunk, a mostani, többhetes célzott vizsgálat után a 29 tonna fertőzött ukrán termény elenyésző mennyiség, inkább csak kommunikációs fogásnak tűnik.

A magyar kormánynak nem sikerült elérnie, hogy az EU a magyar gazdáknak is adjon támogatást az ukrán gabona piactorzító hatása miatt. A lengyel, romániai és bulgáriai termelők az Európai Bizottságtól egyelőre 56,3 millió euró segítséget kapnak (ehhez várhatóan jön még 75 millió). Az EB szóvivője azzal érvelt a HVG kérdésére, hogy az alapján döntöttek a támogatás célországairól, hogy melyik érintett tagországban haladta meg a 2022-ben betakarított gabona mennyisége az előző öt év átlagát. Ahol igen, ott az ukrán import már alkalmas lehet arra, hogy megzavarja a helyi piac normális működését, ahol viszont a tavalyi termés átlag alatti volt, az EB szerint nem okozhatott különösebb piaci zavarokat – sőt az EB szóvivője szerint ellensúlyozta az alacsony hozamot. Magyarország ezek közé tartozik.

Ennek kapcsán írja Ujhelyi István ellenzéki képviselő, hogy Magyarország azért nem kapott támogatást, mert a kormány által benyújtott dokumentáció „nem igazolta azt a piactorzító hatást és egyensúlytalanságot, amelyet szavakban korábban megfogalmaztak a bizottság felé”.

Bármi alapján döntött is az EB a kártalanításokról, az már vélhetően nem független Orbán Viktor kormánya békepártinak mondott (reálisan oroszpárti) pozíciójától, hogy a magyar agrárdiplomáciának nem sikerült azt elérnie, mint a lengyelnek: hogy Ukrajna leállítsa az országba érkező gabonaexportját.

Április elején jelentette be az új lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, hogy csak a leplombált, elektronikusan nyomon követett ukrán tranzitgabona érkezik ezentúl az országba. A gabonaügy kezeléséről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai varsói látogatásakor egyeztek meg. Ilyen szintű találkozó Orbán Viktor sajtófőnöke szerint pedig majd csak akkor lesz, ha „aktuálissá válik”.

Jöhetett-e illegálisan?

A termelői szervezet tanácsosa, Csősz Tibor szerint a szolidaritási utakat nem a funkciójuknak megfelelően használják. A megkérdezett gabonatermelő ennél tovább megy: „Nem volt leszabályozva, hogy a gabonának hogyan kell érkeznie és hova tart, tehát senki sem tudja követni az útját.” Meséli, hogy hallotta Jakab Istvánt, a parlament fideszes alelnökét, egyben a MAGOSZ elnökét egy március végi biharugrai fórumon, ahol arról beszélt, hogy az ukrán gabona több mint fele illegálisan, azaz számla nélkül van az országban. (Kerestük Jakab Istvánt és az agártárcát is, de egyikük sem reagált levelünkre.)

Szerinte a magyar fogasztás másfél évére elég ukrán gabona van az országban, ami óriási feszültséget fog gerjeszteni a magyar gazdák között. „Ukrajnában ráadásul nem kell betartani az uniós előírásokat, amelyeket nekünk igen.” Szerinte most senki nem ellenőrzi a bejövő árut, és az EU nem is akarja megoldani a helyzetet. „Politikai támogatás formájában az unió behunyja a szemét ennek az egészségügyi stb. vonzatai, piactorzító vonzatai fölött.”

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára értetlenkedik. Szerinte az ukrán eladó ott adja el az áruját, ahol szükség van rá, vagy ahol piacilag megél, és rémhír, hogy nagy mennyiségű ukrán gabona érkezett illegálisan. „Ukrajnából illegálisan biztosan nem tud bejönni, mert a határon minden egyes tételt látnak. Hiába nincs vám, attól ez még egy unión kívüli harmadik országból jön. Jellemzően magyarok vagy nemzetközi kereskedőcégek, nagy feldolgozók, nagy takarmánygyártók hozzák be papírokkal. Senki nem reszkírozza, hogy olyan árut hozzon, amiről nem tudja, hogy milyen.”

Pótsa Zsófia nem hiszi el, hogy több millió tonna ukrán gabona lenne az országban, de azt lehetségesnek tartja, hogy ukrán cégeknek, kereskedőknek kiadtak bérbe magyar raktárakat, ahogy ezt az EU kérte is tavaly májusi akciótervében. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy Ukrajna ki szeretné menekíteni a gabonáját, nem szeretné, hogy ellopják, megsemmisítsék, és próbálja kihozni az országból. Ha kiadom a raktáramat, azért kapok pénzt, utána nem csodálkozhatom, hogy tele van a raktáram ukrán gabonával.” Az ukrán fél dönti el, hogy a bértárolás után mi legyen vele. „Továbbviszi, itt hagyja, de ezeknek mind kell legyen nyoma.”

