Egy Szombathelyen működő ukrán egyesület, a Litera elnöke szerint némely honfitársa megalázó körülmények között robotol a magyarországi gyárakban. A szervezet ukrán gyermekeknek nevelő foglalkozásokat tart szombatonként, de igyekszik segíteni a felnőtteket is.
Szombathelyen 2022. október 10-én alakult meg az első ukrán egyesület, amely több hazai segélyszervezettel együttműködve aktívan támogatja mindazon ukránokat, akik Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt ideiglenesen Magyarországra menekültek.
A szervezet szombatonként foglalkozásokat tart ukrán gyermekeknek, de igyekeznek segíteni a felnőtteket is. A Litera Egyesület elnökével, Vitalij Zakharcsenkóval beszélgettünk a tapasztalatairól, a beilleszkedés nehézségeiről Gajdos Zsuzsanna tolmács segítségével.
Magyarország lett a második otthonuk
Mint kiderült, a 43 éves Vitalij immár nyolc éve él Szombathelyen családjával. Feleségével és egy gyermekével telepedtek le és vállaltak munkát 2015-ben. Oroszország ukrajnai, pontosabban donbászi és krími beavatkozása miatt jött Magyarországra. Azóta családja már öttagúvá gyarapodott, két gyermeke itt született. A gyerekek jól beszélnek magyarul, és szívesen járnak óvodába és iskolába, mert Magyarország lett a második otthonuk.
Mint elmondta, az egyesület nevében a litera szó betűt jelent. Az egyesület keretén belül létrehozták a Litera Ї Oktatási és Ismeretterjesztő Központot. (Az Ї betű [ejtsd: ji] azért különleges, mert csak az ukrán nyelvben van jelen.)
Az egyesületet tavaly februárban kezdték el szervezni, az első orosz támadás után. A Magyar Vöröskereszten és a Katolikus Karitászon keresztül segítettek azon ukrán embereknek, akik a háborús erőszak elől Szombathelyre érkeztek. A menekültek nagy része persze továbbvándorolt Nyugat felé, de jó néhányan itt maradtak.
A legtöbben munkaközvetítőkön keresztül érkeztek, munkásszállón kaptak szállást, és jellemzően Vas megye és a térség különböző gyáraiban kezdtek el dolgozni: Szombathelyen, Sárváron, Kőszegen, Bükön, Szentgotthárdon, sőt Pápán és Zalaegerszegen is. Úgy tudják, Zalaegerszegen hétszázan dolgoznak, Sárváron valószínűleg még többen.
Felgyülemlett a feszültség
A legnagyobb problémájuk, hogy a gyerekeknek integrálódniuk kellett az iskolába, ami azért nem egyszerű, mert nem beszélik a magyar nyelvet, és mint tudjuk, a gyerekek nem mindig kedvesek, mindkét oldalról érezhető a távolságtartás, és bennük is felgyülemlett a feszültség. Ezért úgy döntöttek, hogy keresnek egy olyan helyet, ahol az ukrán gyerekek összegyűlhetnek, hogy kommunikáljanak, tanuljanak és jótékonykodjanak.
Szeptemberben találtak rá Marina Vojtesenkóra, aki alsós tanító volt Ukrajnában, jelenleg egy sárvári gyárban dolgozik. Felvették vele a kapcsolatot, és először szeptember 10-én gyűltek össze a Herényiek Házában, ahol termet bérelve kezdték el a nevelő klubfoglalkozásokat, kezdetben mindössze hét gyerekkel. Idővel aztán egyre többen jártak az ukrán klubba, mára mintegy hatvan gyerekkel foglalkoznak, akik vagy magyar iskolába járnak, vagy továbbra is az ukrán iskolájukban tanulnak távoktatásban.
Kevesebbet keresnek, mint a magyarok
Vitalij elárulta: nehéz a dolguk, mert keveslik a havi nettó 150–240 ezer forint közötti munkabérüket. Úgy látja, kevesebbet keresnek, mint a magyarok, egy részét ráadásul a szállásra költik.Főként panzióból, társasházból átalakított munkásszállásokon élnek, néhol akár egy egész családnak kell osztoznia egy tíz négyzetméteres szobán.
A magyarok vendégszeretetéről úgy nyilatkozott: teljesen egyénfüggő, nem lehet általánosítani. Akadnak a helyiek között olyanok, akik nagyon együttéreznek az ukránokkal, de vannak, akik a menekültekkel ugyan szolidárisak, de nem szeretik Ukrajnát, mert úgy gondolják, meg kellett volna már adniuk magukat Oroszországnak, tehát Putyinnak drukkolnak. Az egyesület iránt negatív megnyilvánulást viszont még nem tapasztalt.
A Litera Egyesület február 24-én, az orosz–ukrán háború kirobbanásának első évfordulója alkalmából gyertyás megemlékezést, békés politikai szolidaritási akciót tartott a Berzsenyi Dániel téren. Erről mi is beszámoltunk.
Az UNHCR adatai szerint jelenleg több mint nyolcmillió ukrajnai menekültet tartanak nyilván az európai országokban. Magyarországra több mint 2 millió 350 ezren érkeztek Ukrajnából, a magyar hivatalos nyilvántartásban 34.248 olyan ukrajnai menekült szerepel, aki menedékjogi státuszt kért.
Vitalij pontos adatot nem tudott mondani arról, hogy Vas megyében hányan lehetnek. Vannak, akik munkavállalói tartózkodást kérelmeztek, vagy letelepedtek. Az egyéni anyagi helyzettől, kapcsolatrendszertől függ, hogy valaki marad-e, vagy továbbáll Nyugatra.
Vissza akarnak térni Ukrajnába, amint béke lesz
A Szombathelyen élő ukránok körülbelül hetven százaléka vissza akar térni Ukrajnába, amint béke lesz. A többiek Európában maradnának, főleg Németországban, Nagy-Britanniában, egyesek Kanadába vagy az USA-ba szeretnének eljutni. Kanadában már most is nagyon sokan élnek közülük.
Saját kivándorlásának okairól Vitalij elmondta: a Donbászból költözött ki 2015-ben, amit már akkor bombáztak. A háború következtében szerencsére neki nem halt meg rokona, barátja. Néhányan közülük most is harcolnak, többen megsebesültek. Habár nem tartja magát szakértőnek, úgy látja, egyhamar nem ér véget a háború.
Hálásak Magyarországnak
Hozzátette, hogy a legfontosabb, amit az ukránok Magyarországon éreznek, a béke és a biztonság a gyermekeik számára. Ezért az ukránok hálásak Magyarországnak és minden magyarnak, aki támogatja őket és törődik országaink közös jövőjével.