​2023: Újrarendeződnek az európai agrárpiacok

Ami gond a gabonatermesztőknek, öröm az állattenyésztőknek. A magyar piacról másfél-kétmillió tonna kukorica hiányzott, és az olcsó ukrán gabona révén olcsóbb a takarmány.

A gabonakereskedők szerint hagyni kellene a piaci folyamatokat érvényesülni (bár az ukrán vámmentesség megadása is jelentős piaci beavatkozás volt). A gabonatermesztők viszont a nagy mennyiségű ukrán gabona tartós jelenlétére számítva attól tartanak, hogy a környező országok mezőgazdasága tönkremegy.

Az ukrán búza beözönlése áprilisra megszűnt ugyan, de a tavaly importált 460 ezer tonna a tárolókban most is befolyásolja a piacot. Nincs ugyanis export sem, mert a korábbi felvevőpiacok is az olcsóbb ukrán gabonára álltak át.

A malmok is többhavi olyan búzát tárolnak, amelyet még jóval drágábban vásároltak tavaly. Ráadásul az ukrán liszt is letarolta a piacokat, emiatt a magyar malmok termelése negyedével esett. Az a termelő, aki tavaly nem adta el magasabb áron a búzáját, most csak jelentősen olcsóbban tudja megtenni, ha egyáltalán képes rá. De lépniük kell, mert az őszi árpa betakarítása nemsokára indul, május végéig ki kell üríteni a gabonaraktárakat.

De Magyarországon kívül sem maradtak magasak a felvásárlási árak.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint 12 hónapja csökkennek a nemzetközi élelmiszerárak. Márciusi szintjük 20,5 százalékkal marad el a tavaly márciusi csúcstól. A búza világpiaci ára 7,1 százalékot esett főleg az erős ausztrál kibocsátás, a kedvező európai uniós termelési kilátások, az orosz kínálat és a fekete-tengeri ukrán gabonaexport hatására. A kukorica ára is csökkent 4,6 százalékkal.

Nemcsak a magas költségekkel és takarmányhiánnyal küzdő magyar állattenyésztőknek, hanem főleg a vásárlóknak, különösen a rekordinflációtól sújtott magyar vásárlóknak jó hír, hogy az importgabona jelentősen olcsóbb, mint a hazai. Decemberben közel háromszor akkora élelmiszer-drágulás volt Magyarországon, mint az unióban átlagosan, egy év alatt átlag ötven százalékkal ugrottak meg az árak.

Az Agrárközgazdasági Intézet 2023. március 28-i Gabonapiaci jelentése szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 88,2 ezer forint/tonna (–19 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 86,5 ezer forint/tonna (–13 százalék), a takarmánykukoricáé pedig 92,3 ezer forint/tonna (–11 százalék) volt március harmadik hetében.

A gabona ára (is) folyamatosan változik, és az importár kezd közeledni a hazaihoz, nincs már közöttük olyan lényeges különbség, mint néhány hónapja – mondta a Gabonaszövetség főtitkára. A szervezet Agrárcentrum című lapnak nyilatkozó alelnöke szerint 2023-ban teljesen át fog alakulni az európai gabonapiac.

Az ukrán gabona elleni kormányzati adminisztratív fellépés kapcsán a Gabonaszövetség ellenez minden olyan intézkedést, amely lassítja vagy akadályozza az importot. A gabonakereskedőket és -feldolgozókat tömörítő szervezet szerint Magyarországnak havi kétszázezer tonna kukoricára van szüksége, és ha megakasztják a bejövetelét, az még nehezebb helyzetbe hozza az állattenyésztőket, ellehetetleníti a feldolgozók termelését, végső soron pedig az infláció csökkenése ellen hat.

Szerintük a beérkező termény döntő része ellenőrzött, kísérőokmányokkal ellátott. A szervezet főtitkára azt mondta a Világgazdaságnak, hogy míg most szükség van az importra, lesz olyan szezon, amikor jó termés lesz Magyarországon, és mégis az országban lesz az ukrán import. A piaci várakozások ugyanis azt mutatják, hogy az EU nem fogja visszavezetni a vámokat és a kvótákat az ukrán gabonára. „Erre fel kell készülni, nem lesz más választás, mint versenyképesnek lenni” – mondta a lapnak Pótsa Zsófia alelnök.

Persze nem könnyű versenyezni a jóval kisebb költségekkel termelő ukrán gazdálkodókkal. Főleg, ha az EU is támogatja majd őket, ahogy ezt hagyományosan teszi a tagországok mezőgazdaságával.